Ezért ne támogasd a karácsonyi vásárokat!

A minap mentem haza éjjel, és a Ferenc téren rendkívül szép karácsonyi világítás alatt haladtam át. De valaki mondja már meg, hogy éjjel egykor, mikor egy lélek sem akar karácsonyozni és forralt borozgatni a téren, mi a jó fenének megy a karácsonyi csili-vili? Tök feleslegesen?!!

Így decemberben karácsonyi vásár van minden sarkon, retinaégető világítással, a bevásárlóközpontok harci díszben, csak hogy még több vásárlót vonzzanak be és késztessenek őrült fogyasztásra.

Nem tudom, hogy azért ellenzem-e a karácsonyi világítást, mert egy vidéki kisvárosban nőttem fel, ahol öt, villanyoszlopra applikált hópehely alakú világítás jelentette a karácsonyi dekort, vagy mert feleslegesnek tartom, vagy mert tudom, hogy igazából ez nem tesz jót az élővilágnak sem. Esetleg mindhárom.

Még mielőtt valaki azt hiszi, hogy karácsonyellenes vagyok, leszögezném, hogy nagyon nem. A felesleges vásárlásokat, a pazarlást, a környezetterhelést ellenzem, nem az ünnepet. Mert amit csinálunk az ünnep közeledtével, az szerintem nem a jó irány.

Esztétikai érték

A világítás. Meg kell hagyni, hogy nagyon szép tud lenni, esztétikai értéke megkérdőjelezhetetlen (már az ízlésesebbeknél). Rendben, de mi merül fel még az esztétikum mellett a fények kapcsán?

Fényszennyezés

Ma már megannyi felvételt láthat az ember arról, hogy Földünk nagyvárosai milyen fényesek, mennyire túlvilágítottak.

A fényszennyezés mára ismert jelenség. Eleve elég nagy méreteket ölt, és ehhez így novemberben, decemberben, a karácsony közeledtével még jócskán hozzáteszünk a karácsonyi világításokkal.

De mi is ez pontosan?

Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK, 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet) 1. számú melléklete szerint a fényszennyezés “olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is”.

Tehát, az OTÉK definíció szerint, a fényszennyezést mesterséges fény okozza. A másik fontos szempont, hogy mennyire hasznosul ez a mesterséges fény, például a közbiztonság érdekében telepített közvilágítás ebből a szempontból nem tekinthető fényszennyezésnek, főként akkor, ha a lámpatest lefelé irányuló megvilágítást biztosít, hiszen akkor nem az égbolt felé, hanem a megvilágítandó felületre irányul és persze csak éjjel világít. Így is lehetnek káros hatásai, gondoljunk csak a fényforrások körül végkimerülésig repkedő rovarokra.

A világítás idejét illetően az OTÉK úgy fogalmaz, hogy “nem a megfelelő időben”. Szerintem az éjjeli és hajnali karácsonyi világítás kimeríti ezt.

Az OTÉK 54. §-ának (2) bekezdésében egyébként azt is kiköti – a “biztonságos használat és akadálymentesség” címszó alatt -, hogy az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény megvilágítása, a köz- és díszvilágítás, a fényreklám és a hirdetőberendezés elhelyezése és kialakítása, a fényhatás – többek között – ne okozzon fényszennyezést.

Elvileg a kormányrendelet figyelembevétele mindenki számára kötelező érvényű. Tervezői szemszögből például ezért fontos olyan lámpatestek választása, amelyek fényszórása lefelé, a járda, az úttest, tehát a közlekedő felületek irányába mutat. Ez néhány védett természeti terület pufferzónája esetében már alapvető és szigorú előírás, de ennek szélesebb körben való elterjedése is fontos lenne.

De hogy is jön ide az élővilág, a természetvédelem meg hasonlók?

A fényszennyezés hatásai miatt, amit az OTÉK így fogalmaz meg: “káros élettani és környezeti hatás (…) beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is”. De mik is ezek a gyakorlatban?

Az évmilliók alatt kialakult az a rendszer, amelyet a Nap és a Hold megvilágítása határoz meg és amelyben vannak nappal, illetve éjjel aktív állatok. Ám, az 1800-as évek óta folyamatosan növekvő emberi fényhasználat befolyásolni látszik az élővilágot is, mert a fények megzavarják az állatok tájékozódó képességét. Főként – de nemcsak – a repülő állatokat zavarja meg a fény. Ennek következtében például eltévednek, letérnek a megszokott útvonalaikról, nem találnak vissza fészkeikhez, épületeknek ütköznek, ami miatt el is pusztulhatnak.

A rovarok

Az éjszaka repülő rovarok többségben vannak. A tájékozódáshoz alapvetően a Hold fényét használják, hiszen ez megbízható és kiváló tájékozódási pont számukra. Néhány alapszabály szerint tájékozódnak, amelyek közül az egyik az, hogy a Hold és bármilyen fény látványa a szabad útvonalat jelzik számukra, így tehát a biztonságot. A fényszennyezéssel nem számolnak. Egy koncentrált fény, mint egy lámpa fénye számukra a Hold képzetét keltheti. Ehhez a rovar spirális pályán közelít, és mielőtt elérné, zavaros körpályára áll. Ezt mindenki ismeri, mikor az apró rovarok a lámpa körül repkednek.

A másik veszély a fénycsapda, mikor a fény hatására a szem érzékenysége csökken. Ez ismerős, ha éjszaka felkapcsoljuk a villanyt, majd le, hirtelen nem látunk a sötétben, amíg meg nem szokja a szemünk. A rovar próbál eltávolodni a fénytől, és mikor sötétebb helyre kerül, az ideiglenesen csökkent látóképességével újra a fény felé mozog. Sok rovarban a fény azt az érzetet kelti, hogy itt van a nappal, a pihenés ideje, így leszállnak a forró világítótestre.

A végeredmény sajnos ezen esetekben az, hogy lecsökken vagy megszűnik például az élelem megszerzésére vagy a fajfennmaradáshoz szükséges párválasztás és párzáshoz szükséges idő. A fényszennyezés még a beporzásra is hatással van, a fényszennyezés rovarokra való hatásairól, veszélyeiről itt olvashatsz bővebben.

A madarak

Őket is zavarja a fény. Az éj leple alatt aktív és vadászó madarak (például a baglyok) teljes mértékben alkalmazkodtak a sötétséghez és kifejezetten kerülik a fényt. Így például a fényszennyezés következtében lecsökken az életterük és vadászó területük.

Az éjjel is repülő költöző madarak esetében pedig ez azért probléma, mert számukra pont a csillagos égbolt az iránytű, az alapján tájékozódnak. Így bármilyen, például toronyépületek megvilágítása, vagy az égbolt káprázását okozó mesterséges fény a vesztüket is okozhatja. A fényszennyezés madarakra gyakorolt hatásairól, konkrét példákról itt olvashatsz többet.

A csillagos égbolt kulturális örökségünk

A fényszennyezés negatív hatása az is, hogy a csillagok, a Tejút láthatósága lecsökken. Pedig a természetes környezethez, a tájhoz, tájképhez hozzátartozik a csillagos égbolt látványa is. A fenntartható fejlődés értelmében pedig ezt kötelességünk volna továbbadni a következő generációknak.

Mi a nyári táborozás alkalmával minden évben legalább egy éjjel azzal telik, hogy csillagokat, csillagképeket nézegetünk, megkeressük őket az égen. Szerencsésnek gondolom magam, hogy ilyen élményeim vannak.

A 2017-ben elkészült Nemzeti Tájstratégia is foglalkozik a fényszennyezéssel, fényterheléssel. Az ebben leírtak alapján Budapest fényszennyezése már elérte a nyugati-európai országokét, és meghaladta Bécsét. Valamiben utolértük a nyugatot, csak nem a jó oldalról közelítünk.

“Az urbanizáció növekedésével jelentős mértékben megnőtt az éjszakai fényterhelés mértéke, így egyre kevesebb helyen találunk zavaró fényektől mentes csillagos égboltot. (…) A világítási igények növekedése és a világítási szokások változása miatt a fényterhelés egyre nagyobb területen növekvő intenzitással van jelen. A fényterhelés nagy távolságra eljut, akár 100 km-es, vagy nagyobb távolságokból is érzékelhető hatása lehet. A fényterhelés a csillagos égbolt láthatóságának korlátozásán túl károsítja az élővilágot: tájékozódási és életritmusbeli zavarokat kelt, emellett az élettevékenység számos területén (pl. táplálkozás, szaporodás) indít el helyrehozhatatlan változásokat. A fényterhelés az emberi életminőséget, egészséget is kedvezőtlenül befolyásolja (Kolláth 2009; Gyarmathy 2015.).”

Végül, de nem utolsó sorban pedig az emberekre gyakorolt hatása

Az emberi hormon, a melatonin termelését is – ah nem is közvetlenül – befolyásolja a fény.  A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős. Akkor termelődik, ha sötét van, ha fény éri a szemet, már nem, mert azt az üzenetet kapja az agyunk, hogy már fény van, nappal, ideje felkelni. Ezen alapon működik a természetes ébredés folyamata is.
Tehát ha éjjel túl sok fény ér minket, könnyen lehetnek alvászavaraink, ami miatt pedig fáradékonyak, nyűgösek, kialvatlanok lehetünk.

A legújabb tudományos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a fényszennyezés a daganatos betegségeket is elősegíti, kifejezetten a mell-, prosztata, vastagbél és máj daganatok kockázatát.

Ha még többet szeretnél megtudni a fényszennyezésről, Dr. Kolláth Zoltán, fizikus és csillagász honlapján itt még utána olvashatsz.

borítókép forrása: pixabay

Címkék: