Az Index cikke szerint Váczi János, XII. kerület alpolgármestere cáfolta azt a hírt, hogy fairtás folyik Nomafán, ugyanakkor azt elismerte, hogy valóban kivágnak fákat az Eötvös út 48-50 szám alatt található telken, ahol elszaporodtak az ecet- és az akácfákhoz hasonló invazív fajok.
“Ahhoz, hogy szépen rendbe hozhassuk az épületet, és parkosítani tudjuk a körülötte lévő területet, értelemszerűen ki kell vágnunk a megsűrűsödött növényzetet” – tette hozzá Váczi.
A cikk alatt ezek után vita alakult ki a Facebookon, többen helyeselték az invazív fajok kiirtását, mások viszont azzal érveltek, hogy az ecet- és akácfa is oxigént termel, árnyékot ad, nem szabadna azoktól sem megszabadulni. Az üggyel kapcsolatban felkerestünk egy szakembert, akinek véleménye szerint valóban minden fa ad oxigént, de amikor sokáig gondozatlanul hagynak egy területet, akkor ott azok a növények is megmaradnak, (pl. inváziós fajok), amik egy rendesen fenntartott kertnél nem maradna meg, mert eltávolítaná a kertész.
“Az ecetfa, vagy más néven bálványfa (Ailanthus altissima) nagyon gyorsan nő és terjed. Ha nincs kordában tartva, akkor gyorsan elszaporodik és átveszi az uralmat a terület felett és visszaszorítja az itthon őshonos, olykor védett fajokat. Mivel nem őshonos, nincs nálunk ellensége, ez vele a baj. Az akác, szintén nem őshonos, de a homok megkötésére sikeresen alkalmazták, amúgy hungarikum. Ugyanakkor, ha nem gondozzák, vagy elkezdik visszavágni, a gyökerein sok hajtást fog hozni, kiirthatatlan lesz a területről.
Fotó: wikipédia
A gondozatlanság miatt madarak által elpotyogtatott magokból is kis fák tudnak nőni, ami szintén zöld és oxigént termel, ugyanakkor a tervezetlenség miatt, lehet, hogy túl sűrűn, így soha nem lesz belőlük igazán nagy fa. Egy terület rendezésekor a tervezett fák kiválasztásakor az adott faj helyigényét is figyelembe kell venni. Így tud egy fa teljesen kibontakozni és évtizedek múlva nagy fává nőni, annak minden számunkra pozitív tulajdonságával (pormegkötés, oxigén termelés, mikroklíma javítása, párologtatás stb.) A túl sűrűn egy fajjal beültetett területnél ökológiailag sokkal értékesebb egy őshonos fajokkal ültetett háromszintes növényállomány, amikor megtalálható a lombkoronaszint, a cserjeszint és a gyepszint is” – magyarázta a szakember.
