Éppen tervezek a nappali egyik sarkába egy függőkaspós minidzsungelt, ami feldobná a szokásos könyvespolc-asztali lámpa- komód már-már unalmas együttesét a szobában, ezért a legjobb időben talált rám ez a témajavaslat a szerkesztőségben. Nézelődöm is egy ideje már a témában az interneten és a vendégségek alkalmával. Nos, izgalmas jelenségeknek lehetünk ez ügyben tanúi.

Újra divat ugyanis a nálunk ’70-80-as években nagy karriert befutott szobanövény-akasztó-sztár, a makramé virágtartó! Ahogy elnézem ezt az ősi csomózási technikát, egyre jobban tetszenek az izgalmas és mégis oly természetes hatást keltő fonatok és mintavariációk. Ha pedig a szobába illő színekkel készítjük (na persze, én venni fogom..), tökéletesen otthonos hatást érhetünk el még akkor is, ha a legmodernebb bútorok vesznek körül. A makramé esetében azonban fontos eldönteni, mire helyezzük a hangsúlyt.

Makramék. Nem csak szimpla kaspóban lehet gondolkodni.

Ha nagyon magasra kerül, érdemes olyan növényt választani, ami maga is csüngő, hogy lefelé mutasson, és a kaspónak tökéletesnek kell lennie: illeszkedjen a térbe és a növényhez. Lehet a makraméba tenni például pozsgásokkal teleültetett üvegburát is, ami alulról nézve igazi ínyencség lesz a szemnek, ha nem egyszerű földet teszünk bele, hanem rétegezett kavicsot, homokot, virágföldet. Az ötletet egyszerűen imádom, ennek nagy esélye van nálam is. Szemmagasságban pedig már a növény csöngő habitusától is el lehet tekinteni, mehet bele szinte mindenféle kis- és közepes méretű növény.

Ha távolabb helyezkedünk a makramétól, szóba jöhetnek még a vesszőből és hasonló anyagokból fonott kosarak, amibe egyszerűen kaspóval és tálcával együtt tesszük a növényeket. Főleg vidéki otthonokban találkozom ezekkel, manapság egyre többször. Igazán bájos, természetes hatást kelt, és a teraszokon, erkélyeken szép jövő vár rá a városokban is. De valóban, belső térbe nem valók, illetve kevés otthonban mutat jól.

Vesszőből készült a teraszra, leselejtezett edények a konyhába mehetnek

A kiszuperált használati tárgyak kaspóként való felhasználásának óriási divatja van a környetvédelmi és DIY hullámoknak köszönhetően, ami szuper! Nálunk a házban ennek persze semmi esélye nincs (két szó: férj, vétó), így a menő vendéglátóhelyeken és néhány ismerősömnél mindig élvezkedem a látványban. Levágott nyakú borosüveg, lepattogzott zománcos szűrő, fordított lámpabúra felakasztva… Tengernyi jópofa ötlet, és (egy ideig) kevesebb szemét a környezetünkben, nem lehet nem szeretni! De lássuk be, nem minden térben mutat jól, ezért mielőtt konzervdobozba ültetett mini anyósnyelvekkel akasztanád tele anyukádék nappaliját karácsonyra, érdemes megnézni, nincs-e túl sok antik bútor a szobában?

Gondozási extra

A stíluson kívül persze motoszkál még valami bennem. Hogyan fogom locsolni és elvezetni a pangó vizet a függőkaspókból? A válasz persze könnyen jön: úgyis mindig elfelejtem őket meglocsolni, így a túllocsolás veszélye nálam nem áll fenn. De aki nem bír magával, ne akassza fel elektromos gépek és értékes bútorok fölé, mert biztosan lesznek balesetek.

Ültetésnél fontos, hogy a felakasztott kaspó aljára tegyünk néhány kis kavicsot. Erre helyezzük a másik kaspót, amibe ültettük a szobanövényt, így a kiszivárgó vizet egyszerűen kiönthetjük a növény alól és nem rohasztjuk bele szegény gyökereket.

Én a két ünnep között szeretnék nekilátni, hát ti se halasszátok tavaszig, ha beleszerettetek az ötletbe! Hipp-hopp feldobja majd az egész szobát!

(Képek: inhabitzone.com, lookingsharpcactus.com, balkonygardenweb.com, czinegemanufaktura.hu, pxhere.com )



Címkék: