A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel, már az ókori egyiptomiak is lelkesen főzögették, a Kr.e. 5. évezredben, sőt volt idő, mikor Európa egyes részein a középkori parasztok az adót sörben fizették meg. Népszerűsége az évezredek alatt mit sem csorbult, ma már az egész világon folyik a lambic, az ale, a lager, a sokak szerint szentségtörésnek számító, de a nőket ügyesen meghódító gyümölcsízesítésű, urambocsá alkoholmentes sörital, és már a bio változatok is teret hódítottak.
A sör köré nem csak egy egész iparág épült, de a reklámoknak köszönhetően, a különböző márkákhoz egyenesen hőn áhított életérzéseket társítunk, a főszerepet a haverokkal való közös meccsnézésben pedig már rég nem a sport, hanem a sör játssza.
Széleskörű popularitásának alappillérei a könnyű elérhetőség és a megfizethetőség, és eddig úgy tűnt, hogy még a klímaváltozás okozta nagy meleg is a sörgyárak kezére játszik, hisz az utóbbi évek végeláthatatlan kánikuláiban még jobban csúszott a jéghideg aranyló nedű.
7000 év után vége a sör érának
Bár úgy a legfinomabb, a sör mégsem a csapból folyik, hanem azt elő kell állítani valamiből, méghozzá malátából, ami az esetek túlnyomó részében árpából készül. Csakhogy a Nature Plants által újonnan publikált tanulmány szerint a klímaváltozás okozta extrém szárasság és hőhullámok miatt a jövőben világszerte drasztikusan csökken majd az árpahozam. Ennek eredményeképp a következő évtizedekben globálisan visszaesik a kínálat, és a sör ára várhatóan az egekbe szökik majd.
A kutatásban résztvevő brit, amerikai és kínai tudósok előrejelzése szerint a felmelegedés átlagosan 3-17 százalékkal csökkenti majd az árpatermést, ami az Egyesült Államokban akár 20 százalékos visszaesést is jelenthet a sörgyártásban, Írországban duplájára, Csehországban pedig akár hatszorosára is növelheti a sör árát.
“Az árpának csupán az igazán jó minőségű, igen kis hányadát lehet felhasználni a minőségi sör előállításához. Ez mindössze 17 százalék, a többit általában állatok takarmányozására termesztik.” – fejtette ki Dabo Guan, a University of East Anglia klímaváltozás gazdasági hatásaival foglalkozó professzora.
A sör, csak egy csepp a pohárban
A kutatók modellezték a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események hatását, a világ 34 különböző régiójának árpatermésére nézve. Tanulmányozták, hogy a globális felmelegedés milyen hatással lehet a terméshozamra a következő 80 évben, hogy annak változása miként befolyásolja a készleteket, és az mit eredményez az ellátási láncban, és végül miként változik majd a sör ára az egyes térségekben.
“A klímaváltozás a legnagyobb hatást, a fejlődő országok szegénysorban lévő lakosságának élelmezésére gyakorolja majd. A gazdag, fejlett társadalmaknak elsősorban az életstílusát fenyegeti komoly veszély”- nyilatkozta Guan professzor a New York Timesnak.
És, hogy ez mit jelent? Azt hogy van, ahol az emberek éhen halnak majd, ha ez így megy tovább, miközben mi csak zsörtölődünk, hogy drágább lett a sör. De akármilyen nevetséges is, erről igenis beszélni kell, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az emberek nagy részét nem érdekli, hogy olvadnak a jégsapkák, vagy hogy valahol a Csendes-óceánban egy országnyi szemétsziget úszkál, mert az őket személy szerint nem érinti, hisz amíg van sör, addig nincs baj.
Triviálisnak tűnhet, hogy neves kutatók tucatja a sör ára miatt aggódik, de a céljuk a kutatással az volt, hogy mindenki számára érthetővé és világossá tegyék, hogy a klímaváltozás itt van, és kivétel nélkül mindenkit érint, és mindannyiunknak tennie kell ellene. Hogy ez nem csak valami légből kapott hókuszpókusz, ami valahol nagyon messze zajlik, majd valamikor nagyon sokára.
A klímaváltozás sörre gyakorolt hatásának vizsgálata azért zseniális, mert közérthető, mert eléri a jóléti társadalmak lakosainak érdeklődését. Mert bármennyire is fájó, de a legtöbb embert csak az érdekli, ami rá és az ő életszínvonalára is hatással van. Teszel rá, hogy megfőnek a korallzátonyok, de zavarna ha hatszor annyiba kerülne a sör? Akkor tessék, arról írunk tanulmányt, mondta a tudóscsoport, és milyen jól tették. Tervezik, hogy a csokoládé és a kávé várható jövőjét is megvizsgálják, hogy mindenki ízlése szerint kóstolgathassa a klímaváltozás keserű ízét.
