Múlt hétvégére esett a Kulturális Örökség Napja, amikor országszerte megnyitottak olyan intézmények, épületek, amelyek más esetben csak egyszerű hivatalok vagy egyéb „unalmas” helyek. Pedig micsoda történetek rejlenek mindegyik mögött!

Ezért is örültünk annak, hogy az elmúlt években megújult -és hozzánk igen közeli- kápolnásnyéki Halász-kastélyba történeti bepillantást nyerhettünk. Szép csoport gyűlt össze a Facebook-on meghirdetett idegenvezetésre, amelyet a helyet legjobban ismerő szakember, a felújítás megkezdése előtti kutatások vezetője, egy jóképű történész, Bányai Balázs tartott.

FOTÓALBUM - KATTINTS! A történész mesél, a látogatók figyelnek.

Szerintem mindent tud a kastélyról, a birtokról és láthatóan imádja az adatokat. És egyre lelkesebb lett, ahogy minden évszámhoz legalább három nevet tudott társítani, akikhez újabb gyerekszületési évszámokat, házszámokat, utcaneveket, esküvői dátumokat és kacifántos férjezett neveket idézett fel. Régen volt egy ismerősöm, aki kedvtelésből matekozott, mikor hazament munkából, mert szerinte felfrissíti az agyat. Azt hiszem, ők ketten nagyon jó barátok is lehetnének, de nekem nehéz volt tartanom agyilag a tempót. Pedig én készültem, tanár úr, és igyekeztem helytállni. No de minek is megy az ember ovis gyerekekkel ilyen helyekre, igaz..?

Csodás kilátás a parkra a terasz felől

Amikor már sikerült felvennem valahol a fonalat, mindig akkor kellett elővennem a baromira zörgős zacskós kekszet, amitől aztán odalett az egész megoldó képlet a fejemben. Így időnként elszakadtunk a csoporttól és egyedül barangoltunk a kertben és a kastélyban is.

Kint is vagyunk, bent is vagyunk

Az első épület, a mai főszárny 1810 körül épült, a hivatalnok ifj. Magyary-Kossa Péter és felesége házaként. A későbbi rokon tulajdonos, Halász Lázár remek, Nyék legkorszerűbben felszerelt, gépesített gazdaságát vitte itt a 19. század derekától, aminek eredménye sem maradt el. Futotta végre a kastély bővítésére és megkezdődtek a kúria körüli terület átalakítási munkái is: kisebb franciás formakertek mellett valódi angolpark kezdett kiépülni, amihez jó példa volt a közeli, híres martonvásári kastélypark is. Az angolparki jegyek, például a hatalmasra növő, vadregényes megjelenésű  fák közül még ma is áll néhány, bár már helyi lakosok gyönyörködnek bennük a saját házuk előtt.

Az első épület, a mai főszárny eredetije. A kör alakú ágyás ma is látható, körben törperózsákkal (kép: a Halász-kastély gyűjteményéből, honlapjáról)

Az 1880-as évek elején született fiuk sem tétlenkedett a birtokon. A kúriát neobarokk stílusban újította fel és korszerűsítette 1910 tájban, míg a formás díszkerti részletek egyre beolvadtak a szépülő angolkertbe, az épületet vadszőlő futotta be és kanyargós utak tették meghittebbé a parki sétákat.

A romantikus kúria 1930-ban (kép: a Halász-kastély gyűjteményéből, honlapjáról)

Az időközben megnősült Gedeon családi idilljének a második világháború vetett véget, no meg az államosítás, ami után a kastélyban a Vörösmarty TSZ irodái kaptak helyet, amíg az „lakhatatlanná” nem lett.

A ma látható, 2016 nyarára megújult 1,5 hektáros kastélypark teljesen sík terület, amelyben a kanyargós sétányok mellett szépen füvesített részek váltakoznak csinos, színes virágos ágyásokkal. Egy-egy nagyobb fa ad csak eligazodási pontot. A kert tényleg szép megoldásokkal teli, igazi randihely, még akkor is, ha modern hangulat lengi be a történeti háttér ellenére. Az egyik leghangulatosabb része a kastély hátsó terasza, ahol egy hatalmas cseresznyefa árnyékában kávézó üzemel és hétvégenként jazz és komolyzenei koncertek szórakoztatják a vendégeket. Hjaj, úgy el akartam jönni a múltkori Gájer Bálint koncertre!

Hatalmas, süllyesztett, ovális alakú ágyás, ahogy az régen is volt

Már végigsétáltuk a parkot, szedtünk egy Gesztenye Marcira elég, fényes vadgesztenyét, amikor bejutunk a kastélyba. A teljesen modern belső szép hátteret ad a hónap végéig látható Cziráki Lajos és Tóvári Tóth István festményeinek, de a Halász család történetét bemutató állandó minikiállítás is legalább ilyen érdekes, főleg, ha közben rohangálnak az ember gyerekei.

Rózsaszín törperózsák virítanak körben, a kastély előtt. Balra az egykori istállót és kinti konyhát újítják éppen fel.

Mondom én, hogy inkább randizni kell idejönni. Van itt hozzá rózsa, pad, cirádák a falon, zene, kávé, meg minden. 😉



Címkék: