Az Aral-tó a 60-as években még a Föld negyedik legnagyobb tava volt, amit két folyó táplált, az Amu Darja és a Szir Darja. A gazdag élővilágú tó akkoriban harmincezer ember számára nyújtott megélhetést, aztán jött egy remek ötlet, egy borzasztó kivitelezés és ennek vége lett.
A szovjet vezetés fejéből pattant ki az az ötlet, hogy a tavat tápláló folyók mentén álló, kihasználatlan, aszályos sivatagi területekre öntözőcsatornákat telepítenek, így ott majd rizst, dinnyét és gyapotot termelhetnek mindenki boldogságára. Nos, a terv megvalósult, a várt eredmény elmaradt, a tó viszont – tápláló folyók híján – szépen lassan kiszáradt. És nem elég, hogy az addig a tóból élő emberek munka és bevétel nélkül maradtak, a tengerfenékben visszamaradt mérgező vegyi anyagok az ott élők egészségét is veszélyeztetik.
Forrás: wikipedia.com
Egy új terv szerint szakszaul fák betelepítésével akadályoznák meg, hogy a szél szennyezett homokot hordjon a levegőbe. A szakszaul (Haloxylon ammodendron) a disznóparéjfélék családjába tartozó növény, ami kifejezetten a táplálékszegény, homokos talajt kedveli és jól érzi magát az erősen lúgos, szikes talajon is, szárazságtűrő és jól viseli a szélsőséges hidegeket. A Góbi-sivatagban az egyetlen fás szárú növényként nagyon fontos szerepet tölt be a nomádok életében, ugyanis az itt élők számára ez az egyetlen növényi tüzelőanyag. Az 1950-es évektől kezdve erdészetileg telepítik. Ezzel megoldható a sivatagi népek tűzifával való ellátása, valamint a sivatagi homok és télen a hó megfogása.
Forrás: wikipedia.com
A mérgező homok a gyapotültetvények köszönhető: a vegyszerekkel terhelt vizet a tóba vezették, aztán amikor az kiszáradt, a homokvihar felverte a mérgező vegyi anyagokat a tengerfenéken, és az emberek belélegezték őket, súlyos betegségeket okozva. A helyiek között nőtt a rákos megbetegedések száma, sok a szív- és tüdőproblémákkal küzdő beteg és emelkedtek a termékenységi gonddal élők száma is. A hatóságok pedig nem tesznek semmit.
Forrás: news.nationalgeographic.com
A terv szerint félmillió hektárnyi sivatagot ültetnének be a fákkal, de több mint három millió hektárnyi terület van. A BBC-nek nyilatkozó szakértő, Orazbay Allanazarov azt mondta, hogy 150 évig tarthat az erdő művelése a jelenlegi ütemben, de így remény lenne rá, hogy javul a környéken lakó népek életminősége. “Lassúak vagyunk” – mondta Allanazarov. “Fel kell gyorsítanunk a folyamatot. De ehhez több pénzre, több külföldi befektetésre van szükségünk. ”
Forrás: wikipedia.com
Kiemelt kép: flickr.com
