A világ legcsodásabb kertjei

Amikor a természet szépsége és az emberi művészet találkozik, megszületik a kert. A kert, ami egyidős az emberiséggel, és talán éppen azért olyan fontos része a történelemnek, kultúrának, építészetnek és művészetnek, mert általa igyekszünk visszatalálni a természethez, és a hőn áhított édenkerthez.

Én személy szerint az utazásaim során sokkal jobban szeretek híres kertekbe, és parkokba ellátogatni, mint múzeumokba. Egy-egy királyi kastély parkja, vagy épp botanikus kert éppolyan kulturális élmény tud lenni, sokat megtudhatunk általuk az adott kultúráról.

A világ egyik csodája, Szemirámisz függőkertje

A történelem egyik leghíresebb, és egyben legtöbb vitát kavaró kertje, a babliloniai függőkert, mely egyike a világ hét csodájának. A kutatók a mai napig nem jutottak dűlöre, hogy vajon pontosan hol állt a kert, és mikor is épült. A legenda szerint i.e. 600-ban kezdte építtetni a különös kialakítású, függőleges elrendezésű kertet II. Nabu-Kudurri-uszur uralkodó, hogy felvidítsa feleségét, a honvágytól szenvedő Amüthiszt.

A sivatagos Babilónia, mely egykoron a mai Irak területén állt, merőben eltért a Amüthiszt királyné szülőföldjétől, ami gazdag növényzetű volt, üde zöld hegyekkel körülvéve. A király látva felesége bánatát, úgy döntött, hogy megépítteti az otthoni, burjánzó környezetének mását. Létre hozatott hát egy mesterséges hegyet, amin egy méd jegyeket viselő épület állt, valamint a tetején egy függőkert.

A mai álláspont szerint, Szemiramisz kertje, nem volt szó szerinti függőkert, hanem egy teraszos elrendezésű park volt, melyben a növények idővel túlnőttek a lépcsőzetes szinteken, és így lógtak alá, vízesés szerűen.

 A Taj Mahal paradicsomi sírkertje

India az egyik legsokkolóbb és legszélsőségesebb országok egyike, de pont ebben rejlik a szépsége. Az országban egyszerre van jelen a mérhetetlen szegénység, hömpölygő emberáradat, a kosz és a bűz, valamint a művészet, a kultúra és vallás tisztasága, szépsége és kifinomultsága.

India csodálatosan díszített, szimbolikus épülete, a Taj Mahal, az örökké tartó szerelem jelképe. Az Agrában található fehér márvány síremléket Sáh Dzsahán mogul uralkodó építette, gyermekszülés közben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére. De a történetben, van még egy drámai csavar, ugyanis az uralkodó fia erőszakkal vette át apjától a hatalmat, és bebörtönözte őt. De a legenda szerint szorult belé némi emberség, és a Taj Mahal mellett álló Vörös toronyba záratta, melynek ablakai a mauzóleumra néznek, így élete végéig csodálhatta felesége végső nyughelyét. Halála után őt is ide temették.

A Taj Mahal kertje az indiai kertépítészet egyik remekműve. A korai mogul kertrendezés híres eleme a négyrészes kert, azaz a csár bág. A kert maga a paradicsom földi kivetülése, négy vízzel teli csatorna osztja szét, melyek a Koránban leírt paradicsomi négy folyót jelképezik. A kert, ahogyan a mauzóleum is, úgynevezett kilencedtervezésű, ez a mogul építészet timurida hagyományokra épülő kedvenc tervezési módja. A kert közepén egy lótuszvirágokkal teli tó látható, és minden kertnegyedben 16 virágágyás pompázik. A mauzóleummal átellenben, a Jamuna-folyó másik oldalán pedig a Holdfény kertben sétálhatunk.

 Sissy mediterrán udvara Korfu szigetén

A magyarok egyik kedvenc uralkodója, Erzsébet királyné köztudottan odavolt a szép kertekért, ahol a Gardenista is járt ősszel. I.Ferenc József feleségének élete a kezdeti tündérmese után küzdelmesen alakult. Sosem sikerült igazán elfogadtatnia magát az uralkodói családdal, így hosszú éveken át el kellett viselnie a császári udvar ellenszenvét. Mikor egyre több tragédia érte, fiának, Rudolf főhercegnek a halála, majd édesapja és nővére elvesztése, úgy érezte el kell menekülni a világ elől, távol a bécsi udvartól.

A választása Korfu szigetére eset, amibe korábbi utazásai során szeretett bele. 1889-ben megvásárolta a görög szigeten álló Vrailasz villát, majd azonnal le is bontatta és egy csodás nyári palotát építtetett magának a helyén, melyet Ahílionak nevezett el.

