Közeleg a karácsony, a tévécsatornákon keresztül érkeznek az ünnepre készült, giccses – romantikus filmek. A sztori minden másodikban az, hogy a jóképű szívtipró – ha hibázik is, de – elnyeri szíve hölgyének szerelmét, aztán jó kis happy end: csók a fagyöngy alatt.
Ez feltehetően onnan ered, hogy az angoloknál a fagyöngy a karácsony jelképe, azaz magát a szeretetet szimbolizálja a növény, amely alatt a családtagok megcsókolják egymást.
A fehér fagyöngy alatti csók eredetére egyébként minden forrás egy-egy újabb történetet ír le. Ha belegondolunk, jól van ez így, hiszen minden népnek megvan a sajátja. Nem tudom, melyik az első és igazi, leírom azt, amelyik nekem a legjobban tetszik:
Az északi mitológia szerint, Hader, a tél istene egy fagyöngy vesszővel ölte meg Baldurt, a napistent. Amikor ezt Frigga istennő, a házasság és az anyaság őrzője megtudta, megkísérelte feléleszteni hőn szeretett fiát. Könnyeket hullatott és könnycseppjei fagyöngy bogyókká váltak. Végül sikerült fiát felélesztenie, s a boldog anya örömében mindenkit megcsókolt, aki a fa alatt elhaladt.
A fehér fagyöngy ma is kedvelt adventi dísz, és sokak számára az adventi várakozás és a Karácsony nélkülözhetetlen kelléke és dísze.
Fehér fagyöngyöt már te is biztosan láttál, ha máshogy nem is, legalább messziről biztosan. A lombhullató fákon élősködő növényt nyáron nehéz meglátni, ám lombhullatás után könnyen észrevehető jellegzetes zöld gömb alakjával. Mindegyik gömb egy egyed.
forrás: pixabay
A fehér fagyöngy (Viscum album) áttelelő lombú, fehér bogyójú növény. Életformáját tekintve félparazita, ami annyit jelent, hogy a gazdanövénytől – amelyen élősködik – csak a vizet és ásványi anyagokat veszi fel szívógyökerein keresztül, emellett saját maga fotoszintetizál bőrszerű, örökzöld lombjának köszönhetően.
Szívógyökér
Elsősorban a puhább szövetű fákat részesíti előnyben, mint például a fűz (Salix), nyár (Populus), hárs (Tilia), juhar (Acer), kőris (Fraxinus), illetve számos gyümölcsfán és fenyőn is megtalálhatjuk.
Hajtásrendszere villás elágazású, nyáron minden hajtás új hajtást hoz, így az egyes ágemeletek megadják a fagyöngy életkorát.
forrás: pixabay
Különlegessége, hogy tavasztól júliusig a levelek és hajtások minden egyes nap másképp állnak. Júliustól azonban, mikor megtalálják állandó helyüket, a növény felveszi az imént említett jellegzetes gömb formát.
Kétlaki növény. Virágai sem általánosak: télen nyílik, majd késő télen-kora tavasszal termékenyülnek meg. A termés június végétől decemberre érik be, számos madárfaj nagy örömére: a ragacsos, nyúlós anyaggal teli bogyó igazi téli csemege számukra. A madarak útján terjed a fagyöngy olyan könnyen, mert miután a madarak elfogyasztják, ki is ürítik a tápcsatornájukból a fagyöngy magvakat a ragacsos, nyúlós anyaggal együtt. A ragacsos anyag segítségével pedig a szív alakú magok odatapadnak a fák ágaihoz. És kész is egy újabb fagyöngy egyed életének elvetése.
Miért rossz?
Elsősorban a fent ismertetett félparazita életmód miatt, amelynek egyenes következménye, hogy a fák farészébe behatolva, gyengíti a gazdanövényt.
Véleményem szerint akkor teszünk jót a fáinkkal, ha a fagyöngyöt eltávolítjuk.
Miért jó?
A fehér fagyöngy az egyik legrégebb, már az ókor óta ismert gyógynövényeink egyike. Gyógyászati célokra a fehér fagyöngy ágvégeit használják, teaként illetve kenőcsként alkalmazzák.
A fagyöngyben található hatóanyagok nagyban függnek attól, hogy az adott fagyöngy mely gazdanövényen tenyészik. Legjelentősebb gyógyhatása a nyárfán élősködő fagyöngynek van. Vérnyomáscsökkentő, immunstimuláns, közvetlen daganatellenes hatású gyógynövény. Gyógyászati felhasználásáról itt olvashatsz többet. Ám azt fontos megemlíteni, hogy csak orvosi javallatra szedhető, meghatározott mennyiségben és alkalommal, mivel a túladagolás akár súlyos mérgezést is okozhat.
Tudtad-e?
Fehér fagyöngyöt nem találsz tölgyfán. Hiszen azon a sárga fagyöngy él, amely más néven a fakín (Loranthus europaeus). Magyarországon ez a két fagyöngy faj fordul elő.
A sárga fagyöngy csak a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fajokon élősködik, azok közül is a tölgyeket (Quercus sp.) részesíti előnyben. Rokonával ellentétben lombhullató, ágai gesztenyebarna színűek. Közös vonásuk, hogy szintén epifita (fán élő) cserje és félélősködő, valamint kétlaki (vagy hímnős) növény. A termése citromsárga áltermés, magvait szintén madarak terjesztik. Sokkal nehezebb észrevenni, leginkább az elhullatott citromsárga termése tűnik szembe a talajon.
borítókép forrása: pixabay
