Édesapám növényszerető ember. Leginkább nem szép, hanem “ó, ez volt az utolsó a faiskolában, megsajnáltam, megvettem” kategóriájú növényeink vannak. Ebből kifolyóan az udvar egy botanikus kert, mert elég sok szomorú kiskutyaszemű növényt mentett meg az évtizedek alatt.
Édesanyám szintén szereti a növényeket, de a félig felkopaszodott tujákat már ki nem állhatta, főként, hogy hőn imádott és babusgatott muskátliaira árnyékot vetettek. Úgyhogy évekkel ezelőtt megindult a harc a hat hatalmas méretű keleti tuja (Platycladus orientalis) ellen, illetve mellett.
Több évig állta a sarat apa a frontvonalban, de végül ő is belátta, ezeknek a tujáknak menniük kell. Megszolgálták már az idejüket – kb. 25 évet -, és rettenetesen ocsmányak is. Így történt, hogy egy vasárnapi ebéd után apa, anya és én nekivágtunk a tujáknak. Szó szerint. Volt ott minden: ágvágó, kézifűrész, láncfűrész, na meg traktor és pótkocsi, és szerencsére egy segítő szomszéd is, hogy a kivágott tujahegy ne a portát ékesítse. Aznap este nem kellett esti mese senkinek.
A hat tuja kivágásával és ezzel együtt a ház teljes északkeleti oldalának megtisztításával némi változás következett be. Ugyanis – amellett, hogy végre megmutattuk az arra járókelőknek, hogy egyébként itt van egy nagyon szép ház -, fényáradat lepte el a nappalit. Amíg a tuják megvoltak, előfordult, hogy délután – még fényes nappal – villanyt kellett kapcsolni, ha látni is akartunk, nem csak nézni. A természetes fény mellett ugyanakkor az időjárás viszontagságainak is kitettebbé vált az épület. Valamit valamiért. A tuják meglétéig nemhogy gyep, de még gaz sem maradt meg a tuják alatt, illetve mellett. Csak némi ibolya (Viola sp.) meg borostyán (Hedera helix), de azok is csak itt-ott. A tujátlanítás után végre kiélhettük szép gyep iránti vágyunk, és gyepesítésbe kezdtünk.
Többféle módszer létezik: fűmagvetés, gyeptéglázás, gyepszőnyegezés, hidrovetés vízágyúval, fűtextília. A legáltalánosabb és csináld magad gyepesítési módszer a fűmagvetés. És ez a legolcsóbb is. Nézzük!
Általános szabály, hogy fűmagot bármikor vethetsz fagymentes időszakon kívül. De ez azért annál sokrétűbb, mintsem ennyivel elintézzük. Ha tényleg szép gyepet akarsz, azért bizony tenni kell. Egy év során két vetési időszak van: a tavaszi és az őszi.
Lássuk ezek előnyeit és hátrányait, hogy el tudd dönteni, mikor vess füvet!
A tavaszi vetés ideje március végétől május közepéig tart, tehát összesen másfél hónapod van rá. A tavaszi fűmagvetés során természet adta lehetőségként jobb a magágyad, az őszi szántás során keletkezett göröngyök a téli fagyoknak köszönhetően szétesnek és apró, morzsalékos talajszerkezet alakul ki. Tehát nem kell olyan sok talajmunkát végezni a megfelelő magágy kialakítása érdekében.
[A magágy a megfelelően előkészített talaj, ahol a mag számára adottak a legideálisabb körülmények. De milyen is az ideális magágy? Erre könnyű a válasz, hiszen a magok igényeit kell csupán teljesíteni. Így, mivel a mag csírázásához elsősorban napfényre, levegőre és fényre van szükség, a magágynak ezek ideális kombinációját kell teljesítenie. Ez igazából nem kis feladat. Az alsó réteg úgy a jó, ha ülepedett, a felső réteg viszont legyen laza, porhanyós és morzsalékos, hogy egyrészt a levegő át tudja járni, másrészt pedig a növény kedvére növekedhessen, gyökeret ereszthessen, ezáltal megfelelően fejlődhessen.]
További előnye, hogy a téli és tavaszi csapadék még megtalálható a talajban, tehát nedves talajba vethetsz fűmagot, és mivel még nincs is olyan meleg ebben az időszakban, nem is szárad ki olyan hamar. Hiszen ugye azt mindenki tudja, hogy a fűmagvetés sikerének egyik legfőbb titka a fűmagok folyamatos nedvesen tartása kelésig.
A tavaszi fűmagvetés hátrányai pedig az alacsonyabb hőmérséklet, illetve nagyobb a napi hőingás, hiszen ekkor még éjjelente eléggé lehűl a levegő, ha nappal már pulcsiszezon van, akkor is. Ha pedig pont egy olyan évet fogsz ki, mint az idei – az áprilisi hóesésnek köszönhetően csak álmodozhattunk a tavaszi kabátról is, nemhogy a pulóverről – hogy későn tavaszodik ki, akkor teljesen eltolódhat a vetési időszak, hiszen nem tudod időben előkészíteni a területet, a magágyat. Így ha kitolódik a magvetés ideje, a gyökérváltás ideje viszont lehetséges, hogy már túl meleg időben lesz, így erősen megritkulhat a gyeped. Arról nem is beszélve, hogy a gyomfajok – egyszerre kelnek a fűmagokkal és sokkal strapásabbak azoknál – felülkerekednek a fűfajaidon és ellepik álmaidat.
[A vetés után a mag csírázni kezd, megjelenik a hajtás és a gyökér. A csírahajtáson alakul ki a bokrosodási csomó, amiből később kifejlődik a hajtás és a bojtos gyökérzet. A csíragyökér gátolja a bojtos gyökérzet fejlődését, így amikor a csíragyökér már nem és a bojtos gyökérzet még nem tölti be teljesen a feladatát, az a gyökérváltás időszaka. Ez a kelés után körülbelül 6-8 héttel történik.]
Az őszi vetési időszak augusztus második felétől szeptember közepéig, esetleg végéig terjed. Sokat számít, hogy milyen az ősz. Bizonyos szakirodalom október végét ír, én nem lennék ennyire bátor.
Az őszi vetés hátránya, hogy sokkal több talajmunkát kell végezned, mire megfelelő magágyad lesz, ez mind idő, energia és pénz. Nyáron, a tikkasztó hőségnek és az egyre kevesebb lehulló csapadéknak és az egyre szélsőségesebb időjárásnak köszönhetően – de persze van, aki tagadja a globális felmelegedést…- ezen vetési időszakban kevesebb a talaj víztartalma, így sokkal többet kell locsolnod. Ami szintén költséges, feltéve, ha nincs fúrt kutad. A szárazság következtében egyébként a kelés is elhúzódhat. Persze attól is függ a gyepesítés sikere, hogy augusztusban, vagy már az esetleg csapadékosabb és hűvösebb szeptemberben szórod el a fűmagkeveréket.
[Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen fűmagkeverékek vannak. Számtalan fűmagkeverék létezik, személyes “kedvencem” az árnyéktűrő gyep. Ennek senki ne dőljön be! A gyep ugyanis fényigényes kultúra. Az árnyékban pótolhatod a gyepet úgynevezett árnyéki gyeppótlókkal, ilyen például a közönséges borostyán (Hedera helix), a kis meténg (Vinca minor), a nagy meténg (Vinca major), a Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides), vagy az illatos gólyaorr (Geranium macrorrhizum), stb.]
Az egyik legfőbb előnye ugyanis a harmatképződés, ami segíti a kikelő fűfélék életben maradását, s a gyökérváltás időszaka is hűvösebb időben történik, ami szintén kedvezőbb életfeltételeket biztosít. Magyarul: nem ritkul ki a gyep. Mivel kedvezőbbek a környezeti hatások, kevesebb fűmag vetése elegendő, arról nem is beszélve, hogy a ritkulás kiküszöbölésével a pótlás miatti másodvetés is megúszható. Itt viszont spórolhatsz. A gyomfajok az őszi vetésénél már nem vetélytársak, ősszel már csak az áttelelő fajok kelnek ki, de ezeken felül tudnak emelkedni a gyepet alkotó fűfajok.
Összefoglalva: Magyarországon kedvezőbb az őszi vetési időszak. Úgyhogy ha épp fűvetés előtt állsz, gyorsan kezdd el a talajmunkákat! A fagymentes időszakra már meg is kell erősödniük a kis növénykéknek.
borítókép: George Hodan
