Kipufogógáz, szmogriadó, károsanyag-kibocsátás, üvegházhatású gázok, globális felmelegedés, klímaváltozás. Nagyjából így lehetne leírni Földünk kórtörténetét, aminek a végén sajnos a halál prognosztizálható. A mi halálunk, az állatoké, a növényeké és a bolygóé.
A közlekedés jó nagy szelete a klímaváltozás tortájának
A klímaváltozás a világ daganatos megbetegedése, aminek a tüneteivel jó sokáig nem voltunk hajlandóak törődni, most pedig csak reménykedni tudunk, hogy a tudósok időben megtalálják a gyógymódot. Bár akár azt is mondhatnánk, hogy az életmentő megoldások már meg vannak, a kérdés inkább az, hogy hajlandóak vagyunk-e alávetni a drasztikus kezelésnek a Földet, ugyanis az számunkra kellemetlen lehet.
Vegyük például a közlekedést. A bolygónkat pusztító üvegházhatású gázok keletkezésének 15 százalékáért az autók, a kamionok, a buszok, a vonatok, a repülőgépek, a hajók, és az egyéb általunk nap, mint nap használt közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátása a felelős. Az elektromos áram előállítása és fűtéshasználat után a második helyen áll a közlekedés.
Van megoldás, a számok mégis egyre romlanak
Most, hogy több, mint 150 évnyi féktelen környezetszennyezés után végre észbe kaptunk, logikus lenne két lábbal a fékbe taposni, és a létező összes módon csökkenteni a CO2-kibocsátást, ami 1950-ben még évi 5 000 millió köbméter volt, mára viszont ez a szám 35 000 millióra emelkedett.
Miután mára már talán mindenki számára világossá vált, hogy ha nem állítjuk meg időben a globális felmelegedést, és az eléri a 2, 3, vagy akár a 4 Celsius fokot, szó szerint jön az apokalipszis. Ezek után azt gondolná az ember, hogy mindenki fejvesztve áll majd át a megújuló energiaforrások használatára, ahol csak lehet, ilyen például a közlekedés is.
Csakhogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb, hiszen a bolygó és az emberiség életben maradása, valamint a klímaváltozásból való “kigyógyulás” sok esetben nincs összhangban a gazdasági érdekekkel. A közlekedési szektorban például a fosszilis energiahordozók uralkodnak, legfőképp az olaj.
Ahhoz, hogy a károsanyag-kibocsátást drasztikusan csökkenteni lehessen, ezt le kellene cserélni megújuló energiaforrásokra, amely folyamat láthatóan elindult az utóbbi években, és megjelentek az hibrid és elektromos járművek, csakhogy csigatempóban vánszorognak a még mindig száguldó olaj után.
Ezekkel fogunk közlekedni 50 év múlva, feltéve, hogy még élünk
De játszunk el a gondolattal, hogy a sok ország által beígért dízel és benzines autók betiltása egyszer valóban megvalósul, és átállunk az elektromos, sőt mi több, a napenergiával működő közlekedési eszközökre. Lehet, hogy ez futurisztikusan hangzik, pedig ezeknek az eszközöknek a nagy része már létezik, csak még épp gyerekcipőben járnak.
A közlekedési szektor mintegy 40 százalékát teszik ki a személyautók, így igencsak nagy előrelépés lenne, ha elterjednének a szoláris energiával üzemelő modellek. Ilyen például a Sono Motors Sionja, ami úgy működik, mint egy elektromos autó, csak épp nem a konnektorba dugva kell feltölteni, hanem azt megteszik a rajta elhelyezett szolárpanelek.
Az autó nemcsak magát képes tölteni, de áramforrásként is használható, így például egy kempingezésnél rádughatjuk a vízforralót. De nemcsak a napelemes autó, hanem a napelemmel működő elektromos autót töltő állomások is megoldást jelenthetnek.
Ha már környezetbarát közlekedésről beszélünk, a kerékpárok már most megtestesítik azt. Csakhogy nem mindenki bír egész nap kerekezni, ezért fejlesztették ki az elektromos rásegítésű hibrid bringákat. Ezeknek pedig a legújabb változatai a napenergiával működő biciklik és triciklik, mint például az Ele Solarbike, vagy a magyar fejlesztésű Pannonrider.
Ha még a bi- és triciklinél is mobilisabb megoldást keresünk, akár az irodánk ajtajáig mehetünk majd a napelemmel működő segwayekkel, anélkül, hogy telepöfögnénk a várost kipufogógázzal, és bosszankodnánk, hogy nincs parkolóhely.
Na de mi a helyzet a tömegközlekedéssel. Az a jó hírem van, hogy már több országban üzemelnek napelemmel ellátott buszok és vonatok. Ott mondjuk még nem tart a technika, hogy egy egész személyvonatot pusztán napenergiával mozgasson több száz kilométeren át, de ott igen, hogy a fülkék áramellátását, a világítást, vagy a fűtést a tetőn elhelyezett napelemek szolgáltassák. Kínában sorakoznak a szolárbuszok, Indiában pedig már zakatol a napelemes vonat.
Magyarország is büszkélkedhet napelemes kisvasúttal, amik a Börzsönyben viszik az utasokat.
Persze a tömegközlekedéshez megállókra is szükség van, amiket szintén el lehet látni napelemekkel.
A sportpályák, a szállodák, a repterek is nyugodtan kivehetik a részüket a környezetszennyezés elleni harcból. Ideje, hogy a nagy területek bejárásához napelemes golfautókat használjanak.
A szárazföldi mellett a vízi közlekedésben is bevett már a napelem használata, mert nem csak a levegőt, de a vizeket is meg kell óvni a káros anyagoktól, ezért születtek a környezetbarát szolárhajók.
Remélhetőleg még időben elterjednek ezek a közlekedési eszközök, és a számtalan ország, ami ígéretet tett a dízel és benzines autók betiltására, valóban be is váltja majd azt.
