Most már tényleg vége a télnek, 1-2 nap és itt a kora tavaszi idő, mostantól november-decemberig nyugtunk lesz a fagyoktól és végre kiköltözhetünk a zöldbe, elfelejtve a kert csupasz, téli képét. A téli szürkeség ellen viszont már most elkezdhetünk dolgozni. Mit szólnál hozzá, ha a kerted látványa, de legalább egy-egy részlete olyan képet festene november és március között is, amit büszkén mutogathatnál ahelyett, hogy három hónapig sunnyogva várod a tavaszt?
Itt a lehetőség, van még bőven idő tervezgetni és beszerezni azokat a növényeket, amikkel a kert a következő télen sokkal barátságosabb képet sugározhat. Legjobb persze minél előbb elvégezni ezt a munkát, hogy a fák – az előző cikkekben bemutatott, télen is díszítő évelő virágokkal és télen is mutatós díszt adó cserjékkel együtt – legyen idejük megerősödni, hogy már biztonságban, jól begyökeresedve érje őket a következő fagyos időszak.
Nyírfák – fekete nyír és közönséges nyírfa
Szibériai/északi származása miatt a forró nyarakat kicsit nehezen tűri mostanában annak ellenére, hogy egy nagyon szívós és sokat bíró növény – bár öntözött kertekben semmi baja nem szokott lenni. Ha a kertedbe szánod, gondolj arra, hogy inkább a háztól távolabbi helyre kerüljön, ahol kevésbé zavaróak a folyton potyogó, vékony ágai. Miután lehull a megsárgult lombja, akkor válik teljesen láthatóvá hófehér kérge, ami a téli napsütésben azért jobb, mint a semmi! Vagy még inkább: nemsemmi! Az meg már valami!
A közönséges nyírfa vakítóan fehér törzse télen
Atlaszcédrus
Ha olyan szerencsés vagy, hogy sok hely van a kertedben, és nem bánod, ha egy fa évtizedes távlatban tíz méteres körben elfoglalja a helyet, akkor rohanj az első nagyobb kertészetbe és vegyél egy atlaszcédrust. Bár maximális, festői szépségének eléréséhez kell úgy 100-150 év, azért egy fiatal fa sem olyan rossz – a szomszéd irigykedő pillantásaira legalábbis biztosan számíthatsz, főleg akkor, amikor néhány év után megjelennek rajta a különleges, felfelé álló tobozai. A tobozok sajnos nem maradnak meg mint a fenyőtobozok, beérve szétesnek, de hát pont erre való a fényképkészítés! Örökítsd meg a látványt még teljes szépségében.
Ha nincs végtelen helyed, akkor is lehet atlaszcédrusod. Bár ágai sok évig szinte vízszintesen nőnek, ha az alsó ágakat időről-időre felnyírod, akkor lesz alatta helyed, amit használni tudsz. S ha a felnyírással keletkezik egy 2 méteres törzse, attól még megmarad a lombkorona festői formája.
Az atlaszcédrus különleges, felfelé álló tobozaira várni kell pár évet, általában az 5-6 évesnél idősebb fákon kezdenek megjelenni
Hamisciprusok
A hamisciprus a tuja rokona, örökzöld pikkelyleveleinek köszönhetően télen-nyáron dísze a kertnek. Rengeteg fajtája van, kicsi gömb alakútól kezdve a hatalmas, inkább oszlopos formát nevelőig szinte minden méretben és színben kapható. Bánj vele körültekintően: a párás klímát kedveli, de mivel az Magyarországon nem sok van, így legalább az állandóan nedves talajról gondoskodni kell, ha hamisciprust ültetsz. Ha az Alpokalján laksz vagy legalább valamilyen dombságban, bátrabban számolj a hamisciprussal, ha a viszont a kertben a kunsági homokot fújja a szél, görgess tovább! Legjobb, ha kiépített öntözőrendszerből kapja folyamatosan a vizet, de ha az nincs, akkor legalább a nyári nagy melegek idején öntözd meg naponta, bőven. Az sem árt, ha a nyugati oldalán van egy magasabb lombhullató fa, ami délután árnyékot ad a növénynek, így javítva a hosszú távú esélyeit.
Hamisciprus apró tobozai télen
Törökmogyoró
A törökmogyoró fa bár lombhullató, ágrendszere egészen szabályos, emiatt télen is jól néz ki. Egy központi fő hajtást nevel, ami nyílegyenesen tör felfelé (hacsak fiatalon ki nem tört a közepe valami miatt, de akkor meg villás központi szála lesz, az se rossz). Barkái már februárban megjelennek, mint tették azt idén télen is. Egy-egy ágat be lehet vinni vázába dísznek, de legjobb, ha a kertben gyönyörködsz a tavasz első jelein.
A tavasz első jelei, a barkák februárban a törökmogyoró fán
Arizóniai ciprus
Szintén egy pikkelylevelű örökzöld, ami nem tuja, ráadásul sokkal szebb annál. Ezüstös-kékes színe télen is díszít, fiatalon sűrű ágrendszere miatt takarónövénynek is ideális. Igaz, ha egy 5 méteres ronda falat akarsz ciprusokkal eltakarni, ahhoz várnod kell pár évet, de legalább annyi pozitívat mondhatok ehhez: az arizóniai ciprus elég gyorsan nő, ültetés után egy évvel, amikor megerősödik, s ha sokat öntözöd, évente akár egy métert is képes nőni. Ja, és buzogányszerű kis tobozai is érdekesek!
Fiatalon sűrű, átláthatatlan lombot nevel az arizóniai ciprus
Sárgavesszős kőris
A magas kőris Jaspidea fajtája egy nem túl ismert, de annál szebb fa. Nem elég, hogy aranysárga lombja egész nyáron gyönyörű, lombhullás után feltűnnek a fiatal ágak és vesszők, amik lehetetlenül sárgák. Ráadásként ez a látvány kiegészül a fekete, hatalmas rügyekkel. Kell ennél szebb télre?
Sárga ágak fekete rügyekkel – a természet télen is szállítja a szebbnél szebb műalkotásokat
Tövises lepényfa
A lepényfa – vagy ahogy az ország egyes részein hívják:krisztustövis – nem a legideálisabb fa családi házak kertjébe, legfeljebb egy sűrű bozótos közepébe a kert végében, mivel hatalmas tövisei vannak, és sokszor még a törzse is brutálisan tövises – gyerekeknek tehát no go zóna. Viszont, ha valami furcsa vonzódást érzel különleges, akár 50 centit is elérő terméseinek látványa iránt, akkor ez a te növényed. Magjait hosszú, barna tokban neveli – ami egyébként egy hüvelytermés -, ez széttörve egy kicsit büdös ugyan, de csak ha közelről szagolgatod. Így hát a tanulság: nem szagolgatni, nézegetni kell!
A krisztustövis hüvelytermései a tél folyamán potyognak le. Csokorba szedve érdekes dísze lehet a terasznak, kertnek. Ne vidd be a lakásba, mert egy kicsit büdös!
Szomorú eperfa
Ahogy a szomorú japánakác, az eperfa is ismeri a trükkjét, hogyan kell a téli hidegben még egy kicsit jobban megborzongatni az embert. Ez itt egy megnyírt példány, a csápjait visszanyestük, így ő a biohorror 2. részében fog majd csak szerepet kapni. S ha tetszik, akkor esetleg a te kertedben.
Szomorú eperfa érdekes (jó, tudom, csupasz) látványa egy vidám téli napon
Császárfa
A császárfának három dolog kell: hely, hely és hely. Nagy lesz és széles, bár lombja nem sűrű, levelei között bőven átengedi a fényt, tehát a fa alatt is lehet tervezni a kerti élettel. Májusban nyíló lilás-világoskék virágfürtjeiből fejlődnek ki különleges alakú toktermései, amit ha leszedsz és utána nem éri víz, évekig használhatod díszítésként.
