A nyár egyik leglátványosabb jelensége, mikor június vége felé rajzani kezdenek a szentjánosbogarak, és mesebeli tájjá változtatják az erdőket és réteket. Szóval most jöjjön egy kis szentjánosbogár gyorstalpaló, eláruljuk, hogy mitől és miért is világítanak, és hogy mikor lehet őket a fényjátékon kapni.
-
A nőstény és a hím egy cseppet sem hasonlítanak
Először is nem árt, ha felismerünk egy szentjánosbogarat. Ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit, nem úgy néz ki, mint valami mesebeli kis erdei tündér, apró lámpással a kezében, sőt a nőstény egészen csúnyácska.
Több, mint 2000 fajt számláltak eddig, amik közül nálunk a legismertebb a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca). Érdekességük, hogy a nőstény és a hím, még csak nem is hasonlítnak egymásra. A fiúknak két pár szárnyuk van, és tudnak repülni, addig a lányok szárnya csökevényes, vagy hiányzik, és röpképtelenek, valamint jóval nagyobbak, mint az erősebbik nem képviselői. Ennek a jelenségnek persze jólcsengő tudományos neve is van, úgy mint ivari dimorfizmus.
2. Fel-le kapcsolgatják a lámpát
Ok! Most hogy már beanaozosítottuk, hogy néznek ki, mielőtt csodás esti performanceba kezdenek, lássuk a legizgibb kérdést, hogy mitől olyanok, mint egy villanykörte. Nos, jöjjön az igazság, és egy másik szép szó, a biolumineszencia. Ehhez oxigénre, vízre, luciferinre, és egy luciferáz nevű enzimre van szükség. Utóbbi indítja be a folyamatot, amiben a luciferin oxidálódik, így bocsátják ki a fényt.
Méghozzá akkor, amikor kedvük tartja, mert képesek szabályozni a testükben az oxigénáramlást, így mikor világítani akarnak, azt eljuttatják a potrohuhoz, amiben így gyakorlatilag felgyullad a világítás.
3. Morzéval kommunikálnak
Azért ez nem egy egyszerű mutatvány, így csak teljes sötétségben, itthon 20-21 óra után, kapcsolják fel az égősort, és szigorú menetrend szerint, legfeljebb két órán át próbálnak így párt találni, hogy aztán szaporodhasanak. A nőstények a talajon, és a növényekre felmászva villogtatják a potrohuhat, és gyakorlatilag morzejeleket küldenek a hímeknek, akik a levegőben repkedve, szintén világítva keresik életük párját.
4. Átveri és megeszi az idegen hímeket
Minden fajnak különbözőek a fényjelei, és ezt be is tudják azonosítani, és csak a sajátjaikkal szaporodnak. Csakhogy a szentjánosbogarak között is vannak gonosz, úgynevezett feketeözvegyek, ugyanis az egyik faj, a Photuris képes utánozni más fajok morzejeleit, és így magához csalogatja azok hímjeit, akiket aztán nemes egyszerűséggel felfal.
5. Három évig fejlődik, majd szex után elpusztul
Na de azért nem minden szentjánosbogár gonosz, viszont mindegyikre jellemző, hogy közel 3 évig feljődnek, mire végre elérik az ivarképes, kifeljett, vagyis az imágó állapotot. Ekkor azonban felgyorsulnak az események, mert fejvesztve nekilátnak a rajzásnak, és mindössze 10 napjuk van a beteljesülésre, ugyanis ha ez alatt nem sikerül párosodniuk elpusztulnak. Bár akkor is ha összejön a légyott. A hím közvetlenül utána, a nőstény pedig még 3 napig él, de többé már nem világít, hanem utolsó erejével lerak 50-100 tojást, majd az ő pályafutása is végetér.
6.A tojások és a lárvák is világítanak
Az utódok is épp olyan jól tudnak fénybe borulni, mint megboldogult szüleik, már tojáskorukban is világítanak, és lárvaként is használják ezt a különleges tudást. Ekkor persze még nem a szaporodás a cél, hanem hogy elijesszék a ragadozókat, akikkel így tudatják, hogy mérgező anyagokat tartalmaz a testük, ezért megse próbálják megcsócsálni azt.
7.A kedvenc csemegéje a csiga
Bezzeg a szentjánosbogár szívbaj nélkül lecsap az áldozataira, mikor éhes. A lárvák kedvenc csemegéje a csiga, de mikor kifejlett rovarrá válnak már csak vizet, vagy nektárt vesznek magukhoz, és az addig felhalmozott táplálékból szerzik az energiát, rövidke kis felnőtt életükhöz.
8.Díjat is nyert, 2015-ben az év rovara volt
A Magyar Rovartani Intézet a nagy szentjánosbogarat választotta három esztendeje az év rovarának, amivel a világító állatokat kívánták hirdetni, ugyanis 2015-öt az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyílvánította.
9.Órát lehet hozzá igazítani
Ezek a különleges lámpások, hogy nagy hatékonysággal találjanak párra, pontosan tudják mikor kell világítani. Megvárják a teljes sötétséget, így ha meg akarod őket lesni, akkor este 8 óra után indulj útnak, hogy tutira beleszaladj a fényes nászrepülésbe, és 10 után nem sokkal vége a műsornak. És, hogy mégis merre keresd őket?
10.Idén itt láthatod a gyertyafényes randijukat
Hazánkban szerencsére igen elterjedtek a szentjánosbogarak, így június közepétől egészen július végéig számos helyen rajzanak. Ezt egy romantikus magánakcióban is megpróbálhatod levadászni, de ha még több érdekességet akarsz megtudni erről a rovarról, érdemes egy vezetett sétára benevezni. Ezt megteheted például az Alcsúti Arborétumban, a Királyréten, Gerecsében, Pilisszentivánon, Szaporcán, Pakson, Diósjenőn, vagy akár Eplényben is.
