Több hullámban beköszönt a valódi ősz így október vége felé, lassan lecseng a “poloskaőrület”, mindenki megnyugszik és a legtöbben talán el is felejtik, mennyi kellemetlenséget okoztak ezek a számunkra bosszantó rovarok (kivéve a gazdák, ők nem felejtik…).
Ez persze nincs így, a veszély nem múlt el, csak az ősz és a tél ideiglenesen felfüggesztette. Tavasszal újra indul az egész, és ne legyenek kétségeink afelől, hogy a következő években újabb fajok fognak csatlakozni a poloskákhoz, ahogy történt ez a közelmúltban is. Van már az országban a poloskáéhoz fogható károkozásra képes betolakodó, csak mivel az nem olyan feltűnő, nem jelent meg a lakásajtóban, ezért kisebb hírverést kapott.
Ázsia márványpoloska utolsó imágója és egy kifejlett példány
Ezekről is szó esik rögtönzött miniinterjúnkban, amit Székely Gyöngyvérrel, a Bio-Gyömbér Kft. tulajdonosával készítettünk, aki munkáján keresztül sok éve népszerűsíti a környezetkímélő gazdálkodást.
Milyen bio/környezetbarát készítmények vannak a poloskák károsításának megelőzésére?
Először is meg kell néznünk ennek az új keletű inváziónak az okait.
Amikor városi háziasszonyok minden fórumon háborognak, hogy a lakásokban mennyire zavarják őket ezek a büdös rovarok, akkor valakinek el kellene mondani már, hogy ez a vég kezdete. A klímaváltozás olyan fázisába lépett, hogy az afrikai és délkelet-ázsiai fajok már képesek megélni hazánkban. Az afrikai vándorpoloska és a márványpoloska csak az előretolt helyőrség. Az afrikai az egyik leginvazívabb faj, amely most már nálunk is keresi helyét és a táplálékát.
Zöld vándorpoloska kifejlett egyedei és színes imágója
A városi ember csak azt látja, hogy 10 Celsius-fok alatt elkezdenek behúzódni a lakásokba, hogy átvészeljék a telet.
Sajnos sikerül is nekik, egyre nagyobb számban. Nem egész tíz éve kezdték hazánk meghódítását, mára pedig minden kertészet tőlük szenved.
Egyelőre biológiai növényvédelemben csak egy neem olajból előállított készítmény áll rendelkezésünkre, de ez csak a növények felületén működik úgy, hogy a rovar elfogyasztja. Amikor elbújik télre, akkor már nemigen táplálkozik, tehát így nem tudjuk elpusztítani.
Melyik időszak a legfontosabb a védekezés/megelőzés céljából? Van-e értelme egyáltalán a nagyon alapos helyi védekezésnek, ha egyszer a poloskák úgyis bárhonnan berepülhetnek a kertünkbe?
Nagyon jó kérdés, mert valóban gyorsan mobilizálódik és leteszi a petéit. Érdemes azonban azt tudni, hogy csak a teljesen egyszínű fűzöld alak szaporodóképes, viszont sem ő, sem a pete nem táplálkozik, ezért a rendelkezésünkre álló szerrel nem pusztíthatók el. Sajnos a kifejlett alakot a kertben is csak mechanikailag tudjuk megsemmisíteni.
Zöld vándorpoloskák fejlődési szakaszban
Ha már megtörtént a baj, milyen környezetbarát készítmények vannak a poloskák elpusztítására?
Jelenleg egyetlen ilyen készítmény van, a neve NeemAzal, de ez csak növényen működik. Ha kézzel, vagy porszívóval összeszedik akkor ecetbe szokták dobálni.
A magyar növényvédelmi kutatók már évek óta dolgoznak két nagyon hatékony megoldáson. Az egyik egy csapda, amelyet otthon is lehet majd használni, a másik pedig egy belső parazita, amely a poloskák populációját tudja alacsony szinten tartani. Remélhetőleg néhány éven belül megoldást nyújthatnak erre a problémára.
A dísznövényeket érheti komolyabb baj, vagy a poloska probléma csak az ehető gyümölcsök/zöldségek miatt gond?
A biogazdálkodókat az ehető növények érdeklik, de gazdasági kár is főként azokon mérhető. Mivel a poloskák miatt a növények termése válik fogyasztásra alkalmatlanná, ezért a kár leginkább ebben a formában jelentkezik.
Poloska kártétele paradicsomon
Sajnos azonban a klímaváltozás futószalagon szállítja felénk az ilyen csapásokat. A spanyol meztelencsiga elárasztotta a Dunántúlt. Van, ahol egy éjszaka alatt letarolják a veteményest.
Spanyol csupaszcsiga
A meleg égövi foltosszárnyú muslica egyre nagyobb károkat okoz a gyümölcs ültetvényekben, a néhány éve bekerült szőlőkabócák – ami ellen elég körülményes a védekezés – pedig olyan betegséget terjesztenek, ami miatt időleges növényvédelmi karanténba került a Badacsonyi borvidék – bár ez a helyi borászok és más szakemberek szerint szükségtelen túlzás.
Foltosszárnyú muslica Fotó: www.georgofili.world
Persze beszélhetnénk az újonnan megtelepülő szúnyog fajokról is, amelyek egyre több betegséget hordoznak, amiket közvetlenül is megkaphatunk. A védekezés többnyire szinte lehetetlen, mert a rovarölő szerek többsége olyan mérgező, hogy emberi környezetben használva nagyobb bajt is okozhat, mint maga az állat, ami ellen használjuk.
Növénytársítással is lehet esetleg hatékonyan védekezni a poloskák ellen?
Jelenleg ez a módszer még nem kidolgozott, nincs még meg az a növény vagy növénycsoport, amire hatékonyan “át lehetne csalogatni” a poloskákat.
Van-e értelme még most ősszel használnunk ezeket a szereket a zöldségesben/gyümölcsösben, vagy készüljünk inkább a következő szezonra?
Mivel a kifejlett egyedek nem táplálkoznak, ezért ilyenkor már értelmetlen a növények vegyszeres kezelése. Áttelelni és szaporodni pedig ezek a példányok fogak jövőre.
Kifejlett zöld vándorpoloskák
A jövő tehát a mi szempontunkból nem túl derűs, az invazív fajok viszont annál jobban élvezik a globális felmelegedés és a globális közlekedés/szállítmányozás adta lehetőségeket.
A kísérleti stádiumban járó kutatások, mint a Magyar Tudományos Akadémián zajló kísérletek, vagy az Egyesült Államokban a poloska egyik eredeti természetes ellenségének, a szamuráj darázsnak a spontán felbukkanása azért bizakodásra ad okot.
Addig is tegyünk meg mindent legalább a poloskák számának csökkentése érdekében. A hűvös időben lelassult állatokat mostantól könnyebb is begyűjteni, vagy ha van gusztusod hozzá, helyben csapd őket agyon. A poloskák még 5-7 fokos hőmérsékleten is mozgásképesek, csak 1 fokon dermednek meg.
Poloskát falatozó imádkozó sáska
A hideg miatt az imádkozó sáskákra sem számíthatunk már ilyenkor, marad tehát a papucs és az ecetes víz.
