Eljött március utolsó vasárnapja, és ezzel talán végleg befellegzett a óraátállításnak is. Ha az Európai Parlament elfogadja az eléterjesztett javaslatot, többé nem kell évente kétszer az órát tekergetnünk, amivel egy enyhén szólva elavult, száz éves módszert hagyhatunk végre magunk mögött.
Elsők között veszítettünk el egy órát az életből
A nyári időszámítás, és ezzel az idő előre-hátra tologatása világszerte megosztja az embereket. Mi magyarok, már egészen a kezdetek óta „élvezhetjük”, ugyanis először a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia területén vezették be azt, 1916. április 30-án. Javában zajlott az első világháború, ezért az óra előreállításával, és így kevesebb világítással próbálták megspórolni az üzemanyagot, hogy háborús célokra használhassák fel.
A módszert gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az USA, és még számos ország, majd a háború végeztével visszaálltak a normál időszámításra. De újabb sötét korszak következett, és a második világháború felélesztette a nyári időszámítás intézményét.
Hogy végképp összezavarodjon mindenki, hazánkban 1958 és 1979 között szüneteltették az „időutazást”, viszont sok más európai ország alkalmazta azt. 1980-ra Magyarország, és az Európai Közösség szinte minden tagállama ráállt az évi kétszeri átállításra. Azonban az időzónák és a nyári-téli időszámítás kezdetének önkényes megválasztása, kezdett némi zavart okozni a kontinens országainak nemzetközi gazdasági együttműködésében.
(kép:pixino)
A mégsem olyan harmónikus harmonizáció
Az Unióban ma már közösen tekergetjük a vekkert, a 2001-ben hatályba lépett jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelvnek köszönhetően, mely egy harmonizált időpontot ír elő minden országra. Eszerint március utolsó vasárnapján hajnalban 1 órával előre, október utolsó vasárnapján pedig egy órával vissza kell állítani a mutatókat. Vagyis idén március 25-n hajnali 2 órakkor ugrunk 60 percet az időben. Mindezt még mindig az energiamegtakarítás és a harmonizált belső piac nevében.
Csakhogy, már nincsenek háborús állapotok, és a jelenlegi vizsgálatok egyre inkább azt mutatjék, hogy a két időszámítás között való ugrabugrálás sokkal károsabb hatással van a szerevezetünkre, mint amennyi áramot megspórolunk vele.
Éppen ezért Finnország javaslatára, az Európai Parlament elfogadta, hogy felül kell vizsgálni az óraátállítás szükségességét. Ennek értelmében az Európai Bizottság átfogó tanulmányokat végez, ugyanis az eddigi statisztikák azt mutatják, hogy a tavaszi elvesztett egy óra bizony kimutatható károkat okoz.
Állítólag március utolsó vasárnapját követően sokkal több a közúti baleset, sokkal többen kerülnek kórházba, sokaknál depressziós tünetek és szívproblémák jelentkeznek. Mindezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy amíg az órát egy mozdulattal előre lehet tekerni, addig a belső, biológiai óránk számára sokkal hosszabb idő, több nap is kell az átálláshoz, és bár képes alkalmazkodni, az megterheli a szervezetünket.
(kép:pexels)
Nyári vagy téli? Ez itt a kérdés!
Az EP vizsgálja tehát, hogy mennyi áramot és egyéb energiát spórol meg a 21.századi ember azzal, hogy igyekszik a napfelkelte, és napnyugta változásához igazítani az életét, és mindeközben ebbe mennyire rokkan bele.
Mivel az uniós tagállamok csatlakoztak a harmonizált irányelvhez, nem dönthetnek kényük kedvük szerint a kérdésről, az átállítás eltörlését az EP-nek kell törvénybe iktatni. Úgy tűnik, hogy csak mi vagyunk ilyen fegyelmezettek a kérdésben, ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában és még jó pár országban, a helyi vezetők szabadon eldönthetik, hogy váltogatják-e a két időszámítást, és ha nem, akkor melyiket követik.
Ez utóbbi Európában is nagy kérdés lesz, hiszen nem elég eltörölni az óraátállítást, azt is meg kell határozni, hogy a nyári vagy a téli időszámítást használjuk mostantól? A közvéleménykutatások szerint az emberek 80 százaléka a nyárira szavazna, hiszen mindenki szeretni, hogyha sokáig világos van. De azért a kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen akkor télen kell majd hónapokon át a kukk sötétben töltenünk az egész reggelt.
Valamint mivel a téli időszámítás az alapvető, és ehhez képest tekerjük vissza nyáron az órát, ha a nyári időszámítás megtartása mellet döntünk, az egyben azt is jelentené, hogy hazánk átkerülne a közép-európaiból (UTC+1) a kelet-európai időzónába (UTC+2).
Ami viszont biztos, hogy hajnali 2-kor senki se felejtse el előretekerni 3-ra az órát, főleg azok, akik vasárnap is egy kis munkával indítják a napot. Az pedig, hogy kell-e még valaha időt átállítanunk, az most már az Európai Parlament döntésén múlik.
