Nyáron szárazság van, ezt már megszoktuk, csak éppen az nem mindegy hogy mekkora. Úgy tűnik, hogy elérte a csapadékhiány a kritikus szintet, ugyanis tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki Pintér Sándor belügyminiszter 2017. július 1-i kezdőnappal. Ez azt jelenti, hogy elsejétől visszavonásig a gazdáknak az öntözéshez használt víz után nem kell kifizetniük az úgynevezett vízkészletjárulékot. Így próbál az állam a gazdálkodók terhein könnyíteni, és támogatni őket abban, hogy locsolják a földeket. Erre 50 milliárd forint van elkülönítve a vidékfejlesztési programban.
Az aszály hatalmas károkat képes okozni a mezőgazdaságban. Egyetlen aszályos év például 100 milliárdos kárt idéz elő csak a kukoricatermelésben. Hogy minél pontosabb előrejelzést tudjanak adni, és csökkentsék a szárazság okozta problémákat, egy új aszályindexet (NLA) dolgoztak ki a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai. Az indexet az Országos Meteorológia Szolgálat számítja ki minden egyes napra. Az ország egész területét 2×2 kilométeres területekre bontják, és mindegyiken megállapítják az aznapi aszályszintet egy egytől ötig terjedő skálán. A mutató nulla ha nincs aszály és öt ha súlyos aszályt észlelnek a területen.
Sajnos az egyre gyakrabban előforduló szárazság is a klímaváltozás egyik hozadéka, amivel szemben gyakran tehetetlennek érezzük magunkat, de környezettudatos életmóddal igen is tudunk tenni ellen. Szóval ha jövőre is szeretnénk lisztet venni a boltban, és kukoricát enni a strandon, akkor figyeljünk oda a környezetünkre és hagyjunk minél kisebb ökológiai lábnyomot magunk után. Ezekre remek módszer a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az autó helyett a bicikli használata, főleg ilyen szép nyári időben. De mindenek előtt kezdjünk el esőtáncot járni, mert úgy tűnik, hogy közel a baj, ha sokan csináljuk lehet beválik. Táncra fel!
