Így ugranak bele a kiskacsák a nagybetűs életbe (a hét legcukibb videója)

Május van, vagyis a költési időszak kellős közepe, így egyre több hangosan sípoló kiskacsa, kisliba, kishattyú és kisgólya bújik ki a tojásból, és fejlődik a csúf, csupasz kis fiókából, kecsesen repülő madárrá.

De odáig bizony hosszú út vezet, szóval kezdjük az elején. A madarak nagy része társas állat, sőt olyan is van, aki egy egész életre választ párt magának, és bizony bármelyik embercsalád megirigyelhetné azt a tökéletes munkamegosztást, amit a madárpárok folytatnak, a fészekrakástól, a fiókák önállósodásáig.

Igaz náluk ez nem tart 18 évig, hanem lezajlik pár hónap alatt, de addig bizony hatalmas melót feccölnek bele a madárszülők, hogy egészséges, és életképes csemetéket neveljenek, akik majd szó szerint állják a hullámokat az élet tengerén.

A nagy építészek, a gólyák

 A télre melegebb afrikai éghajlatra vonuló fehér gólyák tavasz elején térnek vissza hazánkba, és nekilátnak a családalapításnak. A párok egy költési szezonra bútoroznak össze, de ennek is megvan ám a pontos menetrendje. Először a hím gólyák repülnek haza, megkeresik a tavalyi fészküket, és elkezdik renoválni, hogy mire megjön az asszony, tip-top legyen a gólyalak.

A hatalmas, közel egy méter átmérőjű fészket ágakból építik, és hogy puha legyen a belseje, oda szénát, szalmát és tollakat tesznek. A tojásokat április végéig rakják, hogy legyen idő az augusztusi vonulásig életerős csemetéket nevelni.

A gólyák évente egyszer költenek, pótköltés csak ritkán fordul elő náluk, és 4-6 tojás kerül egy fészekaljba. Már a tojásokat is nagy csapatmunkában költik, folyamatosan váltják egymást, amíg az egyik melegíti őket, a másik őrködik.

Majd miután kibújnak a fiókák, felváltva vigyáznak rájuk, az egyik szülő a fészekben marad, amíg a másik táplálékot és vizet hord nekik. Bizony a gólyáknak sem könnyebb a helyzete, mint nekünk: az első 10 napban óránként kell etetniük, majd kétóránként. Szóval anyu és apu gyakorlatilag mást se csinál, csak rendületlenül hordja a gilisztákat. Majd a hatvanadik nap környékén könnyes szemmel végignézik, ahogy a a kisgólyák kirepülnek.

Az örök hűséget fogadó hattyúk

 A gólyákkal ellentétben a hattyúk nem csak egy szezonra, hanem egy egész életre választják meg párjukat. Minden télen nászhangulatba jönnek, és márciusban már potyogtatják is a tojásokat. Ők nem kedvelik a magaslati levegőt, így nem a villanyoszlop tetejére, hanem a nádasba, a földre rakják a fészküket.

Hattyúpapa nem akkora ezermester, így itt az asszony egyedül végzi az építési munkálatokat. Nádszálakból és gyékényből maga köré építi a fészket, amibe 6-8 tojást rak. A macsó hím hattyú nem kotlik, mert az nem elég pasis, ő inkább közel 40 napig őrködik, amíg a nőstény kikölti a tojásokat. De ilyenkor jobb, ha nem zaklatod őket, mert a harcias hím még az emberre is simán rátámad, ha az ott zavarog a família körül.

A kis pelyhes hattyúgombócok félig fészekhagyók, így születésük után igen hamar felfedező útra indulnak, de csakis szigorú szülői felügyelet mellett, anya és apa közös vezetésével. Ugyan 3-4 hónapos korukra már teljesen önállóak, de azért még egy évig inkább az ősök közelében maradnak, biztos ami biztos.

 A folyton éhes kisfecskék

A szintén vándorló füsti fecskék is májusban költenek, és itt is a hímek érkeznek előbb, és ők jelölik ki a fészek helyét. Mikor a párjuk is megjön az afrikai téli vakációból közösen sárból és növényi részekből tapasztják össze csésze alakú fészkeiket. Ezt szeretik a lakóépületek falán megtenni, és áprilistól szigorúan tilos leverni őket, szóval vigyázz rájuk.

Anyu 4-6 tojást belepottyant, amik két hét múlva már ki is kelnek. Az fecske fiókák kezdetben elég kis nyomin néznek ki, tök kopaszok és vakok, bár nagy gülü szemük van. Na aztán persze gyorsan kikupálódnak, 18 nap múlva már repülni is tudnak.

De ehhez a turbó sebességű fejlődéshez hatalmas adag kaja kell, gyakorlatilag olyanok, mint valami bélpoklos zabagép, így mást se csinál mindkét fecskeszülő, csak az eledelt hordják nekik, naponta akár 400 alkalommal is fordulniuk kell egy nagyobb fészekaljhoz. Ilyen lehet folyton éhes fiúgyerekeket nevelni.

De úgy tűnik a fecskék mazochisták, ugyanis egy költési szezon alatt kettő, de akár három fészekaljat is felnevelnek.

 Az örökbefogadó nyári lúd szülők

A nyári ludak hasonlóan költenek, mint a hattyúk, anyu megépíti a fészket, kipottyant, 5-6 tojást, amiken közel 30 napig üldögél. A fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket, és onnantól megkezdődik a gardedám üzemmód. A két szülő közrefogja a kicsiket, és így közlekednek, egy boldog nagy családként.

Sőt, olyan is van, hogy az utódgondozásban profi nyári ludak örökbe fogadják más családok fiókáit, így akár 20 totyogós libucit terelgető párokat is láthatunk a vizek környékén.

És az internet sztárjai, az először vízbe ugró kiskacsák

Na és végül, de nem utolsó sorban jöjjön a kacsa, vagy hivatalos nevén a tőkés réce. Ők is párban járnak, a hím a díszesebb, színes tollú, a nőstény pedig rejtőzködő barna színű, hogy a fészken ülve se szúrja ki a róka vagy éppen a kacsavadász. Elég népes, 9-16 fiókából álló családot alapítanak, akik nyolc hetesen válnak röpképessé.

Addig lelkesen totyognak, és úszkálnak az anyjuk után (vagy akit éppen annak vélnek), lesik minden hápogását, és mindenben utánozzák őt, és mindig figyelnek a reggeli eligazításon. És mikor a kacsamama azt mondja, hogy ugrani kell, akkor bizony halált megvető bátorsággal ugranak ultracuki kis bombákat a vízbe. Hát van ennél aranyosabb?

(kiemelt kép: pinterest)

Címkék: