Anyukám százszor elmesélte már, mennyit járt velünk a múzeumkertbe, a „Muziba”, mikor picik voltunk. Alig pár utcára laktunk tőle és a pesti belváros egyik legjobb „játszótere” volt ez a 80-as évek elején. Babakocsis korunktól szeretett idejárni, mert sok anyukával össze lehetett itt mindig futni. Mikor engem a homokozóba tett le, a bátyám kis mászókán lógás után már rúgta is a bőrt, amikor megjött a többi nagy, úgy 8-9 éves barátja. Imádták, bár anyám szerint mindig vigyázni kellett a labdákkal, mert időnként eltűntek a fák lombjaiban és soha többet nem látta őket senki…
Nos, sokan jártak már így a múzeumkert 160 éve alatt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a kertben 2011-ben kivágott hatalmas, életveszélyes fák odvából csak úgy gurultak ki a régi, mára összenyomódott, pöttyös labdák! Élvezettel olvastam erről Debreczeni-Droppán Béla írásában, amely a kert történetéről ad teljesebb képet.
Legalább ekkora izgalommal várom, milyen lesz nyár végén -az 1847 óta álló- Magyar Nemzeti Múzeum új kertje, amelynek komplex megújítási tervein több évet dolgoztak. A cél az, hogy a mára elhanyagolt terület történeti hitelességű helyreállítása mellett korszerű, többfunkciós, közhasználatú zöldfelülettel rendelkező közösségi tér legyen.
A TÉR-TEAM Kft. győztes látványterve – ilyen lesz a kert!
Ősszel felmérték egyenként a teljes növény- és faállományt, amely bő 227 fát és 75 jelentősebb cserjét jelent. 150 fánál műszeres vizsgálatokat is végeztek, 167 fa pedig kisebb-nagyobb ápolásra szorul. Végül 38 elöregedett fát ítéltek kivágásra. Éppen ezzel kezdődtek meg a munkák most januárban. A tervek azonban nagyobb ívűek annál, sem hogy tovább időzzünk a sajnálatosan kivágott fák számán. Amint elkészül a teljes víz- és csatornacsőhálózat cseréje és megújul az elektromos hálózat, 8200 négyzetméternyi tökéletesen megújított növényfelülettel számolhatunk. Ebből 5000nm cserje, 3000nm gyepszőnyeg és 25db nagyméretű fa ültetésével a korábbinál nagyobb ökológiai jelentőséggel bíró, többszintű lombkorona létrehozásával kívánnak eleget tenni az új és klasszikus elvárásoknak is. Ezek között szerepel az az elképzelés, hogy újra gyerekzsivajt is lehessen hallani a kerítésen belül.
A TÉR-TEAM Kft. által tervezett teljes kert-rekonstrukció része a benne álló szobrok és talapzatok felújítása is, ezeket nagyrészt már el is szállították a helyszínről. Az Arany János szoborcsoport például már a március 15-i állami ünnepségre el is készül, ami elég világossá teszi, hogy építkezés ide vagy oda, nemzeti ünnepünk a helyén marad, még akkor is, ha a hazafias beszédek hátterében a kivitelező Belvárosi Építő Kft. munkagépe tolat.
Bobály Ádám szobrászrestaurátor épp az Arany János szobron dolgozik (kép: MTI, Komka Péter, 2017. október)
A Múzeum a kertépítés előrelátható 8 hónapja alatt továbbra is üzemel és időnként tervezik a lakosságot is bevonni a kertépítés szakaszainak bemutatásával. Erre a faállomány felmérésekor is volt már példa.
Jó gardenistához híven igyekszem én is megjelenni és figyelemmel követni az eseményeket, mert olyan történelmi és társadalmi jelentőségű helyről van szó, ami mellett képtelenség csak úgy elsétálni. Ha arra jártok, küldjetek ti is fotókat Facebook oldalunkra az aktuális állapotokról, veletek szemfülesebbek lehetünk!
(Főkép: wikimedia)
