A kertünk egy ökológiai állatorvosi ló. Mármint a balatoni nyaralónk kertje. Az év nagy részében nem locsolunk, homokos a talaj, idősek a növények. Van, amelyik szomszédjával összenőtt, van, amelyik arrébb vándorolt az évtizedek során. Magunk között jól beállt kertnek hívjuk, némi eufemizmussal, de a külső szemlélőnek inkább tűnik elhanyagoltnak. A telek pont egy olyan településrészen van, ahol az erdei fenyő (Pinus sylvestris) a meghatározó, olyan, mintha egy erdőbe építették volna ezeket a kis balatoni házikókat. Gondolom, akkoriban a homok megfogására használták a fenyőket, ahogy az történt más homokos területeken (Duna-Tisza köze, Nyírség) is.
Erdei fenyő, vöröses kérgéről ismerhető fel
De miért olyan nehéz homokos talajon szép kertet fenntartani?
Sajnos a homokon a víz nagyon gyorsan átfolyik és nem tartja meg a nevességet a növények gyökérzónájában. Az átszaladó víz kimossa a szerves anyagokat, így a talajnak alacsony a tápanyagtartalma. Ez meghatározza, hogy mely növények fogják kibírni ezeket a mostoha körülményeket. Mielőtt azonban nekilátnánk a növények kiválasztásának, mindenképp mérlegelni kell, belefér-e a költségekbe a talajjavítás. A földmunka pedig köztudottan nagy szívás. A homokos talaj feljavítására régi bevált módszer, az ún. réteges homokjavítás (Egerszegi). Ez abból áll, hogy 60-80 cm mélyen 1 cm speciális földkeveréket terítünk. A földkeverék összetevői a következők: agyag, tőzeg, istállótrágya és zöldtrágya. Ez a vékony réteg már elég lesz ahhoz, hogy megállítsa a lefelé szivárgó vizet és visszatartsa a tápanyagokat. Ha ilyen nagy munkára nincs mód, akkor csupán az ültetőgödör mérete legyen a szokásos duplája, és mehet bele a földkeverék. Ha biztosra akarunk menni, a felszín közelébe is terítsünk plusz egy réteget.
Kertünk a nyár elején, a jukkák hamarosan nyílnak
Nálunk egyenlőre a talajjavítás nem történt meg, de jövőre tervezzünk. Lássuk, eddig mely növények húzták ki a homokon. A már említett erdei fenyők, amiknek ültetéséről apám nagybátyja egyik kézzel írott levelében olvastam, nagyon jól érzik magukat, már szép nagy fává nőttek. Ágain előfordulnak harkályok, mókusok, és számos énekes madár. A nagy fák sok zöldhulladékkal járnak, így van ez itt is. Rengeteg tűlevél és toboz kerül a földre, amit sok idő összeszedni, le pedig nem bomlik, csak nagyon lassan. Még így is nagyon örülünk ezeknek a fáknak, hisz nincs a kertnek nagyobb értéke az idős fáknál. Nagyszerű árnyékot adnak, így egy hűvösebb mikroklímát teremtenek a kertben, amire egyre nagyobb szükség van ez elmúlt évtized hőségriadóit nézve. Nem beszélve arról, hogy a házban nincs légkondi, de ha lenne is inkább a hűs kertet választom a nyaralás alatt.
Mályvacserje, a Balaton kedvelt növénye a homokon jól érzi magát
Körülbelül harminc éve anyukám ültethette a fák, cserjék és évelők többségét. Az ezüstfenyő nem vált be, ebből már kettő kiszáradt, és még kettő senyved. Az orgonabokrok (Syringa) egész jól bírták évtizedeken át, de valamiért az elmúlt évben kihaltak. A kerítés mentén a gyöngyvesszők (Spirea) és a hóbogyók (Symphoricarpos) sokáig szépen zöldelltek, ebben az évben viszont több volt a száraz ág a bokrok közepén, mint a zöld rész. Így két választás van, egy erős visszametszés, azaz ifjítás, amikor az összes elöregedett ágat eltávolítjuk, és várunk újra éveket míg megnő és takar megfelelően a bokor. A másik, amikor teljesen új cserjéket ültetünk. A várakozás itt is érvényes. Mi hajlunk az új sövény telepítésére és már a preferált fajt is tudjuk: mezei juhar (Acer campestre). Nem olyan elterjedt, de a mezei juharból nagyon szép nyírott sövényt lehet kialakítani. Nyáron sűrűn takarnak a levelek, így a kíváncsiskodók nem látnak be, ugyanakkor lombhullató.
A jukkák nagyon jól viselik a szélsőséges, száraz időjárást és a homokos talajt
Nagyon jól bírja a jukka (Yukka filamentosa). Ennek két méter magas szárán hozott virágai azoknak jutnak akik először jutnak le a nyaralóba. Szintén jól érzik magukat a boróka félék: az oszlopos boróka (Juniperus communis) és az elterülő futó boróka (Juniperus sabina). A mahónia (Mahonia aquifolia) nem nő nagyra és nem lesz dús bokor belőle, de túléli a szárazságot. A kerti mályva (Hibiscus syriacus) szintén jól bírja a meleget, de meghálálja a nyári öntözést, amikor az esti órákra már szomjasan lógnak a levelei.
A pozsgások nagyon jól érzik magukat a kevés tápanyag és víz ellenére is
Amik természetesen a leginkább kihúzzák a homokon azok a pozsgás növények: a kövirózsa (Sempervivum), és varjúháj (Sedum) félék, ezek egyik éveben sem okoztak csalódást.
Szőlőlugas nélkül elképzelni sem tudom a Balatont
Egy balatoni kertből nem hiányozhat a lugas. Így van ez nálunk is: van egy szép szőlővel és trombitafolyondárral befuttatott lugasunk, alatta folyik a családi élet, nyáron úgy funkcionál, mint egy szoba, csak épp az épületen kívül van.
A “gyep” hagy némi kívánnivalót maga után
Kertünk szégyenfoltját, a gyepet eddig még nem említettem. Gyepnek igazából nem hívható. A forró homokon csak a tarack él meg, az is ritkásan, az angol gyeptől nagyon távol áll a látvány. Ezen felületeken a talajjavítást nem fogjuk megúszni.
Az ültethető növények köre kitágul a talajjavítás következtében, így egy teljesen új kertet lehet tervezgetni, megálmodni, ami nagyon izgi, cserjék és évelők tömkelegéből lehet választani és kialakítani a kert hangulatát, funkcióit, díszítőértékeit, hasznosságát. Ezt egy következő cikkben részletesen kifejtem.
Még több kép a galériában.
Fotók: Bognár Emese
