Ami nekünk nekünk egy legénylakásba való, esetleg karácsonykor virágzó, szúrós, igénytelen szobanövény, az a jövőben a 21. század legfontosabb haszonnövénye lehet. Táplálékként, takarmányként és “vízraktározóként” is hasznosítható, ezért érdemes rá odafigyelni, hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A száraz éghajlatú területek mezőgazdasági kutatásaiért felelős nemzetközi kutatóközponttal (ICARDA) közösen kiadott könyvében részletezik a kaktuszfélék termesztésének előnyeit.
Ali Nefzaoui kutató szerint a világ vízkészleteire nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé. Nagyfokú ellenállóképességüknek hála, ezek a szúrós növények jelenthetik élelmezési szempontból az egyik utolsó mentsvárat a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett száraz területeken. A FAO szerint a kaktuszfélék továbbá rengeteg vizet tárolnak: ez hektáronként akár 180 tonna vizet is jelenthet, ami öt kifejlett tehén ellátására elegendő. “A Madagaszkár déli részét sújtó közelmúltbeli aszály során a kaktuszok fontos táplálék-, takarmány- és vízforrásként szolgáltak a helyiek és állataik számára” – húzta alá a FAO.
Forrás: pixabay.com
Az ENSZ-ügynökség szerint míg a kaktuszfélék többsége táplálkozásra nem alkalmas, addig a fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok (Opuntia) nemzetségébe tartozó fajok ehetőek, és Brazíliában, Észak-Amerikában, valamint Etiópiában már jó ideje termesztik őket. A fügekaktusz évszázadok óta stabil alapját képezi a mexikói konyhának és ma már Szicíliában is előszeretettel fogyasztják.
Címlapkép: pixabay.com
