Tegnapi cikkünkben olvasóink a 2017-ben megépített új terekről, parkokról olvashattak. Ebben pedig az óév legszebb és legjelentősebb díjairól, eseményeiről főként tájépítészet, kertészet, borászat, természet- és környezetvédelem témakörben.

Január

Az év elején rendszerint leírják, hogy melyek az év élőlényei. Nézzünk ebből egy válogatást. Az “Év madara” a tengelic – tette közzé az MME. Ezt a címet a magyar lakosság 2016-os szavazatai alapján ítélték oda a tengelicnek. Az “1979-ben indított “Év madara” programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (…) különösen fontos szerepe van”. Az “Év vadvirága” a hóvirág (Galanthus nivalis). Az Év rovara a nagy szarvasbogár, az “Év emlőse” a mogyorós pele, az “Év hala” a harcsa és az “Év gombája” a világító tölcsérgomba.

Február

A Körös-Maros Nemzeti Park területén újjászületnek a pannon löszpusztagyepek – adta hírül a Körös-Maros Nemzeti park Igazgatósága. A teljes mértékben Európai Uniós támogatással, 83 960 000 forintos költségvetésű „Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Parkban karakter és specialista növényfajok szaporításával, telepítésével” című KEHOP-projekt részleteit február 21-én sajtótájékoztató keretében ismertették. A tájékoztatót Békéscsabán, a Körösök Völgye Látogatóközpontban tartották, amelyen részt vett dr. Tirják László, a KMNPI igazgatója, Németh Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének igazgatója és Sallainé Kapocsi Judit, a KMNPI ökológiai felügyelője. A pannon löszpusztagyep a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt korábban. A KMNP Igazgatóság 2017-ben elkezdett projektjének keretében 160 hektáron alakítják ki újra ezeket a gyepeket.

Ezek a gyepek mára már az ország legveszélyeztetettebb élőhely típusaivá váltak. A pontos megvalósításról Németh Anikó beszélt: összesen 83 értékes, veszélyeztetett löszpusztagyepi növényfaj (köztük 19 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett faj) szaporítását kell megvalósítaniuk az ötéves projekt keretében. A munka maggyűjtéssel kezdődik az élőhelyről, a növények lelőhelyéről, 255 ezer darab magot gyűjtenek össze. Ezen magokból palántát nevelnek – csaknem 25 ezret -, amelyeket pedig később kiültetnek. Ugyanakkor magokat is juttatnak majd ki az élőhelyekre. E program sikere lehetőséget ad arra, hogy a jövő generációi is megismerjék az eredeti növényzetet, a löszpusztagyepeket, annak jellegzetes fajait.

Március

A kormány elfogadta az első Nemzeti Tájstratégiát. A Kormány az 1128/2017. (III. 20.) kormányhatározattal fogadta el Magyarország első Nemzeti Tájstratégiáját. A Földművelésügyi Minisztérium közölte, hogy a kormány ezzel kívánja társadalmilag elfogadott közüggyé tenni a táj védelmét, kezelését és tervezését. A 2017-26-os időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégiánk itt érhető el teljes terjedelmében. Ajánlott irodalom!

2017-ben 35. alkalommal osztották ki az Ormos Imre Emlékérmet. A díjat 1988-ban alapította meg a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Tanácsa, a táj-és kertépítészeti szak megalapításának 25. évfordulója alkalmából. A díjat azok kaphatják meg, akik kimagasló tevékenységet folytatnak a tájrendezés és kertépítészet terén, valamint nagymértékben hozzájárultak a szakterület fejlesztéséhez. Mára már ez a díj azon kiváló tájépítészek életmű díjává vált, akik kiemelkedő oktatási tevékenységet folytattak, tudományos eredményeket értek el, tervezői, építési, szakirodalmi és egyéb munkásságuk országos és/vagy nemzetközi szinten kiemelkedő. 2017-ben ezt az elismerést Dr. Szikra Éva kapta.

Április

Minden év április 26-án kerül megrendezésre az “Év tájépítésze” díj átadó ünnepsége. Ezt a díjat az aktív szakmagyakorlók között osztják ki egy rövidebb szakmai időszak – legfeljebb öt év – teljesítménye és szakmai innováció alapján. 2017-ben is szoros volt a verseny, a zsűrinek nehéz dolga volt. Olyan kiválóságok közül kellett választaniuk, mint Csepely-Knorr Luca, Illyés Zsuzsanna, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda, a Pagony Táj-és Kertépítész Iroda és Pápai Veronika. Az Év Tájépítésze díjat végül a Lépték-Terv csapata vehette át, a közönségdíjat pedig a Pagony Iroda csapata nyerte el. A MÉK különdíját Csepely-Knorr Luca, a MÖFÖSZ különdíját Pápai Veronika, a Tájműves különdíjat pedig Illyés Zsuzsanna kapta. Dr. Jámbor Imre elnöki különdíjban, Csőszi Mónika és Kincses Krisztina MÉK- Táj- és Kertépítészet Tagozat különdíjában részesült kiemelkedő munkájának köszönhetően. Az “Év Junior Tájépítésze” Tóth Evelin Enikő lett.

A díjátadó gálán megismerkedhettünk a Viaplanttal (is). Mint ahogy az Urbanista cikkéből kiderül, ennek története egészen 2015-ig nyúlik vissza. Szakács Barnabás, a már levédett burkolóanyag kitalálója így nyilatkozik róla: ” 2015-ben Plzeň volt Európa kulturális fővárosa, és felkértek a Tájék művészeti csoportunkat, hogy készítsünk egy land-art alkotást. Az én ötletem az volt, hogy egy park alkotóelemeiből, levelekből, ágakból, fűszálakból készítek egy óriásplakát méretű montázst, amit kiállítok a belvárosban. Egy hónapig kellett volna bírnia kültéren az időjárás viszontagságait, ehhez ragasztóanyagot és technológiát kerestem. Az alkotásból végül nem lett semmi, azonban a kísérleteim során egyre érdekesebb eredményre jutottam. Ha kivonjuk egy növényből a vizet és lezárjuk oly módon, hogy ne jusson oxigénhez, akkor a biológiai folyamatok leállnak, így annak színét és textúráját hosszú ideig meg lehet őrizni, hasonlóan a borostyánkőbe évmilliókra bezárt szúnyogokhoz. Ebből mára egy levédett burkolóanyag lett, a Viaplant. Zöldfelületek fenntartásából származó zöld hulladékot, invazív gyomnövényeket, pl. akár parlagfüvet hasznosítunk és csinálunk belőle dizájnterméket.”

Június

Donald Trump bejelentette, hogy mielőbbi célja kiléptetni az USA-t a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményből. És végül meg is tette.

Zoltán Erzsébet Szeréna, Gyergyák János, Gál Bence és Gál-Mózes Anett pályamunkája nyert a József Attila-lakótelep településrendezési és építészeti tervpályázaton.

A tervpályázat célja volt, hogy feltárja Budapest egyik legkedveltebb lakótelepének, a József Attila lakótelep megújítási lehetőségeit és ezeknek megfelelően az elkészítendő új kerületi építési szabályzat hosszútávon biztosítsa a terület jövőjének fenntartható megújítását. Valamint mutassa be az épületállomány típuslakóházainak és pavilonjainak esztétikus megújítási mintaterveit, amely alapján a későbbiekben elindulhat az egyedi létesítmények tervezése.

