Emlékszem, gyerekkoromban minden tavasszal azt figyeltük a Balatonon, mikor érkezik meg az első fecskepár. Amint megláttuk őket, tudtuk, minden rendben, idén is lesz nyár. Annak már kevésbé örültünk, hogy folyton telepotyogtatták a villanyvezeték alatt parkoló autónkat. Akkor még szinte roskadásig voltak a vezetékek az apró kis villásfarkúakkal, majd szépen lassan szinte teljesen eltűntek.
Nem is tudom mikor történt mindez, valahogy nem is tűnt fel, hogy egyre kevesebben vannak, de egyszer csak már sehol sem láttam őket. Eléggé dermesztő észrevétel volt. Az ilyenfajta természeti változások sosem jelentenek jót, és általában az okaik és a hatásaik is nagyon összetettek és sokszor vészjóslóak. Így van ez a fecskék esetében is.
Riasztó számok
Természetesen nem egyik napról a másikra szívódtak fel, és vannak azért még olyan helyek hazánkban, ahol megtalálhatók, de hatalmas fecskerajokat szinte alig látni. A számok pedig ijesztők, ugyanis a Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint pár éven belül teljesen eltűnhetnek Magyarországról a fecskék. Hazánkban három őshonos fecskefaj él, a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. Mindhárom faj száma folyamatosan csökkent az elmúlt húsz éveben, az utóbbi tíben pedig drasztikusan visszaesett. „A molnárfecskék egyedszáma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent 10 év alatt Magyarországon.“ – írja az egyesület honapja.
Az egyesület Baranya Megyei csoportja 2016-ban nyolc baranyai településen végzett fecskeszámlálást. Az adatokat összesítve megdöbbentő képet kaptak. Egy év alatt a füstifecske-állomány felére, azaz 466-ról 237 párra csökkent, a molnárfecskék száma pedig 193 költő párról 169 esett vissza. A sumonyi halastavaknál, ahol ezek a madarak vonulásuk során megpihennek, 2014-ben 2,5 millió egyedet láttak, 2015-ben már csak fél milliót, 2016-ban pedig mindössze tízezerre becsülték az ott éjszakázó fecskék számát.
A modernizáció átka
Mi okozza Magyarországon a villásfarkúak ilyen gyors csökkenését? Sok oka van, többek között mi, emberek. A modern világ több módon is ellehetetleníti a madarak életét és kiszorítja őket egykori életterükből. Az évtizedek során a városokban a földutakat felváltották a betonburkolatok és a vályogházakat a téglaépületek. A fecskék azonban sárból tapasztják össze a fészkeiket, de mióta a modernizáció során a városokból eltűnt minden „sárlelőhely“, már nincs miből építkezniük, így kénytelenek voltak odébbállni.
De nem csak az alapanyag, a fészekrakásra alkalmas helyek száma is csökken, hiszen a modern épületeken a madarak nem találnak erre megfelelő részeket. Az emberek sem szeretik már ha az ablak alatt csiripelnek, ezért leverik a fészkeket, vagy eleve tüskesorral látják el az ereszeket, hogy ne tudjanak odafészkelni a fecskék. Mindezek mellett a városokban élő molnárfecskék egyre nehezebben tudnak megküzdeni a növekvő légszennyezettséggel.
Ha nincs szúnyog fecske sincs
Minden fecskefajt érintő ördögi körnek számít a szúnyogok és egyéb repülő rovarok számának a drasztikus csökkenése. Az ember olyan mértékben irtja ezeket a fajokat, hogy a fecskéknek szinte már nem marad táplálék. Pedig ezek a madarak a legjobb szúnyogirtók és a környezetre sokkal kevésbé káros módon csökkentik a vérszívók számát. Ezzel szemben az ember három káros mesterséges módszert alkalmaz a szúnyoggyérítés során, a légi kémiait, a földi kémiait és a biológiai irtást. Orbán Zoltán szerint a földi kémiai irtás ezek közül a legmegterhelőbb környezetileg, hiszen a szúnyogok mellett rengeteg beporzó rovar is elpusztul. „Egyes vizsgálatok szerint ennél a technológiánál csak minden ezredik elpusztított rovar szúnyog” – mondta az ornitológus.
A szélsőséges időjárás tömeges pusztulást okoz
A drasztikus környezeti változások is a fecskék pusztulásához vezetnek. A klímaváltozás következtében jelentkező egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez nem tudnak alkalmazkodni a madarak, és pár nap alatt tömegesen pusztulnak el. A hosszútávú vonuló fecskék, akik hazánkból egészen Afrikáig repülnek, hogy ott töltsék a telet, útközben egyre gyakrabban találkoznak olyan szokatlan időjárási körülményekkel, amik egész madárállományok vesztét okozzák.
Egy költési időszakban bekövetkező rendkívüli hideg pedig szintén végzetes lehet, hiszen a táplálékul szolgáló rovarok tíz Celsius fok alatt nem mozognak, így a fecske nem tud élelmet szerezni. Ekkor nemcsak a kifejlett egyedek, de a fészkekben lévő fiókák is pár nap alatt éhen halnak.
Ha eltűnnek a fecskék jönnek a betegségek
A biodiverzitás csökkenése nagy veszélyeket rejt. Semmilyen állatfaj nem tűnhet el következmények nélkül, hiszen mindegyiknek megvan a maga fontos szerepe a biológia rendszerben és táplálékláncban egyaránt. Ha nem sikerül megállítani a fecskék számának rohamos redukálódását, az a különböző állatok mellett, az emberre is nagy veszélyt jelent. A fecskék nélkül elszaporodhatnak a haszonállatokat fenyegető szuronyos istállólegyek és bagócslegyek, amik megbetegítik ezeket az emberek számára táplálékot adó emlősöket.
Mindemellett újra megnőhet a maláriát terjesztő szúnyogok száma, és megjelenhetnek olyan mediterrán és trópusi szúnyogfajok is hazánkban, amik újabb betegségek felbukkanásához vezethetnek, mint például a dengue-láz vagy a chikungunya-láz. Előbbit az Ázsiai Tigrisszúnyogok, utóbbit pedig az Aedes szónyogok terjesztik.
fotó: Wikipedia, Sanchezn
Védd a fecskét
A Magyar Madártani Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy a saját és környezetünk érdekében nekünk, embereknek is hozzá kell járulnunk a fecskék védelméhez, és segítenünk kell a számuk csökkenésének mérséklését. Lehetővé kell tennünk, hogy fészket rakhassanak, és hogy minél nagyobb legyen a madarak költési sikere.
Ehhez leginkább úgy tudunk hozzájárulni ha fecskepelenkát, műfészket vagy fészekalapot helyezünk el az épületek falaira, valamint vigyázunk a kialakított fészkekre. Így hozzájárulhatunk, hogy évről évre egyre több fióka repülhessen ki és nagyobb eséllyel vonuljon délre majd térjen vissza hazánkba. Eszközöket és ötleteket itt találsz hozzá.
Ha tetszett a cikk, lájkolj, vagy kövess minket a facebookon.
