A katicabogár nem bűnös!

A minap olvastam egy bejegyzést, amelyben arról panaszkodott a poszt írója, hogy megette valami állat a retek levelét és ő a katicára gyanakszik. Ezúton is köszönöm a hölgynek az ihletet, hogy írjak a kertben található hasznos állatokról.

Most a hasznos rovarokkal foglalkozunk.

Kezdjük tehát a hétpettyes katicabogárral (Coccinella septempunctata). A katicabogár hallatán rögtön mindenkinek bevillan egy aprócska, fényesen csillámló piros hátú bogár, hét tündéri fekete pettyel. És a katica esetében az előítélet be is igazolódik: szépséges, tündéri nevű és még hasznos is. Abszolút szerethető.

Még ovis koromból emlékszem egy katicás mondókára. Így felnőtt fejjel belegondolva nem is igazán értem, hogy óvodásként miért pont ezt énekeltük szerencsétlen katicáknak, de ez már történelem. Lényeg a lényeg, a mondóka megtanított arra, hogy a katicabogár kedves, a katicabogár jó és a katicabogarat szeretni kell.

“Katalinka, szállj el!

Jönnek a törökök;

Sós kútba tesznek,

Onnan is kivesznek;

Kerék alá tesznek;

Onnan is kivesznek;

Ihol jönnek a törökök,

Mindjárt agyonlőnek!”

A hétpettyes katicabogár nevét egyértelműen a hét pettye alapján kapta, szárnyfedőnként pontosan három és fél fekete petty van a klasszikus “bogárhátán”.

A katicabogár kifejlett egyede 5-8 mm, tehát meglehetősen apró, de különleges megjelenése miatt igen szembetűnő. Találkozhatunk vele bárhol, ahol a növényeket terrorizáló levél- és pajzstetvek előfordulnak, ugyanis igen, a katica levél- és pajzstetvekkel táplálkozik, nem pedig levelekkel.

Vigyázzunk a katicára, hiszen hasznos és segíti a mi munkánkat. Ám lefogadom, hogy a legtöbben csak a kifejlett állapotában ismerik fel, de a teljes átalakulás korábbi fázisaiban nem. Ezért íme néhány kép:

Következő hasznos delikvensünk, a magyar futrinka

Na mi újság a Futrinka utcában? Nem, erre sajnos már nincs saját gyermekkori történetem, de azért választottam a futrinkát, mert méltatlanul hiszik róla sokan, hogy kártékony. Tudom is, hogy miért.

A futrinkák alapvetően hasznosak, a gabonafutrinkát kivéve. (A gabonafutrinka a gabonafélék kártevője, a lárvája a gabonanövényekkel táplálkozik.)

A magyar futrinka 2-3 cm fekete színű rovar, amelynek feje és előháta sűrűn pontozott, a szárnyfedő pedig sűrűn szemcsézett, zsírfényű. A szárnyfedő majdnem teljesen sima, csupán 3 lapos gödör található rajta. Az alsó állkapcsi tapogató utolsó íze az utolsó előttinél valamivel rövidebb.

A magyar futrinka (Carabus hungaricus) kifejlett és lárva alakban is ragadozó, ugyanis kisebb rovarokat, csigákat, valamint gilisztákat fogyaszt. Egyik fő szerepe a talajvédelemhez kapcsolódik: a talajlakó állatok populációjának egyensúlyban tartásában játszik fontos szerepet.

Tudtad-e?

Pont a hasznosságuk miatt védett bogarak a futrinkák. A magyar futrinka Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft. Veszélyeztetettségük oka főként az intenzív taposás, a szemétlerakás, az iparterületek és úthálózatok fejlesztése, a homok és murva bányászat, a technikai sportok, az akác, nemesnyár és fekete fenyő ültetvények kialakítása és térnyerése és a spontán erdősülés.

A közönséges zöldfátolyka

Csillogó szeme, és még annál is csillogóbb fátolyszerű, kékeszöldes szárnya miatt mindenki ismeri. Hiszen ki ne jegyezne meg egy ilyen szépséget? Bogár szépségverseny abszolút szubjektív első helyezettje. A katicához hasonlóan levéltetvekkel táplálkoznak. És borzasztóan okosak. Ugyanis, a nőstény a petéit levéltetvekkel ellepett növényekre rakja, így win-win helyzet alakul ki: ők is nyernek meg mi is. Nekik rögvest kéznél van a táplálék és a fejlődésük során már több száz élősködőt fogyasztanak el, nekünk meg jó eséllyel lesz egy levéltetű nélküli növényünk.

Emiatt az ökológiai termesztésben is fontos szerepet játszanak. Hazánkban is igen gyakori faj, tág ökológiai tűrőképességük miatt előfordulnak mezőgazdasági kultúrákban, kertekben és erdei területeken is.

Legközelebb foglalkozunk majd a pókokkal, kis emlősökkel is, tartsatok velünk!

Címkék: