Ugye milyen természetesnek tűnik gyümölcsöt enni, vagy éppenséggel mézet tenni a kávédba? Hiányozna, ha nem így lenne?
Tavasszal – leginkább az igen szélsőségesnek tekinthető áprilisi hóesés miatt – a sajtóban többször foglalkoztak a méhek életével, illetve azzal, hogy megtizedeli a fagy a méhek számát. Pánik! Merthogy nemcsak ez tizedeli őket.
Úgy gondolom, azért szükséges erről a témáról beszélni, mert az embereknek – főként a felnövekvő és a jövendő generációknak – feltétlenül tudniuk kell arról, mitől, mikor, miért, és hogy is kell megvédenünk a méheket.
Manapság még többen legyintenek rá, és sokan feltehetően nem értik a folyamatok összefüggéseit, de szögezzük le, nem csak méz nem lesz. Nemcsak méz, de kávé és csokoládé sem. Meg még sok más sem. Ami viszont lesz, az a világvége.
Ez már világviszonylatban is valós probléma, az IUCN veszélyeztetett fajok listáján (Vörös Lista) is szerepelnek méhfajok.
A legtöbb ember a Vörös Lista hallatán leginkább nagyobb emlősökre, esetleg madarakra gondol, de nem elhanyagolható – sőt, talán még nagyobb veszélyt jelent – a kisebb állatfajok százainak/ezreinek veszélyeztetettsége, eltűnése. Hiszen a tápláléklánc alján szereplők is befolyásolják a földi életet, az ökoszisztémát, a táplálékláncot és alakítják a biológia sokféleséget (lásd alább). A gazdasági értéküket több tízmilliárd euróra taksálják EU-s szinten.
Mitől kell óvni a méheket?
Milyen veszélyeztető tényezők fenyegetik a méheket? Konkrét okokat nem neveztek meg a tudósok, de valószínűsíthetőek az alábbiak:
– a globális felmelegedés
– a növénytakaró-, illetve területhasználat-változások, művelési ágak megváltozása (pl. folyamatosan csökkenő gyümölcsösök, növekvő szántóföldi művelés, gyepek visszaszorítása, monokultúrás ültetvények)
– művelési ágakkal összefüggően a tevékenységek átalakulása (pl. legeltetés, kaszálás visszaszorulása)
– méhek rossz táplálkozási lehetőségei
– (túl)gépesített mezőgazdaság hatásai (a vegyszerek, növényvédő szerek, gyomirtók a méheket is mérgezik)
– szúnyogirtók használata
– méheket támadó betegségek (pl. az egész világon végigsöprő deformált-szárny vírus)
– különböző paraziták, atkák
– ezekkel összefüggésben a méhek ellenálló-képességének gyengülése
Milyen következményekkel járna az, ha kihalnának a méhek?
Már biztos sokan ismeritek azt az idézetet, amelyet Einsteinnek tulajdonítanak, miszerint: “Ha a méhek kihalnak, az embernek legfeljebb négy éve lesz a Földön.”. Több forrás szerint ez nem tőle származik. Én nem ezen szeretnék vitatkozni, sokkal inkább az üzenetét, jelentéstartalmát boncolgatni. A következő idézet számomra még inkább elgondolkodtató: “Ahogyan a kanárik a bányában hamarabb észlelték a sújtólég megjelenését, mint az ember, úgy a méhek pusztulása is előrejelzi a természeti körforgásban okozott károk következményeit” – mondta Békési László (2013), az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.
A méhek a legfőbb beporzók. Természetesen nemcsak a különféle méhfajok, hanem még egyes pillangó, madár és denevérfajok is segédkeznek a beporzásban.
De a méhek körülbelül a rovarbeporzású növények 80%-át porozzák be, köztük a legtöbb gyümölcsfát.
Ezen túl a méhecskék legfőbb emberi fogyasztásra is alkalmas érdeme: a méz. A méz, mint tudjuk sokkal egészségesebb a cukornál és számos gyógyhatása is van, mint például: csökkenti a koleszterinszintet (egészen pontosan a méhpempő) és a fejfájást, hiszen növeli a szerotonin szintet, ami fájdalomcsillapítóként hat.
A méhpempő továbbá gyógyító hatással bír érelmeszesedésnél, pajzsmirigy-túlműködésnél, szívinfarktusnál, valamint daganatos betegségeknél, ugyanakkor csökkenti a vércukorszintet, és kiváló immunerősítő is. Nem utolsó sorban menstruációs panaszok, klimax, avagy az impotencia, prosztatabetegségekre tett hatásai is jótékonyak.
A méhpempő a dolgozó méhek garatmirigy váladéka, amely a méhek táplálására szolgál. Több, mint 150 biológiailag aktív összetevőt tartalmaz, fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint (pl. B1, B2, B3, B4,B5, B6, C, D,E, H), ásványi anyagokat, nyomelemeket, enzimeket.
A méhészeti termékeket gyógyhatásuk miatt számos termékhez felhasználják. A méhpempőt például különféle kozmetikumokhoz, krémekhez, stb. (Valószínűleg nem véletlenül kerül egy 200 ml-es méhpempős éjszakai krém kb. 6000 forintba.) A propolisz pikkelysömör és égési sérülések esetén kiválóan alkalmazható.
(A propolisz avagy méhszurok, olyan gyantás anyag, amelyet a méhek a kaptár védelme (a betolakodó baktériumok, kórokozók ellen) érdekében gyűjtenek, méghozzá növényrügyekről, fiatal hajtásokról, levélnyélről. A gyűjtést követően ezt az anyagot átalakítják, és a kaptár tömítésére és fertőtlenítésére használják.)
Nem utolsó sorban a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzése miatt is kiemelt feladat a méhek védelme. Biológiai sokféleség az élőlények sokféleségét jelenti, legtöbbször a fajok, populációk számát értik alatta, de ide tartozik ezek egyenletessége, relatív gyakorisága, vagy a különbözőségük, illetve a térbeli és időbeli mintázat is. Hiszen minél diverzebb egy rendszer, annál stabilabb és ellenállóbb, és annál kevésbé sérülékeny.
Összegezve tehát nem lesz méz, méhpempő, propolisz, jótékony és gyógyhatású szerek, krémek különböző betegségek esetén. Továbbá nem lesz – vagy legalábbis kevesebb – gyümölcs, hiszen a többi beporzó nem fogja tudni elvégezni a méhek munkáját is (legfeljebb egy részét). Hazai termesztésű gyümölcsök közül ilyenek a meggy, cseresznye, alma, körte, barackok, stb. Idegen gyümölcsök közül pedig valószínűleg búcsút inthetnénk a narancsnak, mandulának, kávénak. Mindez együtt jár a lekvárhiánnyal. Gondolj bele, milyen lehet az élet ízes palacsinta, zserbó vagy linzer nélkül. A méz eltűnésével, majd a gyümölcsök hiányával tovább nő a vitaminok hiánya. Nah meg…ha nem lenne méhecske, hogy világosítanád fel a gyereket?
Megfordítva: lesznek betegségek, beteg emberek, beteg gyerekek, illetve elhúzódó gyógyulási folyamatok, eleinte túlsúlyos emberek, majd egyre csökkenő jólét és élelmiszerhiány. Ezek után nem kell bizonygatnom a világvége lehetőségét, igaz?
Sok szkeptikus azzal vigasztalja magát, hogy nem baj, hogy ezek nem lesznek, ott vannak még a szélbeporzású növények. Valóban. Szerencsére! Ha te épp a szkeptikusok közé tartozol, csak annyit kérdezz meg magadtól: tényleg egész évben búzát akarok rágcsálni?
Ugye, hogy egyszerűbb lenne tenni a Földért, a globális felmelegedés ellen és méhek védelme érdekében?
Mikor? Most, avagy jobb később, mint soha! Talán még nem késő
Mint a Békési-idézet is mutatja, a méhek pusztulása előrevetít egy várhatóan sokkal nagyobb katasztrófát. Ugyanis a méhek ellenálló képességének gyengülése prezentálja az ökoszisztéma problémáit, eltűnésük az egész ökoszisztéma összeomlását vonhatja magával. A probléma már adott, nem húzhatjuk tovább az ellene való fellépést.
Mit tegyél a méhek védelme érdekében?
Ebben az esetben is nemzetközi összefogásra van szükség. Minden országban külön stratégiát, intézkedési tervet kell(ene) készíteni a méhek védelme, megmentése érdekében – egy magasabb rendű stratégia/terv alapján, amely az alapelveket, célokat rögzíti. Remélhetőleg ez már nem újdonság semelyik országban.
Magyarországon már rendelet szabályozza a méhek védelmét (is), amely szerint tilos gazdasági növényeket – azok virágzásakor – méhekre is (kifejezetten) veszélyes vagy kockázatos szerrel kezelni. Abban az esetben, ha az adott táblát vagy környékét virágzó mézelő növények borítják, vagy valamilyen okból a gazdasági növényt a méhek a virágzási időszakon túl is előszeretettel látogatják, a virágzási időn túl is tilos ilyen szert használni.
De akkor mit is lehet használni?
A virágzás időtartama alatt olyan növényvédő szereket lehet alkalmazni, amelyek nem jelöléskötelesek vagy méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos minősítéssel rendelkeznek. Ezen szerek kijuttatása is kizárólag a házi méhek életét nem befolyásolva történhet. Ha növényvédő szer okozta méhhalál bekövetkezése valószínűsíthető, akkor a méhész azonnal köteles azt bejelenteni az illetékes kormányhivatalnál.
Ennek törvénybe foglalása azért vált szükségessé, mert a méhekre is veszélyes anyagok permetezésével súlyos károkat okoztak a méhállományoknak és méhészeknek egyaránt.
A méhekre két hatóanyag kifejezetten veszélyes: a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil. E szerek használata korlátozott. Ha minderről többet szeretnél megtudni, látogass el a NÉBIH oldalára.
És hogy te személy szerint mit tehetsz értük?
Alapvető, hogy betartod az előbbiekben említetteket, főként ha a mezőgazdaságban dolgozol. Ne használj rájuk is veszélyes szereket!
Ismerd fel a méheket! Ne keverd őket össze pl. a darazsakkal és ne kapd elő azonnal a Chemotoxot!
Óvd meg beporzóinkat és légy méhbarát! Ha teheted, alakítsd méhbaráttá kertedet és csalogasd be őket! Ehhez tuti tippeket itt olvashatsz.
Továbbá egyre menőbb a bee hotelek, vagy más néven rovarhotelek elhelyezése, akár magánszemélyként, de tervezőként is gondolkozhatsz ilyenekben. Késztermékként is megvásárolhatod, 4000-5000 forintért. Ugye, hogy ennyi pénz nem is tűnik soknak, ha belegondolsz, mennyi méh életét mentheted meg ezáltal?
De még menőbb, ha saját kezűleg, családi programként építesz ilyet.
Melyik melyik? A méh a szőrösebb barna, a darázs az élénksárga színű, és bizony a méheket is megtámadja.
képek: Wikipedia, Qypchak, John Severns Severnjc;
