Mikulás, édesség, nassolás. Azt gondolnánk apró-cseprő dolgok, szót sem érdemelnek. Pedig nem így van. Mi legyen a Mikulás-csomagban? Mit nassoljunk minden nap? Roppant fontos kérdések. Ropik, kekszek, csipszek, pattogatott kukorica, kuki? Nem, nem. Idén először átgondoltam ezt az egész nassolás dolgot és gyökeresen változtattunk rossz szokásainkon. Természetesen ebben az évben már rendhagyó csomagot fogok összeállítani a gyerekeknek Mikulásra.

Egészséges nassolnivalók

Sajnos igen szigorú leszek a témában, így elég kevés dolgot fogok felsorolni. Öt fontos szempontot határoztam meg magamnak: hazai, szezonális, környékbeli termelőtől vásárlás, bio, kevés feldolgozás. Most lássuk a nassolnivalókat:

  1. Szezonális gyümölcsök decemberben: alma, körte, birsalma, naspolya, kökény. Héjasok: dió, európai vagy közönséges mogyoró, mandula, gesztenye. Ennyi. Ezek lehetnek hazaiak. Mandulából és gesztenyéből azonban sok az import, ezt ne feledjük. A narancs, mandarin, banán, citrom és társaik messziről érkeznek hozzánk, így a környezetet rendkívül szennyezik és mi szívjuk azt a levegőt, amit telepöfögött a kamion, repülő stb., tehát ezért is “egészségtelenek”. Ehhez jön még hozzá, hogy nem vegyszermentesek, sőt. Továbbá éretlenül szedik le őket és az érett gyümölcs egészséges. Jó sok indok, ami miatt ne vegyük meg. Mi maradunk télen az almánál és körténél. Csak így nyersen. Néha, ha kérik a gyerekek, lereszelem az almát, így változatosabb. Déli gyümölcsöt évek óta nem veszünk. Ha tehetjük, vegyünk bioalmát közeli termelőtől. Ha kertünk van, saját almafánk megtermi télre egészséges nassolnivalónkat.

    Minden egyes megvásárolt banánnal, eggyel kevesebb hazai alma fogy. Fotó forrása: Pixabay

  2. Szezonális zöldségek decemberben: csicsóka, cékla, fekete retek, sütőtök, sárgarépa, fodros kel, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, lila káposzta, karalábé, madársaláta, mángold, pak-choi, petrezselyem, rukkola, snidling, sóska, spenót, zeller, pasztinák, póréhagyma, karfiol, brokkoli, burgonya. Bizony őket is lehet nassolni: nyersen, párolva, főzve, sütve. Ha egészségről beszélünk sajnos bioban kell gondolkoznunk. Egy mai átlagos zöldség jó sok vegyszert lát, mire asztalunkra kerül. Hangoztathatják, milyen nagyszerű a brokkoli, fejes káposzta, de vajon akkor is nagyszerű, ha műtrágyával felpumpált, vegyszeres? Idővel tegyük meg egészségünkért az utolsó előtti lépést, hogy biot veszünk, mondjuk csatlakozunk egy dobozrendszerhez (közösségi mezőgazdaság). Az utolsó lépés pedig, ha magunknak ültetjük, mert ez lesz garantáltan a legjobb szervezetünknek. Sárgarépa, csicsóka, cékla, fekete-retek, sütőtök, pasztinák mind hálás növény.  Ezekkel mindenképpen érdemes próbálkoznunk, kezdő kertészként is.
  3. Zöldségchipsek. Sárgarépa, cékla, csicsóka, zeller, petrezselyemgyökér, karalábé. Belőlük érdemes kipróbálni a zöldségchipseket, melyet sütőben készítsünk el. Az olajban sütés nem túl egészséges. A receptet lásd itt. Bevallom én maradok a nyers zöldségeknél, de egyszer kipróbáltuk a chipset és finom volt.
  4. Aszalt gyümölcsök: alma, szilva, barack, füge, mazsola. Ezek lehetnek hazaiak. Ha kerttel rendelkezünk és van almafánk, szilvafánk, mi magunk is könnyen aszalhatunk. A saját aszalványba biztosan  nem kerülnek kémiai anyagok  (tartósítószer, kén-dioxid, szorbinsav). Mi idén rengeteg nyári almát aszaltunk és valamennyi szilvát is.

    Ropogós almachips. Készítsük magunk bioalmából. Fotó forrása: Pixabay

  5. Olajos magvak: közönséges mogyoró, dió, napraforgó. Szintén hazaiak és kertünkben is megteremhetnek. Ezért ők a legnagyszerűbbek és legegészségesebbek. Jövőre sokkal több napraforgót szeretnék ültetni, jusson nassolni is. Most csak vetőmagnak tudtam elrakni. Diófánk sajnos nincs, így novemberben 100 kg héjas diót vettünk a környékről. Rita már mindent leírt a dióról. Pirítva is kiváló. Piríthatjuk sütőben vagy sparhelt tetején, ha van sparheltünk. Földi mogyoró, pisztácia és társaik sajnos nem hazaiak, ezért kizárom őket, ugyanúgy mint a déli gyümölcsöket. Persze luxusként néha jöhetnek, de mindennaposan nem. Az olajos magvak rendszeres, de mértékletes fogyasztása rendkívül egészséges.

    Földimogyoró helyett válasszuk a haza közönséges (európai) mogyorót. Agyfrissítő rágcsálnivaló. Méltatlanul kiszorult az étrendünkből. Fotó forrása: Pixabay

  6. Méz. Hogy mennyire egészségtelen a cukor, azt gondolom, mindenki tudja. Mi váltsa fel a cukrot? A méz. Tudom, van egy kis szépséghibája a dolognak. Egy kilogramm cukor 150-200 Ft, míg egy kilogramm méz 1500-2000 Ft. Tízszeres árkülönbség. Újabban engem ez nem zavar. Arra gondolok, milyen nagy bajban vannak a méhek napjainkban, pontosan a mi hibánkból. Minden méhész komolyan küzd évről-évre, hogy méhei vagy legalább méheinek egy része életben maradjon. Nemcsak azzal segítjük a méheket, ha méhlegelőt ültetünk, hanem azzal is, ha mézet vásárolunk. Szerintem közvetlen a méhésztől vegyük, ne boltokon keresztül. Nálunk méz kerül a teába, méz kerül a palacsintába, méz a házi csokiöntetbe, néha a lekvárba is befőzéskor. Mézet szopogatunk ha fáj a torkunk. Sőt, idén méznyalókánk is van.
  7. Méznyalóka. Sosem kapnak a gyerekeim nyalókát. Kicsit nehezteltek rám ezért, de idén már nem, mert felfedeztük a méznyalókát. Azért fantasztikus, mert mindenki elkészítheti magának. Nincs hulladék, hiszen házilag készül. A receptet lásd itt. Én annyit változtattam, hogy nem műanyagpálcikát használok, mert a műanyagot, ha lehet kihagyjuk. Hurkapálcikát daraboltam fel. Kész művészet a méznyalóka készítés. Mézcukorka is lehet belőle. Természetesen nyalókát, cukorkát csak a gyerekek miatt készítek néha ezután. Ha nincs gyerek maradjunk a méznél.
  8. Mák. Ha lehet ismét környékbeli termelőtől vegyük, de kertünkben is könnyen megterem, hálás növény a mák. Rita meg is mutatja a vetést. Ha megvan a mákunk, ledaráljuk és mézzel összekeverjük. Napi egy-két kanállal nassoljunk belőle, hihetetlen energiabomba.
  9. Sajtok. Natúr tehéngomolya, házi kecskesajt. Én erre a kettőre szavazok. Idén nincs bolti sajt reggelihez, vacsorához sem. A szomszéd faluból háztól veszünk tehéngomolyát. A környékről kecskesajtot. Nassolni is kiválóak. Mikuláskor kivételt teszünk, biztosan lesz parenyica, vagy zöldfűszeres gomolya a csomagban.
  10. Házi készítésű sós és édes sütemények. Mit tehetünk, ha nem akarunk bolti rágcsákat? Nekünk kell sütnünk. Nem sok idő, ha gyors receptet választunk. Pogácsát, sósrudat, kevert süteményt készíteni nem nagy dolog esténként. Idén az egészségünkre való tekintettel már sosem vásárolunk pékségben, cukrászdában. Inkább otthon sütünk, így mi választjuk az alapanyagokat. Biotojás vagy saját tojás, margarin helyett vaj (bio?), fehér liszt helyett gesztenyeliszt, kukoricaliszt vagy ki mit gondol jónak. Sütőtökös, mákos, almás sütemények a nyerők télen.

    Süssünk mi magunk, válasszuk a legjobb alapanyagokat. Fotó forrása: Pixnio

  11. Joghurt. Egészséges, ha natúr és élőflórás. De leginkább, ha nem bolti, hanem házi. Házi joghurtot nagyon egyszerű készíteni. Kell hozzá friss, nyers tehéntej, ha lehet olyan tehéntől, aki kint legel, nem nagyüzemben áll szegény. Kell hozzá egy darab bolti élőflórás, natúr joghurt az indításhoz. Utána már mindig lesz a hűtőben saját élő joghurtunk, úgy, mint mondjuk kovászunk. Minden héten veszünk bocitejet és készítjük a saját joghurtot. Én a száraz dunsztos megoldást választom a készítésnél. Ha gyümölcsöset szeretnénk házi lekvárt rakunk bele.
  12. Zöld leveles növények. A szezonális zöldségeknél szerepelnek, de szeretném külön kiemelni a petrezselyem zöldet, mángoldot, rukkolát, sóskát, spenótot, snidlinget. Még december elején is lehet őket csipegetni, ha egy erősebb fagy nem söpört végig a kerten. Rendkívül egészségesek. Nem gondolom, hogy mikulás csomagba rakjunk petrezselymet, de ha már nassolás a téma megemlítem. Mi tavasz óta folyamatosan rágcsálunk zöld leveles növényeket, akár vadnövényeket is. A gyerekek szintén vevők rá. Ha anya csinálja, akkor ők is. Az utánzás mindig megy. Útifű, tyúkhúr decemberben is szedhető.  Tudtátok, hogy a fogtisztítás egyik legjobb módja, ha gyümölcsöt, zöldséget, leveles növényeket rágunk?
  13. Étcsokoládé, jó minőségű. Igaz, mi már étcsokit sem veszünk, inkább csokiöntetet készítek a gyerekeknek jó minőségű kakaóporból, cukor helyett mézzel. Ebbe mártogatunk házi kalácsdarabokat. A banánt, narancsot, mandarint könnyű szívvel kizárom a gyerekek életéből, de a csokoládét nem lehet. Ha csokiöntetet készítünk márthatunk bele aszalt gyümölcsöket.

    Aszalt gyümölcsöket márthatunk csokiöntetbe. Szilva, barack hazaiak. Fotó forrása: Pixabay

Most relaxáljunk, vizualizáljunk közösen

Képzeljünk el egy szépen terített asztalt. Van rajta dió nyersen vagy pirítva, két különböző házi sajt, csíkokra vágott nyers répa, pasztinák, cikkekre vágott alma, körte, hazai aszalt gyümölcsök, csicsóka felkarikázva. Egy pohárba (ropi helyett) petrezselyemzöld. Tányéron házi készítésű pogácsa. Képzeljük el, hogy vendégeinket ilyen asztallal várjuk. Talán egy kicsit meglepődnek, de egy biztos, hogy enni fognak. Szerintem nem nehéz átállni a kekszekről, csipszekről, ropikról, mandarinról, banánról, hisz a lényeg úgyis a rágcsáláson van. Csak nem mindegy mit. Minden fejben dől el.

Mikulás-csomag a felsorolás alapján

Nálunk a gyerekeket mikuláskor egy kis üveg méz várja, parenyica sajt, gomolya, méznyalóka, aszalt gyümölcsök, olajos magvak, házi sajtos rúd és társaik. Talán egy kis üveg mézes mák.

Még egy ötlet a csomagba

Kisebb ajándék, hogy kevesebb nassolnivaló legyen. Persze ne egye meg a gyerek, mert az úgy nem lesz egészséges. Ne feledjük, hogy nem akármilyen ajándék jó. Van, amivel többet ártunk, mint használunk ( pl.: telefon, táblagép). Nekem mindig fontos szempont az egyszerűség (ne világítson, ne villogjon, ne adjon hangot) és a kicsi ökológiai lábnyom. Hogyan lehetséges, hogy egy ajándék ökolábnyoma kicsi? Kézzel varrt állatka kisgyerekeknek. Bármi saját készítésű apróság. Kézműves termék újrahasznosított anyagokból. Használt játék. Saját régi játékaink a padlásról. Nálunk nagy örömöt jelent az is, ha gesztenyét, makkot, tobozt rakok majd a csomagba és készítünk belőlük együtt valamit. Vagy kisfiam kedvéért felvágjuk vágódeszkán a gesztenyét, makkot  és megnézzük mi van benne. Akár kimehetünk a kertbe és elültethetjük a makkot. Már három tölgyfa nő így a kertünkben.

Környékbeli termelőtől vásárlás

A boltban való vásárlást szeretném elkerülni. Így kevesebb hulladékot termelek. Ha termelőtől közvetlen vásárolok (mákot, mézet, diót, házi tejet, házi sajtot), sokszor lehetőség van hulladékmentesen nyélbe ütni az üzletet. Viszem a kis vászontáskámat, vászonzsákot, befőttesüveget.

Minél kevesebb feldolgozás

Amit nassolunk, legyen minél kevésbé feldolgozott, ha lehet akár nyers. Miért fontos a kevés feldolgozás? Sok esetben pont a nyers ételek a legegészségesebbek. Emellett minél több energiát igényel egy étel előállítása, annál jobban terheli a környezetet. Ha jó sokáig sütötték, főzték jó sok gázt vagy áramot felzabált mire elkészült.

Azt hiszem ez elég kevés feldolgozás. Fotó forrása: Pixabay

Én, mint vérbeli környezetvédő, ezt nem hagyhatom. Ezért ha sütésről-főzésről van szó, szeretem a gyors és egyszerű recepteket. Duplán jól járok, mert nemcsak kevesebb energiát fogyaszt el az ételünk, de egy csomó időt megspóroltam magamnak. Az a rossz szokás jellemző rám, hogy míg a konyhába főzök, fájó szívvel arra gondolok, bár kint a kertben lehetnék (még télen is, ha süt a nap).

Déligyümölcsvakság

Végül, ha nem haragszotok, muszáj pár sort írnom a déligyümölcsvakságról. Csak így nevezem azt, ami ma a világra borult. Magyarországra is. Elhittük, hogy egészségesek. Elhittük, hogy télen szüksége van rá a szervezetünknek. Hogy tele vannak vitaminnal. Vajon igazak ezek az állítások? Ha a saját hazájában fogyasztja valaki, kimegy a kertjébe és leszakít egy szép érett banánt, amit a nap érlelt (nem a kamion belseje) az biztosan nagyszerű, főleg, ha nem permetezték. De az import gyümölcsökkel nem ez a helyzet. Járjunk utána, mennyit vegyszerezik őket, milyen ára van annak, hogy hozzánk eljusson olyan messziről. Meg fogunk lepődni.

Túl sok az import. Fotó forrása: Pixabay

Szerintem ne vegyük meg őket. A vásárlók határoznak meg mindent. Ha nincs kereslet, nem lesz kínálat és végre befejeződik az a rendkívüli környezetszennyezés, amivel a déli gyümölcsök hozzátesznek a klímaváltozáshoz. Itt a hazai alma és körte, két nagyszerű gyümölcs, melyet teljesen kiszorított a banán, mandarin és narancs. A hazai gazdák pedig kénytelenek értékes almáikat olcsón léalmának eladni, mert senki sem vesz almát. Nem ismerek kompromisszumot. Harmincéves koromig én is déligyümölcs vakságban éltem, mert tájékozatlan voltam. Megettem életem banán és mandarin adagját (ami egyébként nem volt túl sok), az elkövetkező harminc évben bepótolom az almát és körtét. Ugyanez a helyzet a földimogyoróval és mandulával is. Rendben, hogy van hazai mandula, de sokkal több az import. Mindkettő helyett itt a méltatlanul hanyagolt közönséges mogyoró, ami roppant igénytelen, megterem mindenfelé, vegyszert sem igényel, tehát nagy eséllyel bióbb, mint a többi. Sőt, egy kirándulás alkalmával megszedhetjük magunknak a télire valót.

Kiemelt kép forrása: Pixnio



Címkék: