A csicseriborsót sokáig mellőznünk kellett, de aztán jöttek a vegánok, na meg az indiai és a török konyha, ma pedig már nálunk is mindenki eszi, aki tudja, hogy milyen jó. És nem kell hozzá vegánnak lenni, kicsit sem. Mert a csicseriborsó finom. Nagyon.
Először is a kötelező kör: a csicseriborsó (Cicer arietinum) egy hüvelyes haszonnövény, amit bagolyborsónak is neveznek. Kis-Ázsiában már nagyjából 8000 éve is ismerték, innen terjedt tovább a Földközi-tenger térségébe és Indiába. Manapság már sok szubtrópusi vidéken termesztik, de a legnagyobb termelője és importőre továbbra is India. A törököknél is igen nagy becsben tartják a szárazságot jól tűrő és szerető fajtáit, két típusa ismert, a kabuli és a desi. Ebben a cikkben már beszéltünk róla, így néz ki.
És akkor most jöjjön a lényeg, miért is érdemes enni. A vegánok a fehérje tartalma miatt szeretik, de ha eszünk is húst, érdemes mellé, vagy akár helyette bepróbálkozni egy csicseris fogással. Tehát a tápértéke: nagyjából 20%-ban fehérjét, 40%-ban szénhidrátot, B1- és B6-vitamint, valamint folsavat tartalmaz, ezen felül sok magnéziumot, vasat és cinket. Ráadásul jobb az emészthetősége és a biológiai értéke, mint a babé vagy a lencséé, ami nem hátrány érzékenyebb felnőtteknél és gyerekeknél sem.
Nálunk leginkább konzervként kapható, de ha csak nincs szükségünk hirtelen csicseriborsóra, ne azt válasszuk. Ugyan azt egy öblítés után már szinte ehetjük is, aromákat és cukrot is kapunk vele, az meg minek. Inkább legyen mindig otthon egy zacskó magként, amit egy éjszakányi áztatás után majdnem ugyanott vagyunk.
Nálunk talán az első és legismertebb csicseris étel a hummusz volt. Ez egy arab étel, ami egy több fogásban is felhasználható krém: lehet mártogatós, kenhetjük kenyérre, szendvicsbe, vagy tortillába is. Az elkészítése egyszerű: a főtt csicseriborsót olívaolajjal fokhagymával, sóval, borssal és citromlével ízlés szeirnti arányban összeturmixoljuk és kész. Szuper alternatívája a májkrémnek, vagy a felvágottaknak, a gyerekek is szívesen eszik, ha eltaláljuk a nekik megfelelő fűszerezést. Próbáljuk ki zöldfűszerekkel, zöldségekkel, vagy joghurttal, ezek is jól állnak neki.
Ha a hagyományos irányba szeretünk indulni, akkor főzeléknek, levesnek is szuper, de bármit megtehetünk vele, amit egy zöldborsóval is megtennénk. Engem még abban az időben rántott be, amikor csak néha főztünk, programként, na és akkor jött Jamie Oliver és a nyári csicseriborsó salátája, ami egy olyan íz és illatbomba, hogy az évekig kedvenc vacsoránk lett. Ezt később a chorizos csicseriborsó leves követte, ami a világ legrondább étele, belül viszont értékes, ne ítéljünk elsőre.
A salátázás most úgyis aktuális, a csicseriborsó ráadásul minden salátához remekül illik, kiadósabbá, fehérjedússá teszik őket, diéta/edzés mellé kifejezetten ajánlott a fogyasztása. Ez pedig akár grillezéshez köretnek is szuper:
1 fej vöröshagyma
1-2 kimagozott chilipaprika
2 maréknyi apró paradicsom
2 citrom
4 maréknyi megfőzött csicseriborsó
1 marék friss mentalevél
1 maréknyi bazsalikom
200 gramm featasajt
olívaolaj, só, bors
Szeleteld fel és vágd apróra a vöröshagymát, a chilit, a paradicsomot és ezeket mind keverd össze. Öntsd rá fél citrom levét és jó sok olívaolajat, majd sózd és borsozd. A meleg csicseriborsó nagy részét keverd hozzá, a többit passzírozd össze és úgy rakd a salátához. A tálalás előtt tépkedd hozzá a bazsalikomot és mentát, még egy kis citrom, végül morzsold rá a fetát. Ennyi. (Továbbfejlesztett változat: néhány gerezd szeletelt fokhagymát olívaolajon megfuttatok, arra dobom a csicserit, átpirítom és úgy megy a salátához. És egy nagy halom bébispenóttal is felüthető.)
A csicseriborsó egyébként megpörkölve szuper csemege, kapható is kis zacskókban, érdemes úgy is megkóstolni. A lisztjéből süthetünk házi kenyeret, de bárhol megállja a helyét a hagyományos lisztek helyettesítőjeként is.