Az átlagember otthona tele van műanyaggal. És hibáztathatjuk bolygónk állapotáért a nagy cégeket, a mezőgazdaságot, meg a politikát, végső soron mi, egyszerű emberek vagyunk azok, akik választanak. Három Kinder tojást veszel a gyereknek a boltban, benne hasznavehetetlen, Földünkről soha el nem tűnő műanyag baromságokkal vagy nagy csomagolású csokit? Apróságnak tűnik, mégis sokat jelent és most a Kinder csoki természetesen rengeteg mással behelyettesíthető. És míg az egyik legfőbb gondot műanyag ügyben nyilvánvalóan az élelmiszercsomagolások okozzák, a tartósabb műanyagból készült tárgyaknak sincs se szeri, se száma egy szimpla otthonban a fejlett világban.
Amikor beköltöztünk a házunkba a férjemmel, nem volt semmink, amivel berendezhettük volna. Mindent először nekünk kellett beszerezni, habár a család sokat segített éppen nem használt vagy örökölt bútoraikkal. A berendezési tárgyak beszerzésekor tűnt csak fel, mennyi műanyaghoz vagyunk hozzászoktatva. Felmosó vödör, WC kefe, szennyestartó kosár, fogkefék, képkeretek és látjátok a tengernyi műanyagot a konyhaosztályokon? Talán ott a legszembetűnőbb, mit teszünk az otthonainkkal, igazi műanyaggal sújtott területet csináltunk a konyháinkból. Hülyeségszeletelők, kések nyele, műanyag vágódeszka (szent ég!), műanyag tálcák, poharak, tányérok, tálak, elektromos kütyük és még ezernyi más, csupa „praktikus” okra hivatkozva. Nem törik el, nem nehéz, hosszabb életű ésatöbbi. Nos, vessenek meg hát a „praktikus” háziasszonyok, szerintem ezek mind pusztán olcsó gagyit csinálnak a rendes tárgyainkból, így kifejezetten kerülöm a műanyag cuccokat az én vidéki, kissé rusztikus hangulatú konyhámban. Hogy akkor mikkel helyettesítem őket?
Műanyaggal a levesbe? Kösz, nem.
Döbbenetes lehet, de alig néhány évtizeddel ezelőtt is tudtak habot verni porcelán tálban, keleszteni a kerámiában, tárolni fedeles láboskában, és nem kapszulás kávét inni. Igaz, ami igaz, nem minden jó, ami régi, de ha meg akarunk szabadulni korunk rákfenéjétől, a temérdek műanyagtól, érdemes átgondolni a háztartásunkat, főleg, ha vásárlás előtt állunk. Mert lehet élni minimális műanyaggal sőt, műanyagok nélkül is a konyhában anélkül, hogy minőségi romlást tapasztalnánk bármiben is. Komolyan.
Vedd használtan!
Mindig nyomós érv a műanyag hulladékok tárgyak mellett az, hogy sokkal olcsóbbak, mint „rendes” társaik. Ezzel nehéz vitába szállni, ugyanakkor találtam erre már régen egy jó megoldást. Tényleg drága egy porcelán vagy fa tálca a műanyaghoz képest, ám használtan is jó a kínálat belőlük a piacokon és a neten is. Finnyásaknak mondom, fertőtleníthető tárgyak ezek, semmitől sem kell félni. Gyerekétkészletek, vizes kancsók, fazekak, tálcák, és megannyi más hazavihető a műanyagnál környezetbarátabb anyagból (fa, porcelán, réz, kerámia, üveg stb.) potom áron, és nem csak a konyhádnak adtál egyedi hangulatot velük, hanem a környezetedet is óvod, ha nem kell újat vásárolni, pláne műanyagot.
Régiségpiacról a sajtreszelőt és a kannát. Miért ne?
Elektromos hülyeségek
Annyi megvásárolható, elektromos nyilvánvaló-hulladék nincs sehol máshol a házban, mint a konyhában. No nem nálam… Az elektronikai hulladékok különösen környezetszennyezőek, ezért a lehető legjobban kerülendőek.
Tudtad? „Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre. Működésképtelenségük esetén azonban haszontalan hulladékká válnak és ha a kommunális hulladék közé keverednek, égetés vagy csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok (Higany, Ólom, Kadmium, Báriumvegyületek stb.) a környezetbe jutnak.” (ehulladek.hu) És a földbe jutva mérgezik terményeinket és vizeinket; ezenkívül élettartamuk is rövid, tehát életünk során mindegyikből többet kell vásárolnunk, ami aztán mind a szeméttelepeken végzi.
Tudom, annyi kényelmet kölcsönöz otthon a citrusprés, a hot-dog készítő, az elektromos kés, meg az elektromos tojásszeletelő, hogy ma talán még képtelenségnek tűnik, hogy egyszer lemondj róluk, pedig el kell rajta gondolkodni. A bolygónk sokkal rosszabb állapotban van, mint hittük eddig.
A tudatos vásárlás (biztos szükségem van erre?) mellett akár kölcsön is lehet kérni ezt-azt a szomszédtól, vagy baráttal közösen vásárolni a ritkán használandó, drágább cuccokat. Mi nemrég így vettünk egy csiszológépet, tökéletesen működik a rendszer és csak a rendes ár felét kellett kifizetnünk.
Eldobható, egyszer használatos cuccok
Műanyag fóliából százméterek évente, papírtörlőkendő, szívószál, uzsonnás nejlonzacskó és társaik. Ha nincs ötleted, érdemes benézned néhány zero waste-tel foglalkozó hulladékcsoportba, pl Tóth Andiét ajánlom, és ellesni remek praktikákat a fentiek kiváltására. Nincs is annál felemelőbb, amikor azt veszed észre, hogy alig vásárolsz eldobható műanyagot a konyhába. A megmaradt pénzt pedig értékesebb ételekre vagy a gyerek bicajára is költheted. De készülj, annál több textil és más újrahasználható, hosszantartó anyag kerül majd a helyükre, így fog kelleni a hely, mert megszűnik néhány dolog körforgása a konyhában.
Vissza az eredetihez
Vesszőből a kosár, porcelánból a bögre, textilből a kenyeres zsák? Kerámiából a süteményes tál, fémből a szemetes vödör meg a merőkanál és fából a vágódeszka? Talán ódivatúnak tűnhet egyesek szemében, mégis kizárólag a minőséget sugározza a konyhából úgy, hogy közben jót tettünk vele magunknak és a világnak.
Ezek például a Be Cake fa termékei. A fa menő.
Higgyétek el, nincs is itt semmi lemondás.
(Képek: pixabay, pixabay, maxpixel, Be Cake FB oldala)