Sissi burjánzó mediterrán növényekkel ültette be a kertet, melyet pálmafák és ciprus fenyők szegélyeznek. A villa parkját márvány lápcsősorok és görög szobrok díszítik lépten nyomon. A kert központi elemének Sissi a haldokló Achilleusz igen kifejező szobrát választotta, talán pont a saját sebezhetőségét látta benne. A pompás mediterrán kertből látható végtelen panorámát nem sokáig élvezhette a királyné, mert 1898-ban meggyilkolták.

Később II.Vilmos német császár vásárolta meg a villát a görög uralkodócsaládtól. Neki viszont nem tetszett, hogy a Sissi által készíttetett szobor a hős fájdalmas halálát ábrázolja, ezért emeltetett egy 11,5 méter magas bronzszobrot, a győzedelmes Achilleuszt dicsőítve.

Az abszolút hatalom szimbóluma, Versailles fényűző kertje

A pompa, a gazdagság és a megalománia már már harsány egyvelege, az ember mégis visszamenne. Egy egész nap kell hozzá, hogy az ember bejárja a Párizstól 17 kilométerre fekvő versailles-i kastély lenyűgöző parkját.

XIV.Lajos, a Nap király a világ tudtára akarta adni mindenek feletti hatalmát. Ezt hivatott jelképezni a versailles-i kastély, és a híres tájépítész, André le Notre által tervezett barokk kert, mely három részből, a Kis park, a Nagy park és a Vadászterület áll. A kert központi eleme az Apolló medence, melynek vízellátása érdekében a környező tavakat csapolták le, és tartályokból pumpálták bele a vizet.

A 101 hektáron elterülő királyi udvart fasorok, szobrok, virágágyasok díszítik, valamint egy hatalmas tó, melyen a Nap király szeretettel gondolázott. A kertnek van egy narancsligete, melyet 1055, dézsában álló narancsfa alkot, amiket télen melegházban teleltetnek.

 A japán császári paloták otthona, a Kyoto Gyoen Nemzeti Park

A Honú szigetén fekvő Kyoto, a tízezer szentély városa, több mint ezer éven át volt a Felkelő nap országának központja. 794-től 1868-ig Kyotó volt a japán császár székhelye, valamint a yakuzák, a szamurájok és a gésák otthona.

Több mint kétezer templom található a városban, melyek egy része, a császári palotáknak is helyet adó, Kyoto Gyoen Nemzeti Parkban látható. A buddhista templomok és sintó-szentélyek fontos eleme a kert. A szent helyek kertjei a lelki feltöltődésre szolgálnak, itt elvonulhatunk, elmélkedhetünk, közel kerülhetünk a természethez és önmagunkhoz, miközben gyönyörködünk a japán kertművészet remekműveibe. Sok helyen a víz az uralkodó elem, amit hidak, és apró szigetek törnek meg. A vízből kimagasodó templomok és császári paloták rezzenéstelen tükörképe a vízfelszínen a nyugalom megtestesülése.

A japán kertművészet másik jellegzetessége a zen kert, melynek egyik leghíresebb példája a kyotoi Ryoanji, a Békés Sárkány templom kőkertje. Itt a meditációra való ráhangolódást pont az ingerek hiánya teszi lehetővé. A kertben nincs más, mint 14 szikla és homokos talaj, melybe a szerzetesek gereblyékkel különböző alakzatokat rajzolnak. Ez a folyamat segíti őket a belső nyugalom, és a lelki egyensúly elérésében, és ha az sikerül megpillanthatják a kert tizenötödik szikláját.

 Caserta kastélya, ahol a németek letették a fegyvert

A világ egyik legszebb parkja, egy eldugott kisvárosban. Őszintén mondom, nem nagyon hallottam Casertaról azelőtt, hogy egyszer véletlenül odafújt a szél, de azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül. Ha Olaszország híres városairól beszélünk, a fasorban sincs szegény. Pedig Európa egyik legnagyobb, és legimpozánsabb királyi palotáját rejti.

1752-ben kezdték el építeni a nápolyi Buorbon királyok rezidenciáját, ami a 18.század legnagyobb Európai építkezése volt, 30 év alatt készült el. A park egy hegyoldalba épült, melyből bő vizű vízesés zuhog alá, ami kilométereken keresztül vezet végig a palota kertjén. Öt szobrokkal körbevett kút díszíti a lépcsőzetes vízesést, melyek mindegyike egy történetet mesél el. A palota közelében található a Delfinek kútja, majd Aiolosz kútja, Ceres kútja, Vénusz és Adonisz és végül Diana és Aktéon legendája tárul elénk, mire felsétálunk a hegyoldalból zuhogó vízesésig.

A Casertai palota volt az olasz történelem egyik legjelentősebb eseményének a helyszíne, ugyanis a fala között ért véget számukra a második világháború. Itt írták alá 1945. április 27-én az Olaszországot megszálló német csapatok feltétel nélküli kapitulációját. A háború alatt jelentős károkat szenvedett királyi palotát helyreállították, azóta pedig az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

(kiemelt kép: carusolimo)

Címkék: