Olvasónk egy korábbi cikkünkre reagálva ragadott billentyűzetet és írt részletesen a kóbor macskák etetéséről – vagyis, ahogyan ő fogalmazott, a megmentésükről. Györgyi ugyanis nem a klasszikus hajléktalan állat etető, sőt, véleménye szerint, akik gondoskodni kezdenek az utcán élő négylábúakról, általában nem is gondolják végig, mekkora felelősséggel jár ez. Na de kezdjük az elejétől, hogyan is válik valakiből állatmentő.
“Egy borongós napon a házunk előtt megláttam, hogy ott van a szomszéd kertben az elég egyedi trikolor macskám, de hiába kergettem, nem tudtam megfogni. Felrohantam a második emeletre (nem tudom miként kerülhetett volna onnan ki a macska, de akkor nem gondoltam erre) egy macskahordozóért, hogy majd elkapom valahogy. Amikor beleptem az ajtón, szembe jött velem az előszobában az elég egyedi trikolor macskám. Így ismerkedtem meg az utcánkban élő hasonmásával, aki pár hét után a Kincs nevet kapta.
Mivel igen érdekelt, miként került az utcára a cica, elkezdtem nyomozni utána, később pedig egy állandó helyre folyamatosan ételt raktam ki, ahol úgy gondoltam, nem zavar senkit, és Kincs is nyugodtan ehet. Egy hónap után már kilenc macska jött a Kincskereső estéimkor, ám feltűnt, hogy nem attól a kis ételtől hízhatnak, amit én rakok eléjük. Kérdezősködni kezdtem, hogy ismer-e valaki a környéken olyat, aki szintén eteti a cicákat. Kiderült, hogy egy dédi korú néni is gondját viselte már a csapatnak, aki nem csak etette, hanem csapdázta és elvitte ivartalanításra a cicákat, hogy ne szaporodjanak. Csatlakoztam hozzá, és mai napig ketten látjuk el a feladatokat.
Hosszú hónapokig nem volt rajtuk kívül más macska, csak a saját, kizárólag lakásban élők. Igyekeztem mindenféle cicáknak segítséget nyújtani, akiket mások találtak. Mivel megoldódott a sorsuk, elhelyezésük, úgy gondoltam, ez a megoldás, megfogni, hazavinni és hipp-hopp, lesz gazda, mert a cicákat mindenki szereti és Pesten hiánycikk a macska. Hát nem. Amikor magamra maradtam egy nagy csapat ivaros macskával, igencsak ledöbbentem, hogy nem akar mindenki macskát, de ez még hagyján, segítséget sem nagyon akarnak nyújtani az emberek. Minden elég nehezen indult, pláne, hogy már nem csak pár lépésre kellett menni macskázni. Elborzadva és büszkén gondolok vissza erre az időszakra, amikor a párommal a kölcsöncsapdát molnárkocsival vittük az állatorvoshoz a városon keresztül. Páran voltak, akik valóban segíteni akartak és tényleg megtettek mindent a macskákért, köszönöm szépen nekik.
Györgyi és egyik pártfogoltja
Saját kis terveim, innen-onnan hallott, olvasott ötletek alapján a mai napra tökéletesen művelem azt, amit korábban nem is tudtam, hogy így hívnak, de csináltam: TNR (ez a trap-neuter-return rövidítése, vagyis befog-ivartalanít-visszarak). A körülbelül hat éves tapasztalattal a hátam mögött úgy gondolom, a kóbor macska probléma egyedüli megoldása. Időközben drága jó barátnőm az én és hozzám hasonló örülteknek megálmodott és többekkel létrehozott egy civil csoportot, akik maximálisan a macska kóborgyár bezárásán dolgoznak, 98 százalékban csak az ivartalanítás a profiljuk.”
Te is bele akarsz vágni? Így csináld!
Utcai cicák gondozásába, ha nem gondolod komolyan, inkább bele se kezdj! Amikor macskát találsz, ne vidd el gyorsan biztonságos helyre, mert lehet, a macska ott lakik. Lehet kijárós cica, lehet kimondottan utcai cica, aki jó környéken él, emberek között. Nézz körül, kérdezősködj, nem tudja-e a környező házakban, gyárudvaron valaki, hogy miként került oda a macska.
1. Keresni kell egy orvost, aki segít olcsóbban az orvosi ellátásban. Ez mindennél fontosabb a betegségek kezelése, ivartalanítás miatt.
2. A cicákat mindig azonos időben kell etetni, folyamatosan szelídíteni. Ez nem a simogatást jelenti, a cicák előbb ismerjenek meg, és engedjenek minél közelebb magukhoz.
3. Ha van egy adott etetési idő, az az orvos rendelésével valamelyest szinkronban legyen, hogy ha majd eljutsz oda, hogy megfogd a cicát, tudd vinni egyből ivartalanításra. (De egy éjszakát akár egy hordozóban is elvan a macska.)
4. Hirdetni, hirdetni, hirdetni!!! Képeket készíteni folyamatosan, támogatókat keresni, akik etetéshez, orvosi költségekhez járulnak hozzá.
5. Beszerezni a szükséges eszközöket: csapda, hordozó, ketrec (lábadozáshoz). A jó orvos mindennél fontosabb, mert ha biztosan jól látja el a cicákat, akkor nagyon hamar vissza tudod rakni őket a kolóniába.
6. A cicák környezetét folyamatosan figyelni kell, a környéken keresni kell segítőket, akik ha csak ki tudnak menni megbeszélt időben etetni, már egy teherrel kevesebb. A területen levő gyár, lakópark, benzinkút, stb. dolgozóit mind fel kell világosítani, hogy partnerek legyenek. Mondd el nekik, mit csinálsz és miért, mindenképp nagyon köszönd meg nekik, hogy ott lehetsz a cicákkal. Biztosítsd őket arról, hogy milyen jó dolog, hogy nem bántják a cicákat, és meglátják, hogy se egér, se patkány nem lesz, mert a jól szoktatott, ellátott cicáknak lesz kedvük vadászni.
7. A cicákat külön tálból etesd, a félősekre pedig figyelj, hogy esetleg távolabb egyenek. A maradékot, a szemetet vidd el, vizet hagyj nekik úgy, hogy ne figyeljen fel rá senki, soha ne mondhassák azt, hogy a cicák miatt szemét van a területen. Amikor etetsz, egyre közelebb rakd magadhoz a tálakat, hogy szokják a cicák a jelenléted, szelídüljenek, ismerjenek.
Ami nagyon fontos: SOSE HAGYJ EL EGY GONDOZOTT KOLÓNIÁT! Ha elköltözöl, munkahelyet váltasz, meghalsz, legyen mindenképp utódod, keress megbízható embert, aki ugyanezeket megteszi majd.
Következő cikkünkben arról lesz szó, hogyan tudsz megfogni egy kóbor állatot, és milyen további teendők vannak vele.
