A legtöbbünknek a tavaszi virágzás maga a gyönyörűség, de az emberek egyre nagyobb része a pokolba kívánja, ugyanis számukra egyet jelent a gyötrelmes kínokkal, és a hónapokig tartó fuldoklással, vagyis más szóval az allergiaszezonnal.
Amíg te azt nézegeted a határidőnaplódban, hogy mikor lesz végre egy jó kis hosszú hétvége, amit a szabadban tölthetsz, addig az allergiás ember, a pollennaptárban számolgatja a napokat, hogy meddig fullad még meg, ha ki kell mennie az ajtón.
És bizony még csak most jön a java, most durvul be igazán a pollenszezon, és csak úgy tombol a szénanátha. Na de nézzük miért is folyik egybe taknyunk, nyálunk, csak mert épp virágzik a szomszéd fája.
Mi is az a szénanátha
“Immunrendszerünk feladata a különböző kórokozók elleni védelem és a szervezetünk számára idegen és káros anyagok elpusztítása. Azonban immunrendszerünk károsodhat, így kialakulhat a rendszer túlzott és kóros működése, amely allergiás megbetegedéshez vezethet.”
A felső légúti allergia, vagyis a hírhedt szénanátha is egy ilyen túlzott immunreakció, a levegő magas pollenkoncentráció idején. És nagy bánatunkra, februártól szeptemberig egymást érik a virágzó növények, és ezek egy része allergén, vagyis beindítja a szűnni nem akaró tüsszögést, orrfolyást és szemviszketést.
(kép: anabolicman)
Az allergia már népbetegség
“Az utóbbi években világszerte emelkedik az allergiás betegségek, ezen belül az allergiás náthában szenvedők száma. Jelenleg a lakosság 15-25%-át érinti. Az allergia általában a fiatal felnőttek megbetegedése, de az utóbbi időben egyre jellemzőbb későbbi életkorban is.”
Az orvostudomány abban látja a magyarázatot, hogy egyre inkább változnak körülöttünk a környezeti tényezők és a vegetáció, hogy fokozódik a légszennyezettség, hogy egyre több gyógyszert, színezőanyagot, tartósítószert fogyasztunk, és ahogy környezetünk, úgy életmódunk is folyamatosan változik.
De akkor miért nem allergiás mindenki?
Nos azért, mert ez egy öröklődő megbetegedés. Most persze mindenki felhördül, hogy ez egy baromság, hiszen csak én vagyok parlagfű allergiás a családban, mindenki vígan szaladgál a réten, amíg én nyúlvörös szemekkel, patakokban folyó orral kuksolok a lakásban.
Így van, ez ennél sokkal összetettebb, ugyanis az allergiára való hajlamot örökölhetjük, nem pedig a konkrét betegséget. Ha az egyik szülőnk allergiás, akkor 20, ha mindkettő akkor 50, ha pedig valamelyikük súlyos allergiás asztmában szenved, már 70 százalék esélye van, hogy mi sem ússzuk meg a dolgot.
Az meg, hogy milyen allergiánk lesz, megint lutri, ugyanis lehet, hogy anyunak ételallergiája volt bélrendszeri tünetekkel, simán lehet, hogy nekünk a parlagfű fogja megkeseríteni az életünket.
De hogy még nehezebb legyen a betegek és az orvosok helyzete, az allergiánk az életünk során meghatározott sorrendben változhat, ezt nevezik atópiás menetelésnek. Vagyis ha örököltük az allergiás hajlamot, akkor nagy valószínűséggel csecsemőkorban ekcémás tüneteink lesznek, kisgyermekkorban ételallergiánk vagy esetleg asztmánk, és serdülő- és fiatal felnőttkorban eljutunk a most tárgyalt szénanáthához.
(kép: worc)
A rémségek kicsiny könyve, a pollennaptár
Rossz hírem van, gyógymód még egyelőre nincsen, csak a tüneteket lehet csökkenteni. Erre szolgál számtalan gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp, és persze kipróbálhatjuk az alternatív gyógymódokat is, kivéve a homeopátiát, amiről már kiderült, hogy hülyeség.
Valamint sokat segíthet a pollennaptár is abban, hogy fel tudjunk készülni az allergia elleni harcra. Légúti allergiát ugyanis leggyakrabban a nagy tömegben, alacsony fajsúlyú, vagyis a levegőben sokáig szálló pollent termelő növények fejtenek ki.
Ezek pedig februárban kezdik meg a szénanáthások rémálmát, a virágzást, és bizony egészen októberig szépen sorban virágoznak, ahogy azt a pollennaptár mutatja.
(kép: zewa)
Igen sovány vigasz, de ez legalább azt jelenti, hogy a szénanátha egy szezonális allergia, így amíg mondjuk a laktózt egész évben kerülnie kell az arra érzékeny betegnek, addig a mogyoró virágzás legalább “csak” 3 hónapig tart.
Most van a főszezon
Sajnos elérkeztünk az évnek abba az időszakába, amikor egyre több allergén növény virágzik, és szórja tele a levegőt pollennel. A levegőben a pollenszámot rendszeresen mérik, ez alapján állítják össze a pollennaptárt, valamint az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata pollenjelentést tesz közzé.
A “pollen főszezon” április végétől egészen augusztus végéig tart, először a fák, majd a gabonafélék, és végül a fűfélék kínozzák a szénanáthásokat.
Nyilván nem tehetjük meg, hogy mikor felbukkan a pollennaptárban a mi életünket megkeserítő növény, akkor hónapokra bezárkózzunk a lakásba vagy elhagyjuk az országot.
Viszont amit tehetünk, hogy nem ültetünk mogyoróbokrot, nyírfát, vagy éppen lándzsás útifüvet, hogy rendszeresen lenyírjuk a füvet otthon és a telken is, ha a családban valaki allergiás. Hogy ezerrel írtjuk a parlagfüvet, és ha kinő az utcánkban az árok szélén, nem várunk az önkormányzatra, hanem kihúzgáljuk.
Az autóban és a lakásban hasznos a pollenszűrő, és állítólag az is segít, hogy ha hajat mosunk miután sokat tartózkodtunk a szabadban. Kerüljük a keresztallergiát kiváltó ételeket (például a parlagfűre allergiásoknál a görögdinnye tüneteket okozhat), és folyamatosan figyeljük a pollenjelentést, ahogy a jégesőben sem tesszük, úgy a legnagyobb pollenkoncentrációban se menjünk kirándulni az erdőbe.
(forrás: Tankönyvtár/Fül-orr-gégészet/allergiás rhinitis)
(kiemelt kép: BT)
