Több hírportálon olvashattuk, hogy május végén, ünnepélyes keretek között átadták a felújított nagykovácsi Teleki-Tisza-kastélyt, egy vadiúj oktatási-képző, konferencia- és rendezvényközpontot. Az esemény sok helyütt kapott némi negatív felhangot, melyet leginkább sajnos a korábbi tulajdonszerzés körül vélt feszültségre hegyeztek ki. (A tulajdonjogot végül a Magyar Cserkészszövetség szerezte meg.) Magáról a felújításról nem sok helyen esett szó. Holott ez egy igazán remekül sikerült, mondhatni példaértékű kastélyfelújítás, amit a mai Magyarországon ritkán látni.
A 2016 áprilisában kezdődő tényleges munkálatokat komoly kutató munka előzte meg, hogy a kastély a lehető leghűbben mutathassa meg eredeti arcát. Sajnos azonban a történeti források meglehetősen hiányosak voltak. Lényegében az épületegyüttes alapítási dátumát sem lehetett pontosan meghatározni – valahova az 1820-as és 1840-es évek közöttre tették. Később nevelőintézet és kollégium lett belőle, de sokféleképpen hasznosították, így sok átalakítás és ráépítés történt az idők folyamán. A kastély történetéről itt olvashatsz.
Ahol tudták, hogy eredetileg is volt valami, de azt nem, hogy pontosan mi, ott kortárs elemeket, megoldásokat csempésztek be a tervezők, teszem hozzá, kiváló érzékkel. Ilyen például a három utcafronti melléképület közül kettő, melyeket pontos ismeretek hiányában kortárs szellemben újítottak meg. Mégis egyértelműen utalnak a hagyományos falusi házak külső megjelenésére. Vagy például a kastélyépület két tornya közötti üvegfalas összekötés, mely egy korábbi, funkcióját nem ismert súlyos épületelemet vált ki légies, nem hivalkodó módon.
Taglalhatnám még a felújított épületek kiválóságát, de egyrészt nem igazán értek hozzá, másrészt viszont van egy számunkra sokkal érdekesebb része a kastély komplexumnak, mégpedig a park. Merthogy mint általában minden kastélyhoz, ehhez is tartozik egy méretes parkrész, nagyjából 10 hektárnyi, jelenleg sűrűn benőtt, ősfás terület.
A közel 2,5 milliárd forintnyi állami támogatást célzottan a kiválasztott épületek és azok közvetlen környezetének felújítására fordították. A park rekonstrukciójára, megújítására nem volt és nincs is külső forrás. Azt a kastély kezelésével megbízott Cserkészingatlanok Nonprofit Kft. igyekszik kigazdálkodni. Előreláthatóan egy lassú folyamat lesz, mire a parkot új köntösbe bújtatják. A lelkesedés viszont hatalmas.
Nézzünk körbe először az épületek körül lévő, már elkészült kertrészben.
Az első és talán leglényegesebb újítás, hogy az egykor teljesen zárt utcafronton az épületek elbontása után nem építettek kerítést, így az eddig láthatatlan kastély most teljes egészében kinyílt a főutca felé. Ez azért fontos és remek megoldás, mert így, az eddig a település szövetébe ékelődő hatalmas zárt terület, most újra a falu szerves részévé válhat. A telekhatárt egy alacsony támfal jelzi, elé alacsony sövényt ültettek, mely a későbbiekben is teljes nyitottságot biztosít majd.
A főépület előtt fekvő, két melléképület által közrefogott, fogadó térnek is felfogható területről sajnos szintén nem került elő szinte semmiféle forrás, így azt a kerttervező (dr. Balogh Péter István) kortárs szellemben álmodta meg. A középpontban egy felújított kút áll, ami valószínűsíthetően a terület első kútja volt. Létezéséről ugyan találtak egy feljegyzést, de ebben az állt, hogy a kút már nem létezik. A bontási munkálatok közben azonban mégis rábukkantak. A kút gyepfelületben áll, egy koros fa árnyékában, kiskockakő burkolatú utakon körbejárható. Mind az utca felé, mind a két határoló melléképület felé kazettákban elhelyezett alacsony örökzöld, és virágzó cserjecsoportok, illetve fasorok szegélyezik a kortárs padokkal is ellátott pihenő helyet.
A harmadik utcafronti melléképület a kastélyépület mellett az egyetlen műemléki épület az együttesben. Felújítását ennek megfelelően végezték az eredeti falak és nyílászárók megőrzésével. Előtte egy ezüst hárs ligetet alakítottak ki zúzottkő burkolatú utakkal átszelve. A főutca felé ezt is szintén alacsony cserjecsoportok szegélyezik. Az épület előtt egy tövises lepényfát (Gleditsia triacanthos) is ültettek, talán ezzel kívánták hangsúlyozni az épület műemléki jellegét.
A kastélyépület mögött áll egy régi víztorony is. Ezt valószínűleg a feltárt kútból látták el vízzel. A rekonstrukciónak az építmény nem képezte részét. A későbbiekben viszont tervezik ennek is a felújítását.
A torony mellett áll egy 60-as években épített oktatási épület. Ennek energetikai megújítására a Cserkészszövetség egy 30 milliós európai uniós támogatást is elnyert. Az épület formája kissé kilóg a kastélyegyüttes többi épülete közül, mondhatni abszolút nem illik ide. Azonban állagára és hasznosíthatóságára tekintettel mégis megtartották és felújították. Ez továbbra is főként oktatási célokat fog szolgálni. Az előtte elterülő, elkerített gyepes terület alatt található négy 25 köbméteres és két 50 köbméteres ciszterna, melybe az összes épületről összegyűjtött csapadékvizet gyűjtik. A terület öntözőrendszerét ezek a ciszternák látják el vízzel.
Ez a fajta ökologikus látásmód máshol is megmutatkozik a tulajdonosok részéről. A kert kivitelezése során időhiányból, vagy ki tudja miből fakadóan elmaradt egy igen fontos részlet. A növények alá nem fektettek le geotextilt illetve a kazetták mulcsolása sem történt meg. Ez által a gyom nagyon hamar felverte a területet ezzel rengeteg pluszmunkát adva az amúgy is túlterhelt fenntartó személyzetnek. Geotextilt ugyan utólag nem lehet fektetni, de a mulcsolást alapos gyomtalanítás után fokozatosan próbálják pótolni. A mulcsot ehhez a területen keletkezett növényi hulladék fás részének felaprításával állítják elő. A zöldhulladékot is helyben komposztálják. Ezen felül vegyszert a fenntartáshoz egyáltalán nem használnak. Nagy piros pont ezért a cserkészeknek, bár tény, hogy ez a szemlélet tőlük egyáltalán nem meglepő.
De menjünk tovább, lássuk, mi a helyzet a parkkal.
Itt egyelőre csak tervek vannak. A tulajdonosok célja az, hogy a jelenleg sűrű, szinte áthatolhatatlan erdőfoltokkal benőtt park egy arborétummá alakuljon, melyet játékos tanösvények tarkítanak. Tehát lényegében egy valódi kastélypark létesítésén dolgoznak, melyet kicsik és nagyok, cserkészek és nem cserkészek egyaránt tudnak élvezni, és hogy az egész komplexum fő profiljához illően kiváló rendezvényhelyszínné változzon.
Egy-két dolog megvalósításába már bele is kezdtek.
Kezdeném egy véleményem szerint gyenge ponttal, mely még a kastély közvetlen környezetéhez tartozik. Ez pedig az újonnan létesített dísztó. A problémás része a pozíciója. Mivel a kastély a park felső részén helyezkedik el, így ez a tó is egy magas ponton található. Márpedig tájépítészeti szemszögből nézve a dolgot ez egy elég ellentmondásos helyzetet szül. Ha megnézzük a természetet, a tavak rendszerint mélypontokon találhatók. Ezért a természetet utánzó mesterséges tavakat sem szoktunk kiemelt részekre tervezni. Ezért tűnhet talán laikus szemmel is úgy, mintha a tó vize épp át akarna bukni a szegélyező köveken és aláhullni.