Június végén lezárult a budapesti Szent György tér és Dísz tér újragondolására kiírt ötletpályázat. “A Miniszterelnökség felhívására a Lechner Tudásközpont által kiírt, azonosító kóddal ellátott anonim ötletpályázat célja az volt, hogy a tervezési szabadság biztosításával felkutassa a budavári Szent György tér és Dísz tér hasznosítására, funkcionális és eszmei megújulásának lehetőségeire megfogalmazható legjobb válaszokat. A díjazásban részesült urbanisztikai-építészeti megoldások bírálatánál fontos szempont volt a fenntartható, a várra vonatkozó hosszú távú fejlesztési tervbe illeszthető koncepció. A pályázatoknak az értékőrzés és értékteremtés aspektusa mellett a funkció, a városszerkezetbe illeszkedés, a látvány és az energiahatékonyság követelményeinek is meg kellett felelnie.”

Kiemelt megvételben részesült az S-TÉR Kft. (építész: Benkő Anna Ágnes, Csík Nóra, Gulyás Viktor Soma, Kelemen Edmond István, Nagy Lili Anna, Nyitrai Katalin Laura, Sógor Gabriella Alexandra, Szekercés Ivett, Thurnay Júlia Anna, Varga Viktória Lilla), az Építész Stúdió Kft., a CET BP. Kft. (Csomay Zsófia, Eke Dániel, Szijjártó Csongor, Gyüre Borbála, Heckenast Judit, Ránki Soma, Takács Ákos, Magyari Mátyás, Hamvai Kinga) és a PLANT-Atelier Peter Kis Kft. (Demény Ilka, Kis Péter, Molnár Bea, Sinkovics Brigitta, Tóth Anikó) csapata.

Megvételben részesült a Studio Kvarc Kft. (Simon Mónika, Haraszti Livia, Incze Sándor, Császár Szabolcs, Hegedűs Anett, Nagy Elemér, Matus István), Zilahi Péter, Németh Zoltán és Greksza András csapata és Ükös Tamás, Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Sármán Dóra, Sebestény Tünde Ildikó, Szűz Attila Szabolcs, Vincze Vera Anna, Karlócai Rebeka alkotta csapat.

Július

Július 17-én elindult a Gardenista.hu. 😀 Kövessetek és szeressetek minket!

Szeptember

A Tájépítészeti és Településtervezési Kar adjunktusa, Dr. Valánszki István nyerte el 2017. szeptember 13-án az ECLAS (The European Council of Landscape Architecture Schools) Outstanding 3rd Cycle – doctoral student” díját. A rangos díjátadóra az ECLAS éves konferenciáján, Londonban került sor.

Ezt az örömhírt viszont sajnos beárnyékolta a gyász, ugyanis 14-én, életének 98. életévében elhunyt Mőcsényi Mihály, professzor emirátus, akadémikus, a magyar tájépítészek legkiemelkedőbb alakja, a tájépítészet hazai oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója, az IFLA alelnöke (1986-90 között). Élete során számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el szakmai nagyságát, mint például Kossuth díj, Széchenyi díj, IFLA Sir Geoffrey díj, ECLAS életmű díj, stb.

Szeptember második felében, idén először adták át a legszebb birtokért járó elismerést, összesen 6 kategóriában. A győztesek kategóriánként: Állattenyésztő birtok – Szántó 2000 Kft., Borászat – Koch Borászat, Gyümölcs- és szőlőtermesztő birtok – Somodi Ferenc, Kertészet – Kerekes Tibor, Kistermelői családi birtok – Tekeresvölgyi Birtok, Szántóföldi növénytermesztő birtok – Gárdonyi család. A fődíjat a  Somodi Gyümölcstermesztő Birtok, a közönségdíjat Takács János és családja nyerte el. Erről még többet olvashatsz itt.

Október

150 éves a FŐKERT Nonprofit Zrt. Október 26-án tartotta a vállalat a „150 éves a Fővárosi Kertészet 1867–2017” című jubileumi emlékkötet könyvbemutatóját.

November

November 6-án startolt el a kéthetes ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia Bonnban (november 6-17). A 2015-ös párizsi klímakonferencián a tagok megegyeztek, hogy közös érdekük és feladatuk, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 °C alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest. A bonni konferencián körülbelül kétszáz ország küldötte kereste annak megoldását, hogy ezen cél elérése érdekében vállalásaikkal, hogyan csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.

