Otthonunk biztonsága az egyik legalapvetőbb emberi igény ősidők óta. Koronként és kultúránkét – igazából a mai napig – sokan, sokféle megoldásra esküsznek. Van, aki a párnája alatt tartott pisztolyban bízik (lásd USA), van, aki erre is az univerzum energiáit használja, az állatbarátok a kuvaszban, rotweilerben és társaikban bíznak, az átlagember riasztót vesz, a kemény fiúk pedig még keményebb fiúkat bérelnek, hogy biztonságban tudják ingóságaikat az ingatlanjaikban.

Ha ezekre nincs pénzed, nincs hozzájuk kedved vagy egyszerűen csak szeretnél pluszban egy igazi, olcsó D.I.Y. védvonalat az otthonod védelmére, akkor jó helyen jársz, mert most megmutatom a lehetőségeket.

Kesztyűt fel, szúrós dögök következnek!

Júlia borbolya

Elég általános cserje az országban, bár sokan irtóznak tőle pont a szúróssága miatt. Nem elég, hogy levelei szúrósan fogazottak, az ágain erős hármas tüskéket nevel, amik a vastagabb ruházaton is könnyen áthatolnak.

Nagyon szívós örökzöld cserje, ültetés után egy évvel, amikor már jól meggyökeresedett, jól tűri a városi levegőt, a meleget és a szárazságot is bírja. Ha ezen próbál átmászni a kedves próbálkozó, jó eséllyel hangos óbégatás lesz a vége.

Júlia borbolya

Júlia borbolya

Japán vérborbolya

Ahogy a neve is mutatja, a japán borbolya egy igazi fenevad – bár az igaz, hogy nevét inkább a színéről kapta, s bár harapni nem tud, de fájdalmat okozni nagyon is képes. Tüskéi nem nagyok és nem kifejezetten erősek, viszont annál több van belőlük. Lombja élénk vörös, áprilisi kihajtásától késő őszig díszít, mivel lombhullató. Ha a fizikai akadályt le is küzdi a lelkes éjszakai vendég, ajánlatos felvennie vagy három réteg réteg ruhát, plusz egy sisakot, mert karistolásban eléggé otthon van ez a borbolya.

Japán vérborbolya

Parkborbolya

A parkborbolya egy kis növésű faj, lassan is nő, ellenben úgy szúr, mintha nem lenne holnap. Erős örökzöld levelei is fogazottak, már azok is sok kellemetlenséget tudnak okozni, de 3-as tüskéi (minden borbolya hármas elágazódású tüskéket növeszt) aztán tényleg nem kegyelmeznek.

Napos ablak elé kiváló választás, mivel fényigényes ahogy a többi borbolya is. Mivel növekedése egész lassú, formája egy lapított gömb alakot vesz fel, végső magassága pedig sok év után sem haladja meg az egy métert. Kerülhet közel a falhoz, nem fogja bántai, ha hozzáér, és legalább macskáknak se lesz sok kedvük ezen keresztül megcélozni az ablakpárkányt.

A betörő pedig leginkább csak egy tiszteletet parancsoló tigrisugrással tudja gyorsan és hatékonyan átugrani a kifejlett parkborbolya bokrot, de ahhoz egészen fittek, bátornak és hülyének kell lennie egyszerre – és akkor még ott van az ablak is ugye, bele se gondoljunk egy ilyen jelenetbe.

Parkborbolya

Magyal

A magyal egy igazi nagyágyúak számít az otthonok védelmében. De csak oda ültesd, ahol a félárnyékos, inkább párás környezet adott számára, és az állandó öntözés se árt, ha szép növényt akarsz nevelni. Leginkább a délutáni naptól kell óvni, délelőtt sütheti a nap akár nyáron is, de 11-12 órától jó, ha árnyékban van.

A magyalnak tüskéi, tövisei nincsenek, vannak viszont levelei, amik 3D-ben fogazottak – nem elég, hogy a levelek enyhén hullámosak s a hullámok hegyes csúcsokban végződnek, egyes fajtáknak még a levélfelszíne is tüskés.

Tarka levelű magyal

Keleti mahónia

A mi jó öreg mahóniánk távol-keleti testvére ez a különleges, már-már egzotikus megjelenésű, szintén örökzöld faj. Általában 2-3 szárat nevel egy tőből, tehát nem olyan bokros mint a közönséges mahónia, annál sokkal nyúlánkabb, és magasabbra is nő, de két méternél ritkán lesz nagyobb. Levelei a szár középpontjából indulva laposan szétterülnek, fogazott levélszélei pedig szinte vadásszák a közelébe merészkedőket. A parkborbolyához hasonlóan inkább bentre, ablakok védelmére lehet jó, de az igazán elszánt gazfickókat nem ez a növény fogja megállítani. Viszont szép, szóval ültessétek mindenképp!

Keleti mahónia

Kökény

A kökény viszont nagyon hatékony védelmet nyújt. Erős és vaskos töviseit három réteg farmernadrág sem állítja meg, aki pedig páncélban megy házat kirabolni, nos hát, az amellett, hogy elég feltűnő, nem is túl praktikus, ha esetleg futva kell elhagyni a helyszínt. Egy baj van vele: kereskedelmi forgalomban nem túl gyakori, bár nem lehetetlen a beszerzése. Inkább olyan erdészeteknél érdemes keresgélni, ahol van facsemete árusítás, vagy ott van még a házi módszerekkel történő szaporítás, mint opcionális lehetőség. Idén, vagyis jövő tavasszal én is meg fogok próbálkozni a magok csíráztatásával, vagyis termést fogok szedni az egyik őszi kirándulás alkalmával. Ásóval a határban bandukolni nem sok kedvem van.

Kökény

Tűztövis

A tűztövist talán senkinek nem kell bemutatni, a tuja mellett az egyik leggyakrabban ültetett cserje az országban. Közkedveltségét minden bizonnyal örökzöld lombjának, valamint szárazságot és hőséget tűrő tulajdonságának köszönheti, emellett bőven termő piros-narancssárga termése is díszít télen – amíg a madarak le nem eszik. Akinek viszont dolgoznia kell vele, az már kevésbé szereti. Hajtásainak vége tövisekként működnek, szúrásuk érdekes módon erősebb fájdalmat okoz, mint az egyéb növények szúrása. Azt mondják, a férfiak kevésbé bírják a fájdalmat, mint a nők. Nos, ha így nézzük akkor én aztán igazi férfi vagyok, mert mikor a tűztövis összeszurkál, az nekem cefetül szokott fájni. Statisztikák alapján pedig, mivel a betörők legnagyobb része férfi, remélhetőleg ők is így vannak ezzel. Na de komolyra fordítva a szót, a tűztövis tényleg ideális akár magában is kerítésnek, persze kell 2-3 év, mire megerősödik és már sövényt lehet nyírni belőle. Kertészetben érdemes legalább 50-60 centis példányokat vásárolni, azokból már két év alatt, kellő gondozás mellett embermagasságú sövény nevelhető – tavaszi ültetés esetén, persze, úgy nem veszik el egy növekedési szezon. Bogyója emellett értékes tápláléka a nálunk telelő madaraknak, így szúrósság ide vagy oda, a tűztövist szeretni kell.

Tűztövis

Rózsa

Annyira triviális, de hát a lista az lista, ide kell írnom. A rózsa kissé kampós tüskéje – merthogy a rózsának tüskéje van és nem tövise, ugye ezt te is tudod – mindenkit szúrt már meg életében legalább egyszer, de inkább negyvenszer. Ezt a növényt mintha csak a női blúzok és harisnyák megtépázására találták volna ki, igazi kis pofátlan dög. De a virága szép, vázában tartósan eláll, az emberiség (pop)kultúrájának része (Guns & Roses, yeah!), szóval rózsa, szeretünk. Tehát a rózsa bőrszöveti eredetű növényi képletével, azaz a tüskéjével agyonszúr mindenkit, és beleakad minden ruhába, ami csak a közelébe megy. Egy 1-1,5 méter széles rózsaágy esküszöm, hogy felér egy kétméteres, sima téglafallal. Még a legtöbb kutya is csak nagyon félve merészkedik közéjük, pedig a kutyákat aztán nem nagyon szokták érdekelni a szúrós dolgok. Egy csendes éjszaka egy “szerencsétlen” besurranó tolvaj hamar lebuktatja magát a hangos ordítozásával, ha belegabalyodik egy rózsabokorba. De ha más nem, a vér- vagy a bőrmintáját biztosan a bokron hagyja…

Rózsa

Hamvas szeder

A szeder esetében az a legfontosabb, hogy amikor megvásárolod, akkor ezt a szedret vedd meg. Nem, nem nézlek kettyósnak, csak figyelmeztetlek, hogy ma már nagyon közkedvet a szeder Thornless, vagyis “tüskétlen/tövis nélküli” változata, ami a vásárláskor nem feltétlen derül ki, bár a legtöbb esetben van a növényen címke. Sokakkal találkoztam már, akik mesélték ugyanazt a történetet: vettek szedret valamilyen védelmi célból, és csak 2 év után esett le nekik, hogy ez valami tüskétlen fajta lehet, mivel egy darab nem fejlődött rajta.

A szeder tüskéje hasonló a rózsáéhoz, ugyanúgy beleakad a ruhába, irgalmatlanul tud fájni ez is. Kerítésre futtatni ideális, deviáns, maifiatal lurkók és éjszakai műszakban dolgozó rakodómunkások ellen kiváló fegyver.

Szeder

Szeder

Plusz egy ráadás, versenyen kívül:

Lepényfa

A terméséről könnyű felismerni, biztosan láttad már te is, városi fának is ültetik néha. Apró, akácra hasonlító levelei mellett hatalmas, akár 10-12 centi hosszúra is megnövő tövisei ugyan remek védelmet nyújtanak, ahhoz azonban, hogy sövényt nevelj belőle, fiatal facsemetékre van szükség. Egyébként sem feltétlen néz ki jól az előkertben egy ilyen szörnyecske. Ha nem nyírod és hagyod, hogy fa legyen belőle, számíts rá, hogy sok év után úgy fog kinézi a törzse, mint a nyitókép középső képén. Iskola sportpálya mellé nem ajánlott!

Kellemes szurkálódást kívánunk!

Még, még, még több kép a galériában!

Júlia borbolya - Berberis julianae



Címkék: