Egy legénylakásban akkor van a legnagyobb esélye a növényeknek a túlélésre, ha műanyagból vannak. Tisztelet a kivételnek, az erősebbik nem képviselői nem a virággondozás és a kertrendezés szerelmesei, így van ezzel az én párom is. Szereti a növényeket a lakásban és a kertben is, ha nem neki kell velük törődni.
Szóval mikor bepakoltam az egész életemet egy bőröndbe, átrepültem az óceánt és beköltöztem a közös ausztráliai otthonunkba, egészen pontosan nulla növényünk volt, pedig még kertünk is van. Egy kisebb házat bérelünk Queenslandben, ahol a szubtrópusi éghajlatnak köszönhetően könnyedén tarthat a hátsókertben egy egész dzsungelt, na hát nálunk ez nem egészen így volt.
A lakásban nem voltak növények, a saját kertrészünkben pedig üresen tátongott egy épített virágágyás, végig a kerítés mentén, amiben két, nem túl jó bőrben lévő pawpaw fa árválkodott csupán. Na nem kellett sok, hogy hiányozni kezdjenek az otthon hagyott gyönyörű növényeim, így először a lakást zöldítettem be, majd nekiláttam a virágágyás újraélesztésének.
Szerencsémre a főbérlő háza a miénk mellett van, így van egy gyönyörű közös gyümölcsösünk és egy konyhakertünk is, persze ezekhez az én uram hozzá se szagol, bezzeg a kertből származó termést két pofára tömi magába. Én imádok reggel felkelni, kisétálni a kertbe és leszedni a friss trópusi gyümölcsöket, és úgy gondoltam itt az ideje a mi portánkat is életre kelteni végre.
Gwen, a főbérlő, akivel együtt szoktam kertészkedni, lelkesen fogadta a hírt, és azonnal felajánlott egy halom növényt, amik már szinte kinőtték az ő kertrészét. Szóval a kertészetből csak egy kis jó minőségű virágföldre volt szükségem, és már indulhatott is a virágágyásmentő projekt. Az időzítés is ideális, mert itt Ausztráliában csak most kezdődik a tavasz, így jó eséllyel nézünk egy virágokkal és gyümölcsökkel teli nyár elé.
Egy nap kellett, hogy kipucoljam az ágyást
A virágágyást nem használták évek óta, úgyhogy a lehullott falevelek és végtelen mennyiségű mulcs fedte, hogy legalább a két pawpaw fa életben maradjon.
Nos nekiláttam hát a kipucolásának, és órákon át lapátoltam, míg végül egy földel borított ágyás fogadott.
Átforgattam a földet, és feltöltöttem friss virágfölddel, majd szépen elegyengettem egy gereblyével. Mivel most ért csak véget a tél, már 5 körül sötétedik, így az első napra ennyi elég is volt. Meglocsoltam a földet, és letettem a gereblyét.
Vajon hoz-e gyümölcsöt a transzplantált ananász
Az a jó itt a trópusokon, hogy bárhol képes kinőni a földből egy banánpálma vagy egy ananász vagy akár egy sárkánygyümölcs-kaktusz. Nos így esett, hogy három ananász vergődött a kerítésünk túloldalán, ki voltak száradva és a gyökerüket épp hogy fedte némi föld. Gondoltam két legyet ütök egy csapásra, hiszen az ananász mutatós, és talán magához tér majd és még gyümölcsöt is hoz.
Megmetszettem kicsit, megszabadítottam a sok elszáradt levéltől, és beöltettem a két pawpaw fa közé őket. Nyáron kiderül, hogy a friss föld és a locsolás meghozza-e majd a gyümölcsét.
A mutatós lándzsalevél itt úgy nő, mint a gaz
A gyümölcsösünkben az otthon szobanövényként tartott lándzsalevél úgy nő, mintha kötelező lenne neki. Az eredetileg Közép- Amerikából származó, zöld, lila, rózsaszín, levéldísznövény imádja az itteni klímát, így szinte bárhol jól érzi magát. Gwentől is kaptam pár rózsaszín darabot, és a gyümölcsösben elszaporodottak közül is átültettem párat.
Nem volt más dolgom, mint kicsit megtisztítani a szárukat az elszáradt levelektől, és már mehettek is a földbe, azóta is nagyon jól mutatnak, és igazán nem nagy igényűek.
Az őshonos kefevirág is a helyére került
Került a virágágyásba egy apró citromillatú kefevirágfa is, ami őshonos Ausztráliában, és a nevét a virágjáról kapta, ami tűzpiros, és pont úgy néz ki mint egy üvegkefe. A mi fánk még igen fiatal, de alig várom az első virágokat. A kefevirág imádja az itteni meleg klímát, és a levelei citromillattal töltik meg a levegőt.
Az egyik sarokba kövirózsa, a másikba mehet az amarillisz
Nyáron a levegő ugyan elég fülledt, de az eső elég ritkán esik, akkor is egyszerre zúdul le nagy mennyiségű eső, szóval nem árt, ha a kert napos részére szárazságtűrő növények kerülnek. Így került a virágágyás egyik végébe egy pozsgás, ami szereti a laza szerkezetű talajt és a sok napsütést.
Az amarillisz is elterjedt kerti dísz errefelé, mert csodás virágokat hoz, és kedveli a sok napfényt, viszont mivel nagyobb a vízigénye, jó messze a kövirózsától, az ágyás másik végében kapott helyet, hogy gyakrabban lehessen locsolni. A hagymákat Gwentől kaptam, kíváncsian várom, hogy milyen színű virágokat hoznak majd.
Elkészült a kert, jöhet a kutya
Nos pár nap után elkészült az újratelepített trópusi virágágyás, aminek az eredeti lakója csupán két kósza pawpaw fa volt, de most beköltözött melléjük 3 ananász, jó pár lándzsalevél, egy citromillatú kefevirágfa és pár pozsgás és hagymás virág is. Szóval nincs más dolgunk, mint a tavaszi meleget és napfényt megtoldani a rendszeres locsolással, és várni, hogy virágba boruljon és gyümölcsözni kezdjen a kert. Beszámolok majd a fejleményekről.
