Bizony reggelente már repkednek a mínuszok és dér borítja a tájat. Ez az ablakon át csodás látvány, a szabadba kilépve már kevésbé kellemes élmény. Viszont a hagyomány szerint a dérnek kifejezetten örülni kell, mert ez teszi számos növény termését igazán finommá.
Mi is az a dér?
Mikor a lehűlés hatására a növények felülete fagypont alá süllyed, a rajtuk lecsapódó párából apró jégkristályok keletkeznek. Ez sok növények nem tesz jót, például a meleg éghajlatot kedvelő mediterrán fajtáknak, így mondjuk a leandert még az első fagyok előtt be kell vinni. Azonban vannak olyan késő ősszel érő növényfélék, melyek jól viselik a hideget, és kifejezetten jót tesz nekik a csípősebb levegő.
A dér, mint ízfokozó
Igazán édes és kellemes ízűvé varázsolja az első fagy a kökényt, a galagonyát, a csipkebogyót, a naspolyát, a berkenyét, de még a sütőtököt is. Ugyanis a dér hatására ezekben a termésekben a keményítő cukorrá alakul, így édesítve meg a gyümölcsöt.
Útmutató a dérhez
Fontos tudni néhány dolgot, ha szeretnénk a legtöbbet kihozni az ősz végi zöldség és gyümölcsszüretből. A sütőtök esetében például figyelni kell arra, hogy bár az éretlen egyedekben is végbemegy a keményítő cukorrá alakulása, azok csak édesebbek lesznek ettől, de jó ízük még nem lesz. Azokat a tököket érdemes csak leszedni az első dér után, amik már érettek, azok lesznek igazán zamatosak. A többit továbbra is hagyjuk a száron.
Egyik gyümölcsnek vagy zöldségnek sem tesz jót a kemény fagy, amikor az már az egész termést átjárja. Éppen ezért csak addig várjunk a szürettel, amíg azoknak a külső része kap egy kis hidegkezelést a dér által, de ne várjuk meg vele a farkasordító hideget, mert abban tönkremegy a termés.
Aztán vannak az utóérő gyümölcsök, mint például a naspolya, aminek szintén jót tesz a csípős hideg, viszont miután leszedtük őket, még meg kell várnunk, amíg szépen bebarnul és megpuhul, azután akár már nyersen is fogyasztható, vagy lekvárt is készíthetünk belőle.
(kép: Wikipedia)
Egy másik őszi finomság, a kökény. Apró, lila, csonthéjas termése igen fanyar ízű, azonban ha leszedésével megvárjuk az áldásos deret, akkor megpuhul és édeskés íze lesz. Fogyaszthatjuk nyersen, akár mézzel kikeverve, de lekvár, likőr és gyümölcsbor is készíthető belőle.
A dér csípte csipkebogyó szintén lekvárnak a legkiválóbb, mert ilyenkor elég magas hozzá a gyümölcs cukortartalma. Viszont ha magas c-vitamin tartalma miatt szeretnénk fogyasztani, akkor jobb még a dér előtt leszüretelni, ugyanis csökken a vitamintartalom a deresedés hatására. Ezért ha immunerősítő teát akarunk készíteni, akkor az első fagyhullám előtt szedjük le, és forrázás nélkül, áztatással készítsük azt el. Ha pedig a téli napokon az energiaraktárakat akarjuk feltölteni, akkor a dér beköszönte után leszedett bogyókból főzzünk lekvárt.
kiemelt kép: pixabay
