Magyarország, Békés megye, Kardoskút. November vége.
Szakadt az eső egész nap folyamatosan. Utaztunk haza Orosháza irányából Mezőhegyes felé, mikor darvak suhantak el felettünk. Majd még egy nagyobb csapat, aztán még vagy három. Lehúzódtunk, nézegettük őket és örültünk. Majd megállapítottuk, hogy biztosan a kardoskúti Fehér-tóhoz igyekeznek.
fotó: Tóth Bettina
A Kardoskúti Fehértó
A KMNP e védett részterülete 5629 hektáron terül el, amelyből 263 hektár fokozottan védett, ennek látogatása tilos!
Rendkívüli értékes speciális élőhely, mind növény-, mind állatvilág tekintetében. A tavat valójában két különböző eredetű tómeder alkotja: a keleti medence a Maros főágából, míg a nyugati medence ugyanezen folyónk mellékágaiból alakult ki. A nyugati medence asztatikus víztér, tavasszal sekély vízzel borított, nyár közepére/végére általában pedig kiszárad. A magas sótartalmú tómederben sótűrő növények találhatók, mint például a magyar sóballa (Suaeda pannonica).
A védett rövidfüvű pusztaterületen a szikes pusztákra jellemző társulások egész repertoárja jelen van, mint például a mézpázsitos szikfok társulások. De találunk itt továbbá például ecsetpázsitos és hernyópázsitos szikiréteket, szikikásás, sziki nádas társulásokat is. A Fehér-tó déli részén pedig a – mára már rendkívül visszaszoruló – ősi löszpusztagyep is fellelhető kis foltban. A Kárpát-medence egyik legjelentősebb pihenőhelye a vonuló madaraknak.
Találkozhatunk itt darvakkal, vadludakkal, récékkel, stb. Emiatt 1979 óta nemzetközi vizes élőhely, Ramsari terület is. Ezen túl számos költőfaj is él itt: széki lile, gulipán, gólyatöcs, nagy goda, piroslábú cankó, kék vércse, stb. De van itt még őshonos magyar szürkemarha, cigája és racka juh állomány is.
fotó: Menezdorf-Tóth Erzsébet
Ha már sikerült találkozni az említett darvakkal, visszafordultunk és “követtük” őket. A korábbi híradások arról is szóltak, hogy november hónap minden hétvégéjén délután 3 órakor szervezett darulesre hívják a KMNP munkatársai az érdeklődőket, amely keretében egy nagy teljesítményű távcsővel egészen közelről lehet szemlélni a tóparton pihenő darvakat. Pont 14:50 volt, így három órára oda is értünk. Szakadó esőben és viharos szélben – nem meglepő módon – rajtunk kívül senki nem érdeklődött a darvak iránt.
Csak a KMNP munkatársa és kedves felesége várta a darvakat és persze az érdeklődő embereket a madármegfigyelő tornyon. Ez számunkra teljesen jól jött, mert egyrészt nem kellett harcolni senkivel, ha épp én is bele akartam nézni a távcsőbe, másrészt pedig fontos információkkal lehettünk gazdagabbak a Nemzeti Park kardoskúti területi irodájának telepvezetője, Menezdorf János jóvoltából, egy jó hangulatú beszélgetés keretében.
fotó: Menezdorf-Tóth Erzsébet
fotó: Menezdorf-Tóth Erzsébet
A darvak (Grus grus) Észak-Európa mocsaraiból indulnak délre telelni. Magyarországon első fő megállóhelyük a Hortobágy, aztán haladnak egyre délebbre és a Körös-Maros Nemzeti Park területét a Dévaványai-Ecsegi pusztákon érik el, majd onnan továbbhaladva kettéválik a vonuló darvak útja: egyik részük a kardoskúti, a másik pedig a szegedi Fehér-tavat választja pihenőhelyéül. Ezen területekről továbbindulva az úti cél is megoszlik: valamelyik csapat a Balkán felé, valamelyik pedig Olaszországot érintve Tunézia irányába veszi az útját.
A kardoskúti Fehér-tó rendkívül kedvelt pihenőhely a darvak és egyéb madarak számára is, így olyankor is leszállnak, ha a tóban nincs víz. Idén, az októberi esőzések következtében a mederben kialakultak kisebb kiterjedésű, sekély vízfelületek, amelyek viszont már alkalmasak arra, hogy a darvak éjjel biztonságban pihenhessenek.
A darvak az első keményebb hidegekig maradnak nálunk, illetve amíg találnak a környező területeken táplálékot. Enyhébb teleken az is előfordul, hogy itt, a Dél-Alföldön töltik a telet.
Jelenleg 2000-3000 darumadár pihen a területen. Ez jóval alacsonyabb szám, mint eddig volt. A “kardoskúti darvak” most inkább a szegedi Fehét-tavon pihennek, ami elsősorban annak következménye, hogy a tóban most kevés a víz.
fotó: Menezdorf-Tóth Erzsébet
“A darvak éjszakázóhelyre történő esti berepülése igen látványos ceremónia. Mielőtt a tóra szállnának, előbb annak 3-5 kilométeres körzetében előgyülekező-helyeken csoportosulnak. Amikor már majdnem teljesen besötétedik, akkor hangos krúgatásokkal behúznak a tóra. Nagyon szép látvány, ahogyan egyszerre több ezer daru repül a puszta felett.”
Aki még nem vett részt ilyen eseményen, annak feltétlenül ajánlom, lenyűgöző élmény.
fotó: Menezdorf-Tóth Erzsébet
A Körös-Maros Nemzeti Park határozottan jelzi, hogy a madarak megfigyelése csak és kizárólag a megfigyelő tornyokból, illetve a műúttól északra fekvő területekről lehetséges, hiszen a tó és környezete fokozottan védett terület, vagyis látogatása tilos! Mindez azért fontos, mert a madarak védelme kiemelt fontosságú, a zavarásuk nem megengedett semmilyen formában! A közönséges daru (Grus grus) Magyarországon védett állat, természetvédelmi eszmei értéke 50 000 Ft.
Az MME Csongrád megyei Csoportjának facebook bejegyzése:
A Fehér-tó Napja minden évben szeptember 3. hétvégéjén megrendezett esemény, amelynek célja a Kardoskúti Fehértó természetvédelmi terület értékeinek bemutatása, és hogy közelebb hozza az emberekhez a természetvédelmet. Az egynapos rendezvény során a kiszáradt tómederben való séta a legkülönlegesebb élmény. Én már beírtam a naptáramba.
Teremtsünk olyan világot, ahol a természetet szeretjük, védelmezzük és fontosnak tartjuk!
borítókép: Menezdorf-Tóth Erzsébet