November 8-án került kihirdetésre az “Év fája” verseny eredménye: a zengővárkonyi hős szelídgesztenye lett az “Év fája” cím tulajdonosa. Azóta pedig már az összefogás, a kitartás és a túlélés jelképévé vált.

a hős szelídgesztenye, az “Év Fája” (forrás: evfaja.hu)

November 24-én volt a budai belvárosi Duna-part megújítására kiírt Duna-Buda tervpályázat eredményhirdetése. Ennek során az első helyet a Korzó Tervezési Stúdió Kft. nyerte el, a második helyezésért járó oklevelet és jutalmat az S73 Tervező Iroda Kft. vehette át.

December

December elsején kerül megrendezésre a “Prima Primissima” díj átadó ünnepsége, amely keretében – kertész-tájépítész körben maradva – dr. Bálint György, azaz Bálint gazda is elismerésben részesült, közművelődés és népművészet kategóriában. A Prima Primissima díj célja olyan kiválóságok, példaképek felsorakoztatása, akiknek teljesítménye, értékrendje követendő példa lehet mindenki számára.

December 4-én mutatta be a FŐKERT Nonprofit Zrt. az idősfa-átültető gépét a Népligetben. Az eseményen természetesen mi is ott voltunk.

Az átültető gép (kép: Menyhárth Gábor)

(kép: Menyhárth Gábor)

Néhány nappal később, 7-én, immár 27. alkalommal hirdették ki az “Év Bortermelője Magyarországon” című elismerést. Ez a díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti. A “bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható”. Ez a díj tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés. A verseny szorosságát mutatja az is, hogy a megszokott öt jelölt helyett 2017-ben hatan “versengtek” a címért (szavazatazonosság miatt): Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék), Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Jásdi István (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék), ifj. Szepsy István (Tokaji borvidék) és Szőke Mátyás (Mátrai borvidék). Végül az “Év Bortermelője Magyarországon 2017” címet Szőke Mátyás nyerte el.

December 13-án, a Mérnöki Innovációt Támogató Alapítvány Fiatal Mérnököket támogató pályázat eredményhirdetése során első díjat vehetett át Balogh Ádám. A második helyezést Dohány Máté, a harmadikat Soós Árpád nyerte el benyújtott pályaművük elismeréseként. A Magyar Mérnöki Kamara Innovációs különdíjában részesült S. Vígh Judit, Józsa Bálint és csapatmunkában Bede Áron, Kriston Tímea, Orbán Orsolya és Szilágyi Lilla. E csapat pályaművéről itt is olvashatsz bővebben.

Úgy látszik, a december (is) a díjátadók hónapja volt, 14-én, 2017-ben első alkalommal, az “Év tanyája” díjátadó gálát tartották meg a Földművelésügyi Minisztériumban. A kormány a tanyasi élet értékeire kívánta felhívni a figyelmet. A pályázat elbírálásakor fontos szempont volt a tanyajelleg megléte, az adott térségre jellemző tájjelleg, a környezetkímélő gazdálkodás, a más tanyákon is alkalmazható fenntarthatóságra törekvés, a nyitott porta, az őshonos és tájjellegű állat- és növényfajták jelenléte. A FM azért alapította ezt az elismerést, hogy bemutassák és összegyűjtsék hazánk legjobb tanyáit és hogy minél többen megismerjék és életvitelül válasszák ezt az életformát. 2017-ben, az “Év Tanyagazdasága” díjat Fodor András, a Szalakóta-tanya gazdája, és az “Év Hagyományőrző Tanyája” címet pedig Szász István, a közönségdíjat pedig Bartolák Mária vehette át.

A Lépték-Terv Tájépítész Iroda munkája, a kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása nyerte el a MUT-ICOMOS Köztérmegújítási Nívódíjat.

Mindenkinek hasonló sikerekben gazdag és boldog új esztendőt kívánok!

A borítókép forrása: evfaja.hu.



Címkék: