Már mindenki szilveszteri lázban ég, és alig várja, hogy elpukkanthasson egy üveg pezsgőt az óév jó és rossz döntései felett, és nagy reményekkel és titkos fogadalmakkal nekivágjon az újévnek. Bár ez is pont olyan nap, mint a többi, szeretünk ilyenkor számot vetni, és megfogadni, hogy jövőre majd minden más lesz.
Esküszöm, szerettem volna egy vidám, biztató és pozitív évértékelőt írni, de ahogy végiggondoltam a témákat, amiket az elmúlt egy évben feldolgoztam, a mérleg olyan mértékben billent az itt a világvége, mind meghalunk irányba, hogy képtelen voltam nem megpróbálni még egyszer, idén utoljára.
Megpróbálni elmondani újra a nyilvánvalót, hangsúlyozni az unalomig ismételtet, és kérni a legtriviálisabbat, a jelek szerint mégis lehetetlent. Nagy szavak ezek tudom, de arra kérlek, hogy ma éjfélkor azt fogadd meg, hogy jövőre megmented a földet.
Ha a világon minden ember, aki szilveszter éjjel arra esküdözik, hogy az újévben majd lefogy pár kilót, azt fogadná meg, hogy nem használ több egyszer használatos műanyagot, szelektíven gyűjti a hulladékot, újrahasznosít, biciklivel jár majd dolgozni, vagy épp ültet egy fát, talán még a globális felmelegedést is lelassíthatnánk. Jó hírem van, ezek nem zárják ki a fogyókúrát.
És hogy miért is kérem mindezt? Mert a 2018-as év eseményei rámutattak, hogy ha elfordítjuk a fejünket az általunk okozott klímaváltozás, a globális felmelegedés, a mértéktelen környezetszennyezés kíméletlenül a sarkunkra lép, és a saját szemetünkben fuldokolva végignézhetjük, ahogy elpusztul a föld, és végigsöpör rajtunk a hatodik kihalási hullám.
Ez történt idén. Jövőre tegyél ellene!
Január
Már év elején nyilvánvaló volt, hogy nagy a baj: “Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben” – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Éppen ezért az EB elrendelte, hogy minden műanyag-csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie 2030-ra az Európai Unióban, emellett csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok felhasználását.
Február
Az egykor földi paradicsomként emlegetett, kristálytiszta vizű óceánokból és tengerekből kiemelkedő gyönyörű szigetek totális szemétteleppé alakultak. Balin például már nem csak fő és utószezon, de szemétszezon is van, amikor az óceán hullámai végtelen mennyiségű hulladékot sodornak az indonéz partokra.
Ennek felszámolásának érdekében, február 24-én a helyiek és a világ különböző pontjairól érkezett turisták összefogtak, és 15 000 ember, sziget szerte 60 helyszínen, több, mint 50 tonna, azaz 50 000 kiló szemetet szedett össze, egyetlen nap alatt.
Március
Kihalt egy újabb állatfaj. Elaltatták Sudant, aki abból a szomorú okból kifolyólag vált híressé, hogy a világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúja volt. A rinocérosz és két nőstény társa, Najin és Fatu része volt annak az ambiciózus tervnek, mellyel a tudósok meg akarták menteni a kihalástól az alfajt.
Az északi szélesszájú rinocéroszok egykoron Csád, Szudán, Uganda, Kongó és a Közép-Afrikai Köztársaság területén éltek, az 1960-as években még kétezer példányra becsülték a populációt. Az utolsó vadon élő példányt több mint egy évtizede látták a kongói Garamba nemzeti parkban. 2018 márciusában pedig, az utolsó fogságban tartott hím halálával eltűnt egy újabb alfaj.
Április
Évente több millió tonna műanyag hulladék ömlik az óceánokba, ennek köszönheti létrejöttét a “nagy csendes-óceáni szigethalom” is. A Kalifornia és Hawaii között lebegő, több mint 80 ezer tonna műanyagot tartalmazó szemétfolt, ami jelenleg 1.6 millió négyzetkilométeres vízfelületen úszik, egyre csak növekszik.
Az óceánokban és tengerekben lebegő hulladék felszámolására fejlesztették ki az áprilisban üzembe helyezett óceántisztító gépet, ami 40 darab, egyenként 12 méteres csövön keresztül az óceán áramlatainak segítségével szívja fel a szemetet, amelyet 60 tartályba gyűjtenek össze, és csónakokkal visznek 6-8 hetente a szárazföldre. A csövek úgy lettek kialakítva, hogy a halak és a többi élőlény nem kerül veszélybe az óceántisztítás közben.
„Mi emberek hoztuk létre ezt a problémát, így az is a mi felelősségünk, hogy megoldást találjunk rá” – mondta Boyan Slat, az óceántisztító feltalálója.
Május
Az Európai Bizottság új törvénytervezettel állt elő, ami több egyszer használatos műanyag termék betiltására kötelezné az Európai Unió tagállamait, az Egyesült Királyság országait, valamint Indiát.
A betiltandó műanyag szívószálak, italkeverő pálcák, tányérok, poharak, nejlonzacskók adják az unió vizeiben úszó szemét 70 százalékát. Mindemellett a szabályozás arra kötelezné az EU tagállamait, hogy 2025-re a műanyag flakonok 90 százalékát hasznosítsák újra.
Június
Naponta közel 21 milliónyi mikroműanyag-részecske úszik át a Rába magyarországi szakaszán, vagyis a folyó minden köbméterében körülbelül tucatnyi műanyagszemcsét szállít, derült ki június végén.
A méréseket egy magyar cég, a WESSLING Hungary Kft. készítette, amely a Parányi Plasztiktalány nevű projekt keretében térképezik fel a hazai folyók mikroműanyag-tartalmát. A minták gyűjtését június elején kezdték gyűjteni a Duna hazai mellékfolyóin, a Rábán és az Ipolyon.
A mikroműanyagok azért különösen veszélyesek, mert szinte akadálytalanul kerülnek be a táplálékláncba, a tengeri ökoszisztémát pedig különösen érzékenyen érinti: laboratóriumi vizsgálatok jeleztek már műanyagot szardíniák, heringek, kagylók, osztrigák, tintahalak szervezetében. Egy globális kutatásának eredményei szerint ráadásul már a csapból is ez folyik: Európában a minták háromnegyedében találtak mikroműanyagot.
Július
Idén nyáron égő pokollá változott a fél világ. Görögországtól Japánig szedte áldozatait az extrém hőség.
Svédországban még sosem volt ilyen magas a májusi és a júliusi átlaghőmérséklet, mint az idén; a száraz-meleg időjárás miatt több mint 50 erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörtől északra eső vidékeken is. Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek, Norvégiában július első felében 40-nél több erdőtűz volt, Nagy-Britanniában pedig sosem volt olyan száraz a június és július első fele, mint 2018-ban- össegezte a Magyar Tudományos Akadémia.
Görögországban a július 23-i attikai tűzvésznek 92 halálos áldozata volt, Franciaországban június első felében pedig heves zivatarok okoztak jelentős károkat. A nyári hónapok Spanyolországban, Japánban és Pakisztánban is összesen több száz halálos áldozatokat követeltek.
Mindezt a nem hogy megállíthatatlan, de egyre gyorsuló globális felmelegedés okozza, ami az előrejelzések szerint 2100-ra katlanná változtathatja Dél-Ázsia nagy részét, figyelmeztet a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatóinak tanulmánya. Ha a felmelegedést nem sikerül megfékezni, a következő évtizedekben halálos hőhullámok sújthatják India, Banglades és Pakisztán egy részét, ahol nem kevesebb, mint 1,5 milliárd ember él.
Ezeken a területeken a perzselő hőség és a szárazság okozta élelemhiány már így is ezrek halálát okozta, de ha így folytatódik tovább a felmelegedés, akár a lakosság hetven százalékát is fenyegetheti ez a veszély
Augusztus
2018-ban már augusztus elsején eljött a túlfogyasztás napja. A Global Footprint Network adatai alapján augusztus 1-jén léptük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Tavaly ez a nap augusztus 2-án jött el.
Ötven évvel ezelőtt, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, 1997-ben pedig szeptember végén. Idén azonban az eddigi legkorábbi időpontra esett, ami tökéletesen mutatja azt a hatalmas nyomást, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol.
„Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van” – kommentálta az idei dátumot Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
Szeptember
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium törvényjavaslatot tett a műanyag termékek termékdíjának drasztikus módosítására. Így első körben megemelnék a műanyag zacskók, poharak, tányérok, szívószálak, termékdíját, a végső cél pedig ezek egy részének teljes felszámolása. Magyarországon a nejlonzacskóknak 2021. január elsejétől végre végleg búcsút mondhatunk majd.
Október
Októberben összecsaptak a hullámok, mind globális, mind hazai szinten. Magyarországon egész hónapon át, soha nem látott negatív rekordokat döntött a Duna vízszintje, elérve ezzel a kritikus, rendkívüli kisvíz állapotát.
De, hogy ne csak mi, hanem az egész világ kétségbeessen, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentés megkongatta a vészharangokat. Bár láthatóan minden ország igyekszik a gazdasági érdekeihez igazított mértékben fellépni a klímaváltozás és a környezetszennyezés ellen, kiderült, hogy a baj jóval nagyobb és sokkal gyorsabban jön, mint azt hittük.
Eddig reméltük, hogy van időnk, de az IPCC jelentéséből kiderült, hogy ha nem tudjuk 1,5 foknál megállítani a globális felmelegedést, akkor a tengerszint-emelkedésnek köszönhetően országokat nyel majd el a víz, másokat pedig a hőhullámok tesznek majd lakhatatlanná.
Ezek közé tartoznak a Solomon-szigetek, a Maldív-szigetek, Palau, Micronesia, Fiji, Tuvalu, Seychelles, Kiribati, a Cook-szigetek, Francia Polinézia, a Tangier-sziget, a Marshall-szigetek és az alaszkai Shismaref. De nemcsak az óceánok közepén álló szigetek vannak veszélyben, hanem a part menti városok is, akárcsak az olaszországi Velence, az indiai Mumbai, Rio de Janeiro vagy az amerikai Key-West.
Kiderült, hogy az élővilág is végveszélyben van. A Földön már öt kihalási hullám végigsöpört, és éppen a hatodiknak lehetünk tanúi, de bárcsak csupán tanúi lennénk, helyette mi vagyunk az okozói. Az előző öt kihalási hullámot meteorbecsapódások és vulkánkitörések okozták, de a mostanit nem varrhatjuk más nyakába, ez a mi sarunk.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) felmérése szerint közel 16.000 növény-, állat- és zuzmófajt fenyeget a kihalás veszélye, és számtalan faj már el is tűnt a klímaváltozás következményében. Az IPCC jelentés szerint az emlősöknek 25, a madaraknak pedig 12 százaléka pusztulhat ki, és a rovaroknak is jelentős hányada van veszélyben.
Mivel a modern gazdaságokban a közlekedés az egyik legnagyobb légszennyezési forrás, így a klímaváltozás megállítása érdekében az Európai Parlament októberben bejelentette, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását. Az EP 2025-re 20, 2030-ra 40 százalékos csökkentést ír elő, valamint az elektromos autók gyártásának támogatását. A célértékeket túllépő gyártóknak pedig büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe, amiből az autóipari változások által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.
November
Nos, azt hiszem ezek után nem nagy csoda, hogy az Oxford szótár által megválasztott “év szava” a toxic, vagyis a mérgező lett, a Collins szótáré pedig a single-use, vagyis az egyszer használatos. Csak hogy legyen viszonyítási alapunk, a korábbi években olyan szavak nyertek, mint a selfie vagy épp az emoji.
Az év szavait nem az alapján választják, hogy melyiket használták a legtöbbet, hanem hogy melyik fejezi ki leginkább az adott év hangulatát, felfogását, eseményeit és üzenetét. Szomorú, de valóban a toxic és a sinlge-use szavaktól volt hangos 2018.
December
Reméltem, hogy ezt már nem lehet überelni, azonban ahogy ilyenkor az lenni szokott, jöttek a brit tudósok, és kihirdették az idei év negatív, nemzetközi rekordját, miszerint a műanyag hulladék 90.5%-a sosem kerül újrahasznosításra.
Ez azt jelenti, hogy az eddig felhalmozódott 6 300 millió köbméter műanyag szemétnek csupán 9,5 százalékát sikerült újrahasznosítani, 12%-ot elégettek, ezzel is növelve a légszennyezést, 79% pedig jó esetben a szeméttelepeken, rosszabb esetben a természetben, a tengerekben és óceánokban kötött ki.
Szóval arra kérlek, hogy mikor éjfélkor eldurran a pezsgő, és átmulatod magadat 2019-be, a sok személyes fogadalom mellett vegyél fel egyet a jövő évi listára a környezet védelmében is. Boldog új évet!