Persze világos, hogy miért itt helyezték el a vízfelületet. Korábban ugyanis itt volt a kollégium tanmedencéje. Ennek a medencének a betonteknőjét hasznosították újra. Ez becsülendő dolog. Azonban a megjelenési forma lehetett volna szerencsésebb, ebben az esetben mondjuk egy díszmedence képében. A tó még nem nyerte el végleges formáját, így értő kezek alatt akár még javulhat is ez a furcsa kép.
Ami viszont igazán pozitív, hogy a parkban elkezdték kialakítani a leendő tanösvényeket. Az egyik a fő körsétány mentén elhelyezett interaktív táblákkal a magyar tájegységeket mutatja be. A másik pedig egy keresd-meg-az-állatokat típusú játékos ösvény. Interaktív elemeit a park olyan helyeire igyekeztek elrejteni, ami valamilyen úton-módon kiemelt, vagy a későbbiekben kiemelhető helyszín. Például egy hatalmas százéves bükk kitisztított környezete, vagy egy szép öreg törökmogyoró csoport, vagy akár az egyik eldugott gyalogoshíd egyik vége. Mindkét tanösvény elemeinek háromdimenziós animációi és a hozzátartozó információk és játékok mobilalkalmazással elérhetők, mely a cserkészingatlanok.hu honlapról hamarosan letölthető lesz. A fősétányt egyébként világítótestek kísérik, így a kastélypark most már akár sötétedés után is használható.
Ahogy említettem a kertészcsapat nagyon túlterhelt, mindössze 2 fő igyekszik a tőle telhető legtöbbet megtenni, hogy mielőbb látványos változást érjenek el. Ez a létszám egy 10 hektáros területre nagyon kevés, így amint lesz rá keret, bővíteni kívánják a személyzetet. A főkertésszel történt beszélgetés során azonban azonnal feltűnt a határtalan tettvágy.
A rendszerint felbukkanó tűzoltásokon túl – mint például a rendezvények alatt tönkretett gyepfelületek rendbetétele, lámpaoszlop kidöntésének helyrehozatala, vagy épp a díszkert gyomtalanítása – a közeljövőben a park fokozatos megtisztítását kívánják véghezvinni. Az épülethez közelebbi elvadult erdőfoltot egy amolyan romantikus, zegzugos ösvényekkel átszőtt erdőnek álmodták meg az értékes növényállomány megtartásával. Ahogy elmondták, azért ezt nem úgy kell elképzelni, hogy nekiesnek és a nagy, koros fákon kívül mindent kipucolnak. Szakember bevonásával terveznek egy átfogó favizsgálatot végezni, hogy aztán ennek alapján tudják, mi az, aminek mennie kell és így az újulatot is ehhez mérten kívánják megtartani. Természetesen az őshonos növények előnyben vannak. Az alsó erdőfoltot meghagynák olyannak, mint amilyen, az utak, ösvények rendbehozatala mellett.
Mint egy rendes arborétumtól elvárható, itt is szeretnének az arra érdemes növényekről információs táblákat elhelyezni. Ezen túl tervezik a parkban található üvegházat is a későbbiekben rendbehozni, és ott szaporítani a jövőbeni telepítendő növényzet egyedeit.
Utak és ösvények megújítása, a meglévő kerti építmények rendbetétele, a parkban áthaladó Ördög-árok medrének megtisztítása és még rengeteg feladat áll a csapat előtt. Amennyiben a park megújítása is hasonló minőségben készül el, mint ahogy az épületeket rekonstruálták, akkor azt gondolom, hogy Nagykovácsinak nyert ügye van a jelenlegi tulajdonosokkal. Főként azért, mert a park mindenki előtt nyitva áll hétköznapokon délelőtt 10-től délután 17 óráig, mely a közel jövőben megnyitó cukrászda nyitásával változik majd (az aktuális nyitvatartás itt). Rendezvények tartásához természetesen be kell jelentkezni, ez ügyben itt lehet érdeklődni. Helyi lakosként én személy szerint kíváncsian várom, hogy alakul a park sorsa.
Köszönet Szórád Elődnek, a Cserkészingatlanok Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, Mezei Jácintnak, a kastély főkertészének és Mészáros Nórának a cikkhez nyújtott segítségért!