Megállíthatatlanul támad a hideg, a fagyok, a hó. Ilyenkor az ember megveszi a tűzifát, kihívja a fűtésszerelőt, hogy nézze át a rendszert, ellenőrizteti a kéményt. Az ablakpárnák is lassan a helyükre kerülnek. Beszerezi télire a krumplit, a hagymát. A befőttek, lekvárok már rég a kamrában, a zöldségek a mélyhűtőben figyelnek. És akkor itt álljunk is meg egy pillanatra. Míg mi sebbel-lobbal készülünk a télre, érdemes egy kicsit a falainkon kívülre, a vadon élő állatokra is gondolni.
Ugyan! Azok majd gondoskodnak magukról – hallom a választ sokaktól. Azonban ne feledjük, hogy ott, ahol most mi élünk a fűtött lakásainkban, egykor erdő, mező volt fákkal, bokrokkal, bogyókkal, magokkal. Az állatoknak az egyre szűkülő életterükön kell megoldani a tél-kérdést, és ez nem könnyű feladat. Viszont mi segíthetünk nekik átvészelni a fagyos napokat és akár újra otthont teremteni számukra. Mutatjuk, hogyan.
Madarak
A madarak téli etetése igen elterjedt szokás. A madarak szépek, aranyosak, jó őket nézni a meleg szobából, hallgatni a csivitelésüket, főleg tavasszal. Nem sokból áll megkönnyíteni nekik a téli életet, tegyük hát! Akinek módja és lehetősége van rá, építhet, vagy készen is vehet madáretetőt. Sokan PET palackok újrahasznosításával készítenek madárbüfét. Ám az is elég, ha csak pőrén egy eleséggolyót akasztunk ki a madarak számára. Vannak olyan madárfajok, akik a talajról gyűjtik a táplálékukat. Ilyenek például a pintyek, a feketerigó, a vörösbegy. Nekik való az etetősátor, mely megakadályozza, hogy hó borítsa a leszórt eleséget. Adhatunk a madaraknak, gabonaféléket, olajos magvakat, friss gyümölcs- és zöldségdarabokat, sótlan szalonnát, de akár friss húsvagdalékot is. Azonban ne adjunk sótartalmú ételeket, kenyérmorzsát, és romlott, avas ételeket. Az etetés mellett nagyon fontos az itatás is. Arra ügyeljünk, hogy mindig friss vizet kapjanak, ha az itató befagy, cseréljük ki.
Akármit is, akárhogyan is adunk a madaraknak, egy a lényeg: ha egyszer elkezdtük az etetést, folytassuk a fagyok elmúltáig, mert az állatok számítanak a tőlünk kapott eleségre.
Hüllők
Egész biztos, hogy kapok majd a fejemre édesanyámtól, hogy a rettegett gyíkjait akarom menteni, sőt, a kertembe csalogatni. De a helyzet az, hogy a gyíkok hasznosak – megeszik a nem kívánt rovarokat, meztelen csigákat. Védettek is – menő dolog, ha a kertben védett állatok élnek, nem? És szerintem jófejek.
Gondolom, nem mondok azzal újat, hogy a hüllők testhőmérséklete a környezet hőmérsékletétől függ. Ezért van az, hogy a gyíkok a köveken, falakon szeretnek tanyázni. Ha valakinek a kertjében van szintkülönbség, akkor olyan szerencsés helyzetben van, hogy kialakíthat egy kis sziklakertet és azt, a kövek közé helyezett műanyag csövekkel, könnyedén hüllőbaráttá teheti. A csövekbe visszahúzódva az állatok menedéket találnak, és ha a csövet a fal aljánál mélyen (1,5 méter) a földbe tudjuk tolni, akkor remek téli búvóhelyet készíthetünk gyíkjainknak. Kiváló példát találhatunk erre a Budakeszi Vadasparkban, ahol ábra is mutatja, hogyan érdemes egy efféle élőhelyet létesíteni. Igaz az itteni sziklakert inkább egy kőrakásra emlékeztet, de itt nem is ez a lényeg.
Hüllőbarát sziklakert metszete (Nagy Eszter és Zsoldos Márton rajza)
Hüllőbarát sziklakert a Budakeszi vadasparkban
Rovarok
Nem kezdem el taglalni, miért fontosak a rovarok egy kert életében, meg úgy általában is. Sokan viszolyognak tőlük, de nélkülük sok mindenről le kellene mondanunk. Meg aztán vannak köztük olyanok is, akik a hasznosságon túl még cukik is (katica ugye), szépek is (lepkék). Ha már nyáron a virágoskertünkkel sikerült magunkhoz édesgetni őket, segítsünk rajtuk akkor is, mikor télen beállnak a fagyok.
A rovarok és lárváik általában levélkupacok alatt, gallyak között, korhadt fatörzsekben vészelik át a telet. Az épített környezet, rendezett kert sajnos nem a legmegfelelőbb élőhely számukra. Mivel a rovarok nem túl érzékenyek az ember jelenlétére, így nem zavarja őket, ha emberkéz alkotta menedékben kell átvészelniük a telet – nekik csak az a lényeg, hogy egy kis lyukat találjanak, amibe biztonságban behúzódhatnak. A legkülönbözőbb módokon kialakítható, változatos darázsgarázsok, bogártanyák azok számára is megfelelő kerti elemek lehetnek, akik nem szeretik a levélkupacok, mindenféle növényi hulladékok látványát a kertben. Lehet ez egy általunk szépnek ítélt farönk, melybe apró, 3-10 milliméteres lyukakat fúrunk. Készülhet nádfonatból. Akár többféle anyagot összetársítva egy komplett bogárhotelt hozhatunk létre. Ezek a tél elmúltával aztán olyan magányosan élő rovarok költőhelyeivé válhatnak, akik kevésbé agresszívan védelmezik élőhelyüket, mint amilyen legtöbb hazánkba élő darázs- és méhfaj is.
Darázsgarázs, bogártanya
Sün
A sünökről már olvashattál itt. Helyes, kedves állat és mostanában nagy divat lett óvni és védeni. Nem véletlenül, hiszen igen hasznos tud lenni még a kertben is. A nem kívánatos csigák, rovarok, lárvák, férgek hatékony pusztítója. Levélkupac és farakás az ő téli alvóhelye. De ha te még mindig nem szereted ezeknek az elemeknek a látványát, viszont szeretnél segíteni a sünöknek télen, talán valamelyik példány örömmel veszi, ha építesz neki egy süngarázst. A kert egy csendes, védett szegletében, egy bokor alatt elhelyezve remek menedék lehet belőle, s így esetleg elmondhatod, hogy neked is lett egy szúrós kis alvópajtásod a kertben.
