Nyilván ez most nem az a cikk, amiben leírom, hogyan mentsük meg a Földet egy év alatt a saját kertünkből. Persze jó lenne, ha ilyen varázsütések által jobb hely lenne a mi kis kék bolygónk, de sajnos nem ilyen vidám a helyzet. A kontinens belsejében várható esők hiányát, az egyre több és több forró nappalt és lehűlni nem akaró éjszakát, az erdők eltűnését, az állatvilág egyre csökkenő számát, a felszíni vizek átalakulását-eltűnését és a Föld melegedésének rengeteg más következményét nehéz lenne befolyásolnunk, nekünk egyszerű átlagembereknek.
Különösen úgy, ha mindössze 22 évünk van például az egyik legnagyobb ökokatasztrófa időpontjáig; 2040-re jósolják ugyanis a sarki jégsapkák teljes eltűnését az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia kutatói, ami további komoly melegedést fog eredményezni (és persze élőhelyek, szárazföldi területek teljes eltűnését a partok mentén). A 444 újságírója jól körüljárta a témát ebben a remek cikkében, ami rám is hozta persze a frászt, így megszaporodtak itthon a “mit tegyünk, ó, mit tegyünk?” kezdetű beszélgetések. Mert hát, mire elég ennyi idő és mit tehetünk a családjainkért helyben?
A kertünk hátsó része. Hogyan védekezzünk a következő forróság ellen?
Egyelőre csak tanulmányainkra, olvasmányainkra és a józan paraszti eszünkre hagyatkozhatunk, amikor a férjemmel a lehetőségeken gondolkodunk. Ő ugyan nem szeret ennyire előre gondolkodni, meg vészforgatókönyvek miatt hánykolódni éjszakánként, ugyanakkor a házunk bármilyen alakításakor már évek óta fontos szempont, hogy a későbbi forróságra készülünk, ahogy a kertünk mostani tervezésekor is.
Hogy ezek a tervek bolond elrugaszkodások-e a világtól, vagy okos előrelátásunk jelei, csak az idő dönti majd el…
Szigeteljük a házunkat rendesen
A házunk tekintetében egyértelmű az irány: minden tökéletesen legyen szigetelve, árnyékolva és kerüljük az automata megoldásokat. A házunk vályogfalának köszönhetően már most is jól állunk nyáron a benti hőmérséklettel (nagyon ritka, ha 25 foknál melegebb van), de a tető szigetelésével és a ház körüli, föld felőli szigeteléssel sokat fog ez is javulni, kiegyenlítődni. Ezen sokat segít a házunk egyik felét teljesen beárnyékoló diófánk is, de a nap haladási irányát követően tervezzük további magas fák ültetését még idén.
Nem lesz olcsó..
A kert legyen árnyékos oázis
1650 négyzetméter. Ennyi áll rendelkezésünkre jelenleg ahhoz, hogy minél több, meleget jól bíró fafélét és más növényt ültessünk gyerekeinknek, unokáinknak egy árnyékos, locsolásra igényt nem tartó kert reményében. Megyeri Szabolcs házi kísérlete például jó ötleteket ad arra, milyen gyorsan növő, árnyékot adó fát ültessünk a kertünkbe, de az árnyékon kívül szeretném, ha néhányuk ehető gyümölcsöt is adna. Most négy hatalmas, öreg fánk van, ami nélkül élvezhetetlen lenne a nyár, de további 8-10 darab magas, lombhullató fát és alá rengeteg cserjét tervezünk. Sárga lombú akác, hársfa és papírnyír is szerepel a faültetési ötletek között, gyümölcsfának pedig rezisztens szilvára és almára szavaztunk.
Természetesen az árnyékosítási projektnek áldozatul fog esni a hatalmas füves terület a kertben, de ez kit zavar, ha úgyis csak kiszáradna az egész…? Ezzel viszont nem csak a hőmérséklet csökkentését érjük majd el, hanem azt is, hogy viszonylag kiegyenlített páratartalma, vízháztartása is legyen a területünknek. Ezek egyértelműen élőhelyet adnak majd számos állatnak, növénynek és nekünk lehetőséget arra, hogy kertészkedjünk még jó ideig, mert az önellátás felé törekedést nem tudjuk kikerülni a jólétünk érdekében a jövőben, ahogy Szirka is ír róla a Gardenistán rendszeresen.
Egy ilyen hely azért egy ideig ellenáll a hőségnek
A faültetést sokan gondolják az egyetlen megoldásnak a Föld megmentésével kapcsolatban és vannak már jó eredményekkel büszkélkedők. Vegyük például az ifjú padavant, a német Felix Finkbeinert, aki 9 (igen, kilenc!) éves kora óta dolgozik bolygónk és az emberiség megmentéséért Plant for the Planet alapítványával. 2017-ben már 14 milliárd fát ültettek el világszerte. Vagy ott van az ebben példamutató India, ahol sorra döntik meg a villámgyors, önkéntes faültetési rekordokat, de mennyiségileg ám! Tavaly nyáron a rekordprojekt keretében 12 óra alatt ültettek 66 millió fát. Ha egy kis srácnak meg Indiának sikerült, nekünk a kertben gyerekjáték lesz dzsungelt csinálnunk.
Rendes pincét a föld alá
Sok évtizeddel ezelőtt már valamelyik korábbi tulaj ásott egy kisebb pincét a föld alá a kertben, ami egy dombocska kívülről nézve a benti diófa alatt. Isteni ötlet volt, kár, hogy a kivitelezés nem sikerült. Szigetelés híján folyamatosan beázik alulról, penészedik a fal, étel tárolására (is) alkalmatlan. Az idei tél egyik fő projektje nálunk ezért az lesz, hogy szétromboljuk és újraépítjük. A méretén valószínűleg nem tudunk változtatni (körülölelik a fa gyökerei), de ha ez a néhány négyzetméternyi föld alatti, hűvös helyiség vízzáró réteget kap, a későbbi generációk is örülhetnek utánunk az áram nélkül elérhető, állandó, kb. 15 foknak odalent. Pótolhatatlan lesz.
Míg fent tombol a hőség, egy pincében sok ételt tárolhatunk energiafelhasználás nélkül
Hogy túléljük-e ezekkel a jövőben várható egyre sűrűsödő és hosszabban tartó hőhullámokat? Szerintem egy ideig biztosan. De hogy a klímaváltozással lesz-e a térségünkben háború, teljes elsivatagosodás, visszafordíthatatlan vízhiány, komoly éhínség, amiket nem tudunk befolyásolni, azt persze előre nem tudhatjuk. Mert titokban a technika fejlődésében is bízunk, meg a mindenkori vezetők lelkiismeretében.
Mi azért már kijelöltük a leendő fáink helyét a kertben, ennél többet jelenleg nem hiszem, hogy tehetünk, ha csak nem annyit, hogy máshova is ültetünk ezentúl jó párat…
(Képek: alliswall.com, wikimedia, gsv.hu, organized-home.com)
