A portugáliai Fütyülő Paratölgy lett az Év Európai Fája 2018-ban

Igazi különlegesség lett az idén az Év Európai Fája: 26606 szavazattal a portugáliai Águas de Mourában élő Sobreiro Assobiador, azaz Fütyülő Paratölgy nyerte a versenyt.

Portugália az idén első ízben vett részt a megmozdulásban, de kifejezetten ütős versenyzőt indítottak, úgyhogy nem meglepő ez a biztos győzelem (több mint 4000 szavazattal előzte a második helyezett spanyol szilfákat). Megpróbáljuk röviden összefoglalni, mitől fantasztikus ez a fa:

• A Fütyülő Paratölgyet valószínűleg 1783-ban ültették, azaz az idén tölti a 235 évet, ez paráéknál már önmagában nem komolytalan, hiszen ők azért ritkán élnek 200 évnél tovább.
• Kb. 16 méter magas, ez pedig kifejezetten rekord. A Fütyülő Paratölgy a Guiness Rekordok Könyvében mint a világ legnagyobb paratölgye szerepel.
• De közel sem ez a lényeg. A paratölgy (Quercus suber) ugyanis alapvetően haszonnövény, a parafa legfontosabb forrása. Magyarország nem mondható a parafatermelés paradicsomának (eléggé hidegérzékeny, nálunk nem nagyon él meg, bár a Vajdahunyad-várnál él két példánya), ezért érdemes lehet elmesélni, miről szól ez az egész, mert távolról sem csak a parafadugóról… A parafa nem más, mint egy vastag, lefejthető kéreg, amely számos fásszárú növény szárán fejlődik, de a leggazdaságosabban a paratölgyből tudjuk kinyerni.
• A paratölgy kérge elképesztő: könnyű, rugalmas és nem engedi át a nedvességet, hőszigetel, hangszigetel, rezgést csillapít, hét nyelven beszél, kávét főz és ágyba is hozza. Bocsánat. Szóval speciális tulajdonságai révén a parafából nemcsak dugó készül, de építő- és padlóburkolóanyag, valamint számos, a hajózásban és halászatban használt eszköz is, sőt, állítólag a rakétatechnológia is használja.
• A parafa tehát csodálatos, könnyű feldolgozni, természetes és újrahasznosítható, de ennek ára van. A vastag kéreg nem nő meg egyik percről a másikra: a paratölgy kérgét 10 évente egyszer tudják lehántani. A paraipar nem az egy strandszezon alatt behozható befektetések ligájában játszik. Ezért aztán azok, akiknek van, igen óvatosan bánnak vele.

• A fentiekből könnyen kiszámolható, hogy a Fütyülő Paratölgy kérgét eddig több mint hússzor hántották le, ezzel a világ legfontosabb “parafadonorának” számít. Eddigi legnagyobb termését 1991-ben adta, ekkor 1200 kg kérget szedtek le róla, ami több mint 100.000 palackdugóhoz elegendő.
• És hogy miért fütyülő? Ó, igen egyszerű: mert ágai között rengeteg madár él és dalol boldogan. Az assobiar szó azt jelenti a portugálban: sípolni, fütyülni.
• A környékbeliek egy másik névvel is illetik a fát: casamenteiro – ez annyit tesz: házasságszerző. Vajon miért…? 🙂
• 2017 elején szépen rendbehozták a fa környékét: ennek során nemcsak azt tartották szem előtt, hogy a további kéregkitermelés zökkenőmentesen és a környezet tönkretétele nélkül folyhasson, de azt is, hogy a környékbeliek minél természetesebben együtt élhessenek a nevezetes fával. Ezért vették körül pihenőövezettel, játszótérrel, szabadtéri fitness parkkal. És persze az is fontos volt, hogy az arra járók tudatában legyenek annak, milyen különleges fa körül őgyelegnek, ezért megfigyelőpontokat alakítottak ki és információs táblákat helyeztek el a fa körül. Dicséretes dolog.
• A Magyarországgal csaknem azonos méretű és lélekszámú Portugália a világ első számú parafatermelője, a portugálok nagyon büszkék a parafájukra, és kifejezetten vigyáznak erre a tradicionális, a mai napig viszonylag kézműves iparágra. Águas de Moura, ez az apró kis település, a Fütyülő Paratölgy otthona Portugália Alentejo nevű tartományában, a paratölgytermesztés fellegvárában található.

Elismerésünk ennek a lenyűgöző történetű fának, jó egészséget, hosszú életet kívánunk neki és földijeinek. Parabéns! (Ennek a szónak amúgy semmi köze a parafához, egyszerűen annyit jelent portugálul: gratulálunk.)

Magyarország döntőse, a zengővárkonyi szelídgesztenye egyébként a negyedik helyet szerezte meg a 13 fős döntőben. Büszkén gratulálunk a mi hős gesztenyénknek!

A versenyről

“Minden fának van története. Az Európai Év Fája versenyben a legérdekesebbet keressük.” Ezzel a mottóval indítja útjára 2011 óta minden évben az Environmental Partnership Association az Európai Év Fája versenyt. (Igen, hivatalosan így hívják: “Európai Év Fája”, de nekem ez kicsit idétlenül hangzik, ezért használtam a címben fordítva.)

Az elismerést tehát nem feltétlenül a legnagyobb, a legöregebb, a legszebb fa kapja, hanem az, amelyik a jelölő szervezet számára valami miatt a legkedvesebb, a legérdekesebb. Ezért kéri a zsűri a nevezéskor azt, hogy a jelölők a fotók mellett küldjék el az(oka)t a történet(ek)et, amely(ek) miatt a fa fontos a számukra. Ezzel az az EPA célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a velünk élő fák milyen nagy szerepet játszanak mindennapjainkban, részei hagyományainknak, kultúránknak.

Az EPA

Az Európai Év Fája verseny Csehországból, az ottani Év Fája verseny folytatásaként indult 2011-ben. Kezdetben 5 európai ország nevezett fákat, azóta a résztvevők száma 13-ra emelkedett. A verseny szervezője a hat alapítvány által közösen létrehozott Environmental Partnership Association (EPA) ; az alapítók mind közösségi alapú környezetvédelmi és helyi fejlesztési projektek támogatásával foglalkoznak Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Az EPA magyar tagszervezete az Ökotárs Alapítvány. 20 éves fennállása során az EPA összesen több mint 10 millió euró támogatást nyújtott.

A verseny menetéről itt írtunk.

Az idei magyar döntős fáról, a zengővárkonyi szelídgesztenyéről pedig itt.

A magyar fák egyébként nagyon szépen muzsikálnak ebben a versengésben. Eddig háromszor kapta magyarországi fa az Év Európai Fája  elismerést: 2012-ben a felsőmocsoládi öreg hársfára, 2013-ban az egri keleti platánra, 2016-ban a bátaszéki öreg tölgyre szavaztak a legtöbben.

(források: okotars.hu, www.treeoftheyear.org, www.cm-palmela.pt)

Címkék: