Nincs annál unalmasabb egy gyereknek, mint hosszú oldalakon át olvasni a száraz tananyagot. Talán egy-két kép színesíti a tankönyvet, de még így is teljesen megfoghatatlan, miről hadovál a szerző. Nem kell ennek így lennie, főleg, ha a biológia órára tanulunk. Ez a tantárgy az egyik legizgalmasabb, csak személyessé kell tenni, és imádni fogják a kölykök. Nem, nem a papás-mamás következik.
Házi biológia labor
A legjobb módja, hogy megszerettesd velük a bioszt, ha együtt kísérleteztek otthon. Sokkal gyorsabban megértik és könyebben megjegyzik személyes tapasztalatokon keresztül, hogyan működik a természet. A kicsik és a nagyok egyaránt szeretik az új felfedezéseket. Ilyen közös móka lehet a csíráztatás. Főleg esős napokon, mikor beszorultok a lakásba, jól jöhet egy izgalmas program.
Akkor a legérdekesebb a csíráztatás ha különböző magokat használtok hozzá, és különböző körülmények között tesztelitek a fejlődésüket. A végén pedig akár pár új szobanövényre is szert tehettek.
A klasszikus iskolai házifeladat a tarkabab csíráztatás. De nem csak ez a kétszikű alkalmas erre a kísérletre, hanem a borsó, a fehérbab, a zöldbab és a lencse is. Ráadásul ezek általában vannak is otthon, szóval kezdődhet a kísérlet.
Lássuk, melyik a nagyobb csíra
Izgalmas megfigyelni, melyik mag milyen ütemben fejlődik. Ehhez a következőkre lesz szükségetek. Befőttes üveg, papírtörlő, víz és a magok. Vegyetek egy marékkal a borósból, a babból és a lencséből és osszátok két felé mindegyiket. Így ha mondjuk három különböző növényt vizsgáltok, akkor hat adag maggal fogtok kísérletezni. Fontos, hogy ezek szárazak legyenek, ne pedig fagyasztottak.
Mind a három növénytípust kétféle körülmény között érdemes nevelgetni, így jól láthatók lesznek a különbségek. Vegyetek két kisebb befőttes üveget. Osszátok ketté a borsószemeket. Az üvegekbe tegyetek nedves papírtörlőt és a magokat az üveg és a papír közé egyesével helyezzétek be. Így tökéletesen látszik majd az üvegen keresztül, ahogy a magból új növény fejlődik. Az egyik üveg borsót tegyétek meleg, világos környezetbe, a másikat pedig sötétebb, hűvösebb helyre. Ezt ismételjétek meg a babbal és a lecsével is.
Fontos, hogy a papírtörlőt folyamatosan tartsátok nedvesen, mert úgy tud beindulni a csírázás. Érdemes minden nap lefotózni mind a hat üveget, hogy a végén legyen egy egész összehasonlító album a növényversenyről.
A napfény és a meleg éltető ereje
És akkor lássu,k ki lesz a győztes. Pár napon belül először a meleg, világos helyen tartott üvegekben kezdődik majd meg a fejlődés, de a rosszabb körülmények közé helyezett magok is elkezdenek majd sarjadni.
Jól megfigyelhető lesz így a különbség, hogy melyik növénynek milyen a gyökérzete és a levele. A gyerek pedig megtanulja, hogy napfény és megfelelő hőmérséklet mellett sokkal jobban fejlődnek a növények. A fotoszintézisnek köszönhetően a világos szobában nevelt magocskák erősek és sötétzöldek lesznek, a sötétben cseperedők pedig a fény hiányában megnyúlnak és halvány zöldes, sárgás színük lesz.
Ha minden nap megörökítitek a csíraverseny résztvevőit, akkor a végén pontos képet kaptok a gyökér, a szár és a levelek fejlődési folyamatáról. És ha megtetszett a kísérlet, akkor jöhetnek más növények is, akár citromfát is nevelhettek magról, vagy avokádót.
Mediterrán csíráztatás
Ahogy haladunk a télbe, egyre több mediterrán gyümölcs kerül az asztalra. A narancs, a citrom és a mandarin magja is napok alatt csírázásnak indul és idővel szép kis szobanövénnyé cserepedik.
Vegyetek pár apró virágcserepet és gyűjtsétek össze a gyümölcsök magjait. A különböző magokat ültessétek különböző cserepekbe. Érdemes több magot elültetni, mert nem mindegyikből fejlődik ki a növény. A virágföld legyen mindig enyhén nedves, de nem szabad túlöntözni sem, mert akkor kirohadnak a magok.
Pár hét után megjelenik az apró szár a virágföldben és növésnek indul. Ettől kezdve már kevesebb vizet igényel, viszont érdemes az ablakban tartani, hogy sok napfényt kapjon. Idővel szép mandarin, narancs vagy citromfát kaptok, ezek teremni sajnos nem fognak, de remekül díszítik a lakást. Jó kísérletezést!
