Egy biztos, Almásy grófék idejében nem volt ennyi csúszda a kertben… Most ugyanis a hajdani kastély parkja egy részében, 8,5 hektáron bizony a szuper gyulai várfürdő terül el. Különösen érdekesnek ígérkezett hát ezért a kastélykertről szóló idegenvezetés, amelyet június első hétvégéjén, a Történeti Kertek és Kastélyparkok Napja rendezvénysorozat gyulai állomásán élvezhettem. Egyedül.
Akár ezen keresztül is a kastélyhoz lehet érni. A városnéző Dotto egyik állomása is itt van.
Történt ugyanis, hogy a szervezők voltak olyan előrelátók, hogy a kastély (egyébként eszméletlen jó) állandó kiállítását bemutató idegenvezetés éppen ugyanakkor induljon el, amikor a kertről szóló. Határozottan ketté is vált a család: „Rita menjen csak nézni a kertet!” Ho-hó, soha jobbat! Egy óra az izgő-mozgó ovis gyerekeim nélkül, miközben egy kastélypark kialakítása és története lesz a téma? Már csak egy koktél hiányzott a kezemből, de tényleg.
Apró tiszafák emelkednek ki a kertben, bal hátul a szuper kastélykiállítás bejárata
Szilágyi Sándor, a vezetőm, elsőre kissé csalódott volt, amiért egyedül várom őt (no nem a családomat hiányolta, mások sem jöttek), mégis hamar megtalálta a hangját. Így esett, hogy exkluzív betekintést kaptam az itt eltelt 300 évről egy helyi fiatal történésztől. Csak úgy lubickoltam a dologban, már csak azért is, mert az én lelkesedésem semmi volt ahhoz képest, ami belőle sugárzott. (Szerintem ő a négyes ikreit hagyhatta ott valakire egy órára vagy ilyesmi.) Öröm volt hallgatni.
GALÉRIA! 1857-es kép a kastélyról; (a kastély múzeumából)
A Harruckern család, akik nevét Gyulán sok módon őrzik, a török elleni háborúk során tanusított kiváló teljesítményéért kapta meg a 18. század elején a mai egész Békés megye területét, hogy azt újra felvirágoztassa. Románokat, szlovákokat, németeket, szerbeket, magyarokat telepítettek be a területre és Gyulán, a téglavár gyalogjárásnyi szomszédságában felépítették családi birtokukat is. Elsőként a mostani kastély alapját, vele hatalmas gazdasággal, erdőséggel és egy bájos, nagyméretű barokk kerttel, amelyeket a Fehér-Kőrös szabdalt több szigetté. A barokk kerti stílus a 18. század nagy részében óriási divat volt hazánkban is. Tudjátok: mértani szabályok szerint tervezett és karbantartott, „manikűrözött kert”, amely nem azt hirdette, milyen csodálatos a természet, hanem azt, milyen csodálatossá tudja tenni az ember. A nagy urak persze magától értetődően kedvelték ezt az elméletet és döbbenetes fenntartási költségei miatt is presztízs kérdést csináltak a létezéséből.
A kastély mai díszkertje virágzás előtt. Néhány év múlva még mutatósabb lesz
Házasodás útján aztán a Wenckheim család kezére jut a kastély és a teljes birtok, akik az 1795-ben, majd 1801-ben is leégett kastélyt újjáépítik, hát persze, hogy a 80 hektáros kerttel együtt! Az évszázadfordulóra ugyanis éppen végigsöpör a kontinens közép-keleti felén az angol kertek buja, természetes divatja, amiből a tehetős Wenckheim család sem maradhat ki. A barokk kert részletei csak imitt-amott maradhattak meg, de a nagy fák éppen kapóra jöttek a romantikus kerti elképzelésekhez. A kastély előtt ma is láthatunk ebből az időből fákat, amelyekbe gyurgyalagok és baglyok is laknak meglepetésemre. Az új, immáron divatos stílusú házhoz és kerthez azontúl tartozik egy nagyobb üvegház a mediterrán növények, citromok és narancsok számára, amelyekből szívesen adományoznak egyébként a helyi szegény gyerekeknek is.
Közel a csigakert és a Sissi szobor
Egy – a családnak később is megélhetést nyújtó – faiskola, fácános kert, vadaspark is van az uradalomban, sőt külön tó a trendi csemegének számító teknősbékáknak, amelyekből sokat vásárolnak az ország különböző nagyurai is innen, Keszthelyre például rendszeresek voltak a szállítmányok. Ezenkívül a nyomokban ma is létező csigakertet emelném még ki, amely név az angol kertek egyik kedvelt motívumára, a csigavonalra, azaz a csigavonalban épített, akkoriban puszpángokkal szegélyezett sétányra utal, amely egy 2 méteres dombra vezetett fel. Ennek egykori középpontjában 1904 óta egy bájos Sissi szobor áll, az azt körülölelő ősfás park pedig a fürdőn túl terül el és szabadon látogatható.
A mai várfürdő a kastély közvetlen környezetében elhelyezkedő, ma már 200 éves angolparkban kapott helyet 1968-ban, ahol az árnyat adó fák és cserjék igazi botanikai érdekességeket is jelentenek, több mint 100 féle van belőlük.
A népszerű fürdő valójában egy 200 éves angolparkban van
De Sándorral nem megyünk csúszdázni, csak a kastély előkertjében nosztalgiázunk, ahol ma eklektikus stílusú kertészeti elrendezésben örvendezhetünk. Barokk mintára, mértani alakzatban elhelyezett sövénynövény-növendékek között egynyári virágok és évelő, lágyszárú virágzók vannak ültetve egy nagy körben, amely a kastély középső teraszáról és lentről is pazarul fest. Mindezt véletlenszerűen elhelyezkedő, csodás, hatalmas fák veszi körül, csak úgy, félig átsütve, angolosan. A kertben köríves sétányokat alakítottak ki, virágzó és változatos levélzetű cserjékkel szegélyezve, padokkal, biciklitárolókkal, és még a török időkben itt állt dzsámi és minaret alapjainak is emléket állítottak: lépőkövek jelzik a helyét a gyepen. A mindössze két éve elkészült mű szerintem ritka hangulatosra sikerült, ami Gyula főkertésze, Szászné Dr. Várkonyi Adrienn terveit dicséri, no meg a sok szorgos kézét, amely karban tartja.
Eső előtti kép a díszkertről a kastély teraszáról
Tengernyi adatot is önthetnék még rátok, helyette nézegessetek inkább képeket az albumban, de főként menjetek el Gyulára, mert ennél rendezettebb és virágosabb várost aligha találtok az országban. A kastély kertje csak a jéghegy csúcsa!