A császárfa csőr alakú termései szinte örök életűek, ha száraz helyen tartod őket
Szomorú japánakác
Ha lenne olyan kategória a filmek esetében, hogy biohorror, a szomorú japánakác biztosan ott lenne a főgenyák-főszörnyek között. Nyáron sűrű, ártatlan zöld kinézetével egészen jámbor jószágnak tűnik, aztán lombhullás után előkerül az igazi énje. Ha nem nyírják, sűrű, földig lógó ágai kissé bizarr látványt nyújtanak ilyenkor, bár sokan épp ezt szeretik benne. Ahogy én is – ezért került ebbe a listába.
Láttad A hegy gyomrában című ausztrál filmsorozatot 20 éve? Mr. Wilbeforce és a szmötyi-szörnyek megvannak? Nem is mondok többet. Hogy hogy adhatták azt a gyerekeknek szóló vasárnap reggeli műsoridőben, máig nem értem.
A biohorror főszereplő – Láttad a Hegy gyomrában című ausztrál sorozatot? Tisztára mint Mr. Wilbeforce és kis családja amikor szmötyi-szörnnyé változnak
Oszlopos tiszafa
A tiszafa nemesítésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben számtalan oszlopos változatot hoztak létre belőle a csapongó fantáziájú kertészek. Ez itt ráadásul nem csak, hogy sűrű ágú és oszlopos, de ráadásként hajtásainak vége még sárgás árnyalatú is. Szinte semmit nem kell csinálod ahhoz az ültetésen és alapos talaj-előkészítésen kívül, hogy egy ilyen növekvő szobor díszítse a kertedet – télen és nyáron egyaránt. Igaz, hogy nem lesz soha “igazi” fává, de 15 év alatt azért képes megnőni 3-4 méterre. Szerencsére ez elég sok idő ahhoz, hogy ha kisebb méreten szeretnéd tartani, akkor néha nekiess metszőollóval. De azzal számolj, hogy ha az ágvégeket levágod, a növény szélesedni fog. Tehát minél több a metszés, annál dundibb lesz a karcsú tiszafád.
Egy szobor, ami él és folyton változtatja az alakját – az oszlopos tiszafáról nekem mindig ez ugrik be
A fenyőfák közül tucatnyit, vagy akár mindet megmutathattuk volna itt, de azokat inkább majd külön cikkben mutatjuk be – egyébkét is jobb, ha a kerteket nem zsúfoljuk tele örökzöldekkel és főleg nem fenyőkkel, amik nálunk szinte mind idegenül hatnak és nem is tesznek jót a mikrokörnyezetüknek. Hullik a tűlevelük, elsavanyítják a talajt, beárnyékolnak mindent…de ezt majd egy másik cikkben kifejtjük!
És még néhány plusz kép a galériában, ezt is pörgesd végig:
Ez pedig a NÖVÉNYLISTA magyarul és latinul. Ha a kertészetben latin névvel érdeklődsz valamelyik növény iránt, tuti bevágódsz az eladóknál!
Betula nigra – fekete nyírfa
Betula pendula – közönséges nyírfa
Cedrus atlantica – atlaszcedrus
Chamaecyparis lawsoniana – oregoni hamisciprus
Corylus colurna – törökmogyoró
Cupressus arizonica – arizóniai ciprus
Fraxinus excelsior Jaspidea – sárgavesszős kőris
Gleditsia triacanthos és Sunburst fajtája- tövises lepányfa, és sárgalevelű lepányfa
Morus alba Pendula – szomorú fehér eper
Paulownia tomentosa – nagylevelű császárfa
Sophora japonica Pendula – szomorú japánakác
Taxus baccata Fastigiata és Fastigiata Aurea – oszlopos tiszafa és sárga oszlopos tiszafa
