Ki örül az esőnek?
Az esővizet a gazdálkodók és hobbikertészek egyaránt úgy várják, mint a Messiást, hiszen a víz az éltető erő, igazi égi áldás. Akinek van kertje, az tudja, milyen fontos feladat a rendszeres öntözés, de semmi sem olyan hatékony, mint egy jó kiadós eső. (Erről kérdezze meg mindenki nyugodtan a nagyszüleit!) De ki az, aki teljesen közömbös? A kertvárosi átlagember, akinek nincs veteményese, a gyephez meg amúgy is kiépíttette az öntözőrendszert. Nekik az eső fölösleges és nem foglalkoznak vele, mi is lesz a vízzel.
Az esővíz elvezetése fontos feladat
Egy település életében elengedhetetlen feladat a csapadékvíz-elvezető rendszer alapos megtervezése és kiépítése, hiszen amellett, hogy nagyon hasznos, a víznek elképesztő ereje van, és mivel sajnálatos módon, nem csak a kertben, a veteményesre esik, mindenképpen foglalkozni kell vele. Kiskunhalason is küzdenek a problémával. A hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék –amire sajnos mostanában egyre többször lehet majd számítani, klímaváltozás miatt– iszonyatos erővel rendelkezik, hatalmas károkat okoz. Érdemes tehát kontroll alatt tartani: összegyűjteni és elvezetni. Ez általában két módon történik hazánkban: zárt vagy nyílt árkos rendszerrel.
Zárt rendszerrel többnyire belvárosi részeken találkozhatunk, mivel kevés a hely, a csapadékvíz csatorna a föld alatt fut, ahová az út szélén elhelyezett lefolyókon keresztül jut be a víz. Kertvárosban, falun viszont leginkább a nyílt árkos rendszer jellemző. Mindkettő megállja a helyét és elvégzi a feladatát, ha megfelelően van méretezve, kialakítva és fenntartva. Persze lenne hová fejleszteni ezeket a rendszereket is, például szudok tervezésével. Elterjedt probléma azonban a meglévő árkok felszámolása is. Az autók uralma ezen a területen is egyre több problémát okoz.
Nyílt árkos vízelvezetés
Minek ide árok? Itt pont jó lenne parkolni!
Itt kanyarodunk vissza az átlagember esővel szembeni közömbösségéhez. Egyre nagyobb ugyanis az igény az újabb és újabb parkolóhelyek kialakítására. A legtöbb háznál már legalább két autó van, és aztán jönnek a vendégek, rokonok, természetesen mindenki autóval. De hová álljanak szegény emberek, mikor csak egyetlen aprócska kocsibehajtó van a telekre? Adja magát a megoldás: „töltsük fel az árkot!” Néhány köbméter föld és voilà. Máris, plusz három autó elfér a ház előtt. Fantasztikus, de hová kerül az esővíz? Ezen általában már nem gondolkoznak el az emberek, az árok szorgos elföldelése közben. Most elárulom: nagy valószínűséggel a szomszéd pincéjébe.
Vannak persze, akik legalább beraknak az árok aljára egy csövet, ami vagy összeroppan majd a föld és az autók súlya alatt, vagy nem. Vagy elég nagy az átmérője a víz elvezetéséhez, vagy nem. Ezzel le van tudva a vízelvezetés. Azonban, ha valaki feltölti az árkot, vagy befedi és nem elég nagy a beépített cső átmérője, ne adj’ isten eltömődik, akkor nagy esők idején a víz elkezd felduzzadni, aztán kifolyni az árokból. Hová? A szomszéd házára, kertjére, pincéjébe. Te örülnél, ha hajnal kettőkor vizet kellene seperni a garázsban, hogy ne áztasson el mindent?
Tegyük fel azonban, hogy mindent szépen megtervezett az árok-bitorló, és szép erős, vastag csövet épít be, folyhat a víz. De van még egy bökkenő. Ha mindenki csak úgy lefedi az árkot, hol kellene a szerencsétlen víznek a zárt rendszerbe bekerülnie? „Jó, hát akkor ne fedje le mindenki az árkot.” Rendben, de ki fogja eldönteni, hogy ki lehet az, aki plusz három parkolót szerez és ki az, aki nem? Ugye ez eddig nem jutott eszébe.
Házi árok lefedés
Jogi háttér
Másrészt ne felejtsük el, hogy a kerítés és az út közti terület –beleértve az árkot– még véletlenül sem tartozik az ingatlanhoz, nem az ott lakó tulajdona. Az bizony közterület, amit ugyan kötelessége a lakónak karbantartani (pl.: füvet nyírni), de alakítani már nincs joga. Ahhoz, hogy az árokhoz hozzányúljunk, önkormányzati engedély kell, továbbá szakemberrel meg kellene terveztetni a lefedés módját is. Ami ugye pénzbe kerül, „fele annyiért meg a szomszéddal ketten belapátoljuk a földet”. És sokszor így is lesz. Érdemes azonban tudni, hogy az illegálisan lefedett árkok fölszámolásához az önkormányzatnak joga van, sőt szankciókkal is élhet.
Kifizetődő tehát először az önkormányzatot értesíteni, segítséget, tájékoztatást kérni a témában. Sok esetben a település külön rendelkezik a csapadékvíz elvezetésről és felszíni vízrendezésről a helyi építési szabályzatában, ezzel sem árt megismerkedni. A településnek lehetősége van megtiltani az árkok lefedését, módosítását és egyéb előírásokat megfogalmazni a kocsi behajtók kialakítására vonatkozóan. Alapvető elvárás, hogy semmivel ne korlátozzuk az árok funkcióját, víz-visszaduzzasztást ne okozzunk, más tulajdonában kárt ne tegyünk.
Konklúzió
Gondolkozzunk, mielőtt befednénk az árkot. Lehet, hogy arra a rövid időre az út szélén, vagy a telken belül is elférnek azok az autók, nem? Ha mégis befednénk az árkot, kérjük az önkormányzat engedélyét, terveztessünk. Ne legyünk felelőtlen és önző, önkényes árok-bitorlók, gondoljunk másokra is.
