Megoszlanak a vélemények, manapság mennyire divatos növényfallal körülvenni a telket, de abban egyetértünk, hogy vannak előnyei. Ha kellőképpen magasra növesztjük a kerítésként szolgáló sövényt, jól elrejti a kertet a kíváncsi tekintetek elől.
Ehhez választhatunk örökzöld növényeket, amik egész évben takarnak. De ha szeretnénk, hogy a kerítésünk minden évszakban más színben pompázzon, akkor a lombhullató növények valók nekünk.
Virágkerítés a romantikusoknak
Egész évben változatos kerítésben gyönyörködhetünk, ha különböző virágzó cserjéket ültetünk egymás mellé. Figyeljünk arra, melyik mikor virágzik és ősszel milyen színű a lombja, télen a vesszője. Tavasszal virágzik a Húsvétkor kedvelt vágott virág, az aranyeső (Forsythia x intermedia), a sárga virágú boglárkacserje (Kerria japonica), anyák napja körül az orgona (Syringa vulgaris). Tavasz végén, nyár elején nyílik a rózsalonc (Weigela florida), a gyöngyvirágcserje (Deutzia), a jezsámen (Philadelphus). Nyáron díszít a gyöngyvessző (Spiraea), a nyári orgona (Buddleia davidii), a mályvacserje (Hibiscus syriacus), ami bírja a fagyot, és nincs szüksége különösebb gondozásra, egyedül a fény igénye nagy. Fehér, rózsaszín, lila és piros színűre is színezhetjük vele a kerítést.
A jól formázható kerítés
A legelterjedtebb nyírott sövény a téli zöld fagyal (Ligustrum ovalifolium). Gyorsan nő és rendszeres nyírással szép sűrű, átláthatatlan sövény formálható belőle. A gyors növekedése miatt viszont évente többször is nyírni kell. Lombját egészen a tél végéig megőrzi. Örökzöld és szúrós a Júlia borbolya (Berberis julianae) és a tűztövis (Pyracantha coccinea). A Júlia borbolya levelei ősszel gyönyörű pirosra színeződnek, a tűztövis pedig színes bogyókat növeszt, ami télen a madarak kedvelt eledele. Furcsa, de léteznek lombtartó növények is, ilyen például a gyertyán (Carpinus betulus), amiből szintén szép és magas sövényeket lehet nevelni. Ezt régen kastélykertekben előszeretettel ültették. A sövényt kedvünk szerint formázhatjuk, nyírhatjuk szögletesre, kerekre vagy ha kreatívak vagyunk, akkor akár valamilyen formára is. Szerencsére egyre többen felismerik a mezei juhar (acer campestre) nagyszerűségét, és használják, mint kertjük divatos ékét.
Megoldások ronda drótkerítés ellen
Egy időben gyors és olcsó megoldás volt, hogy drótkerítést húztak a telkek köré. De a ronda látványt könnyen eltakarhatjuk, ha növényeket futtatunk rá. Erre remekül használhatók a futónövények, mint például a borostyán (Hedera helix). De ha cserjéket ültetünk elé, az is szépen benövi a drótot, és idővel átláthatatlanná teszi.
Vadregényes variációk szőlővel és borostyánnal
Nagyon jól mutat a hatalmas leveleivel a vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata), ami gyorsan felfut a kerítésre és minden évszakban más színűvé varázsolja. Nyáron zöld, ősszel pedig vörösbe borul, viszont télire lehullajtja a levelét.
Akár nemes szőlővel (Vitis) is körbefuttathatjuk a nyaraló, vagy a borospince bejáratát. Itt viszont a termés miatt számolnunk kell a megjelenő darazsakkal is.
A borostyánnal nem csak a kerítést lehet feldobni, de a ház falára is könnyen felkúszik. Így akár a tűzfalat, vagy a szélfogó falat is megbolondíthatjuk vele, vagy akár térelválasztóként is szolgálhat ha egy paravánon engedjük szabadon nőni.
Az örök klasszikus, a tuja
Bár számtalan lehetőség van zöld kerítések kialakítására, a tuja valahogy mégsem megy ki hazánkban a divatból (sajnos). A Balaton környékén sincs ez másként, szinte minden második háznál ezt használják növényfalként.
Valószínűleg azért ültetik, mert szinte semmilyen gondozást nem igényel sem a nyugati (Thuja occidentalis), sem a keleti tuja (Thuja orientalis). Nem kell őket metszeni, jól tűrik a szélsőséges időjárást is és a szárazságot, így a ritkábban látogatott nyaralók kertjében is vígan elélnek.
