Itt a meleg, itt a sok finom májusi eső, csak úgy dagadnak a salátafejek a veteményesben – egészen addig, amíg meg nem rohanják a csigahordák, akik egyetlen kiadós nyárias felhőszakadás utáni száradási időszakban is képesek tarra rágni egy egész konyhakertet. Brrrrrr. Nem beszélve arról, amikor minden egyes fűnyírás előtt térden csúszva kell végigjárni a kertet, ha nem akarsz csigaturmixot piszkálni a fűnyíró kései közül.
Sajnos ezt teszi pár cuki csigácska egy napraforgónövénnyel (forrás: agraragazat.hu)
A jópofa éticsiga a kis antennás szemeivel még szerethetően is néz ki, na de meztelen csiga… hát az tényleg gusztustalan. Viszont mégiscsak Isten bárányai ők is, nemá’ csak úgy kitímároljuk őket. Olvasónk kért tőlünk tippeket a csigák kíméletes távoltartására – íme néhány megoldás. A sörcsapda és a borotvapenge nem lesz köztük.
Például lehet olyan a kerted, mint egy sebészeti műtő egy jól működő országban
A csigák a nedves, árnyékos zugokat szeretik – tehát, ha rendszeresen és gondosan kitakarítasz az ágyásokból minden lehullott levelet, bomlófélben lévő kerti hulladékot, akkor nem nagyon fognak szeretni nálad lakni. De ilyet szerintünk inkább ne csinálj, a pucér barna föld már nem menő és modoros is.
Ha akkurátusan felásod a kertet tavasszal, esetleg meg tudod semmisíteni a tavaszt váró csigatojásokat. De egyedül ezért szerintünk inkább ne áss.
Például csinálhatsz nekik csigarezervátumot a kertedben
Azaz kijelölsz egy helyet, ahol majd szeretnek lenni. Ez jó esetben eleve az a sarka a kertnek, ahol maguktól is összegyűlnek: nedves, félhomályos, eldugott – a komposztáló környéke például nagy valószínűséggel ilyen. Egy csomó csiga egyébként nem is ragaszkodik az élő növény rágcsálásához, megelégszik a hulladékkal. A komposztot meg hadd rágcsálják. Ad absurdum azt is megcsinálhatod, hogy a komposzt környékére ültetsz néhány „csalinövényt”: salátát, mustárt, vagy ha a dísznövények jobban tetszenek, akkor csillagfürtöt vagy rézvirágot – és tűröd, hogy ezeket kajálják.
Ez például jó megoldás lehet akkor, ha – mint olvasónknál – a csigák a zsenge, rendszeresen öntözött pázsitot lepik el, te pedig nem szeretnél fűnyíróval pontot tenni a területi villongás végére.
Mondjuk a csigaparadicsomnak megvan az a veszélye, hogy a kis trükkösök leadják a drótot a szomszéd kertekbe is, és pár hét múlva a világ összes csigája nálad fog pecózni. Úgyhogy ezt csak hardcore csigafetisisztáknak ajánljuk.
De például távol is tudod tartani őket a szent helyektől
Villandry… óóó…
A veteményest nem véletlenül ültetik körbe ezer éve mindenféle szép növényekkel. A csigák például fejvesztve rohannak szanaszét (jaaaaj bocsánat) a haranglábtól, a zsályától, az ibolyától, a sarkantyúkától, meg az össze aromás fűszernövénytől (kakukkfű, rozmaring, levendula…) Ha már veteményes: a hagyma és a paradicsom erős illatát se kedvelik, ezért kisebb eséllyel kell küzdened velük, ha sok ilyet nevelsz a konyhakertben.
Egyébként nem szeretik a borostyánt és a páfrányféléket se, de mivel ők árnyékkedvelő növények, a veteményes köré nem annyira ajánljuk őket, de a kertben máshol azért jó szolgálatot tehetnek.
Kísérletezhetsz azzal is, hogy a védendő ültetvényt körbeszórod kávézaccal vagy fahamuval, de állítólag ezek a mai modern csigák már pont magasról tesznek az ilyesmire. Lehet próbálkozni tojáshéjjal, összetört kagyló- vagy csigahéjjal is (a horrorisztikus borotvapenge light verziója), többen állítják, hogy az éles szélű darabkákon nem szeretnek átcsúszkálni, de csodát azért ettől ne várj.
Még egy apróság: a csigák ugye a nedves helyeket keresik, szóval már csak ezért is kora reggel öntözz, amikor még nem bújtak elő.
Tovább is léphetsz eggyel: hívd rájuk a „kopaszokat”.
Na jó, ez kicsit túlzás, de a csigáknak is vannak természetes ellenségeik. A sünök, sok madárfaj, cickányok, békák, varangyok, nagyobb gyíkok, de még a nagytestű futóbogarak is előszeretettel táplálkoznak velük. Szóval ha tudsz olyan kertrészt kialakítani, ahol ezek az „életveszélyes csúcsragadozók” jól érzik magukat, akkor megoldják helyetted a problémát. Ehhez be kell vállalnod persze a természetes kert élményét, annak minden kócosságával együtt. De talán ez nem lesz nehéz, hiszen már eleve természetes megoldást keresel a csigáktól való békés távolságtartásra, ugye? 🙂
Mondok még viccesebbet: tarts tyúkot vagy pláne futókacsát, az a legmenőbb menőség most, és tutibiztos csigazabáló!
Állíthatsz csapdát is
És nem kell olyan gyilkosat, mint a jól ismert és hatékony sörcsapda. Egy fél grapefruit-, narancs- vagy dinnyehéj, egy csokor zellerszár, rebarbara vagy káposztalevél pont jó arra, hogy csapatostul rátapadjanak a csiguszok, te pedig könnyen meg tudsz így fogni egyszerre akár tucatnyit is, és biztonságban elszállíthatod őket oda, ahol már nem zavarják a köreidet. Ha épp nincs a kezed ügyében ilyen csalinövény, akkor egy kis nedves újságpapír, karton vagy deszka is tök jól megteszi. Este és/vagy eső után tedd ki a csapdádat – tudod, a nedves, félhomályos élőhely…
És kettő darab szocio-kertészeti tipp a végére:
No. 1: a problémát felvető kedves olvasó zsebpénzért a kamaszgyereket bízza meg a csigaszedéssel. Nem rossz, nem rossz – bár azt szegény olvasó is beismerte, hogy a gyerek nem különösebben lelkes. De hátha van olyan gardenista, akinél ez a megoldás válik be.
No. 2: tanuljunk meg együtt élni a csigákkal. Persze szomorú és dühítő, ha a munkánkat tönkreteszi egy hatcentis csúszómászó, de a fene egye meg, a Föld legnagyobb csodája, a legapróbb és leghatalmasabb, legkiszolgáltatottabb és leghatalmasabb élőlényeinek dinamikus együttélése, az úgynevezett élővilág sokkal többet jelent, mint egy lerágott fej saláta.
No. 3: Ha tényleg eljutottál eddig, ezt a linket értékelni fogod: http://www.nosalty.hu/alapanyag/eticsiga. Elkészíteni nem bonyolult, van velős verzió is. Jó étvégyat!
(források: maplantemonbonheur.fr, rustica.fr, www.tous-au-potager.fr)
