Június elején pörgött pár napig a hír az arra érzékeny médiumokon – itt, a Gardenistán is megírtuk –, hogy Siófokon a part menti fákat szándékosan pusztítják, mert azok koronája a luxusházak kilátását zavarja. Bár egyértelmű bizonyíték nem volt, többen azt feltételezték, hogy a fákat vegyszerezik. Ilyenkor az ember kicsit azért felszisszen, a keze ökölbe szorul, mert ez a környezeti érzéketlenségnek egy elég erős megnyilvánulása. Aztán eltelt egy szűk hónap és felbukkant egy alternatív magyarázat a jelenségre: a pisi. Szép sorban szinte az összes hírportálon olvasni lehetett a bulituristák által levizelt fákról. Mi több, nálunk is megjelent róla egy rövid bejegyzés.
Valószínűleg rengetegen megbotránkoztak a hír hallatán. Biztos vagyok benne, hogy voltak olyanok is, akik humorosnak találták a dolgot. Én személy szerint inkább elképedtem. No nem azért, mert „te jó ég, micsoda világban élünk, mindenki össze-vissza hugyozik!”, hanem azért, mert ezt a számomra röhejes, minimum megkérdőjelezhető indokot szinte mindenhol tényként közölték, és ennyivel le is zárták az egészet. Legutóbbi szerkesztőségi ülésünkön hangot is adtam a véleményemnek és kiderült, hogy egyáltalán nem vagyok vele egyedül. Úgyhogy le is írom, hogy mi a Gardenistánál miért látjuk úgy, hogy ezt a kérdést nem kellene ilyen egyszerűen lezárni.
Kezdjük azzal, hogy a fák ugye a gyökerükön keresztül veszik fel a vizet és azzal együtt a tápanyagokat. Ez gondolom mindenkinek világos. Szerintem az sem lep meg senkit, hogy a gyökerek a földet mélyen behálózzák, de nem csak úgy a törzs környékén, hanem legalább a koronával megegyező átmérőjű körben. A vízparti fák, mint a fűzfák és a nyárfák, amikről itt elsősorban szó van, a földben lévő oxigénhiány következtében a gyökereiket sekélyen, a földfelszín közelében növesztik, sokszor sokkal messzebbre elnyúlva, mint a fa koronájának a szélessége. Itt már kapásból van egy támadható pont a feltételezésben, hogy a vizeletszennyezés okozza a fák elpusztulását. Gondolkodjunk kicsit: 20 méter átmérőjű körben kellene a földet vizelettel áztatni, hogy a fa ténylegesen felszívhasson olyan mennyiséget a végtermékünkből, ami már káros lenne életfolyamataira. Ne vicceljünk! De erre még visszatérek.
Előbb viszont nézzük meg, miből is áll alapvetően az emberi vizelet. Nagy része, 95%-a víz. Vannak benne szerves anyagok, mint a karbamid, kreatin, húgysav, foszforsav. Továbbá szervetlen anyagok, mint sók, szulfátok, foszfátok, ammónium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium. A vizelet kémhatása enyhén savanyú, de vegetáriánusoknál sokszor lúgos.
A savanyú kémhatást, illetve egyes anyagok koncentrációját tekintve közvetlen találkozáskor elképzelhető, hogy negatív hatással van egy növényre a vizelet. Marhat, égethet. Lágyszárúak, fásszárúak lombozata megperzselődhet, ismétlődő levizeléstől akár ki is pusztulhat a növény (csak gondoljunk a kutyák által lepisilt növényekre). Na de a fák törzse, ahova a legtöbben általában ürítenek, azért egy másik eset. Fiatal, vékony kérgű egyedeknél elképzelhető károsodás a savasság miatt. De könyörgöm, itt 30-40 éves fákról van szó. A kérgük több centi vastag, és ha valamilyen úton-módon kikezdené az emberi vizelet, én akkor is azt gondolom, hogy egy korábban egészséges, koros, nagy fának kellően erős az immunrendszere, hogy túlélhessen egy-egy buliszezont.
A fa törzse körül a földben viszont valóban kialakulhat rossz helyzet az emberi vizeletből származó, felhalmozódó sók miatt. Ez okozhat gombásodást, bakteriális fertőzést. De ismétlem, egy 30-40 éves fánál kicsi az esély arra, hogy néhány hónap alatt teljes kiszáradáshoz vezessen ez a fajta szennyezés.
Ellenben ha jól megnézzük, és egy picit járatosak vagyunk a növények tápanyagigényeiben, akkor láthatjuk, hogy a vizelet fő összetevői között van néhány olyan anyag, ami a növények növekedéséhez elengedhetetlen. Sokan úgy vélik, hogy az ember vizelete kiváló trágya a magas nitrogén- és foszfortartalma miatt, ezért buzdítanak, hogy nyugodtan pisiljünk csak a kertünkbe. Azért ezzel én óvatos lennék, mert ahogy fent is írtam, koncentrált kijuttatás esetén egyes növények tényleges pusztulásához vezethet a vizelettel való tárgyázás.
De térjünk vissza a Balaton-parti fáinkhoz. Nézzük meg egy fa napi vízfelvételét: 300-400, melegebb napokon akár 500 liter is lehet. Egy ember átlagosan 3-4 decit ürít egyszerre. Tegyük fel, hogy egy éjszaka alatt 10-en látogatják meg ugyanazt a fát. Ismétlem, ugyanazt a fát, ugyanazon éjszaka. Ebben az esetben még mindig 10 százalék alatti vizelet koncentrációról beszélhetünk. Lássuk be, ebbe azért talán nem hal bele egy 30-40 éves fa.
Két eshetőséget látok, ha mindenképp ragaszkodunk a vizeletszennyezés okozta fapusztuláshoz. Az egyik, hogy valamiért az éjszakai mulatozók százával ugyanazokhoz a fákhoz járnak vizelni nap mint nap. Valljuk be, ez azért meglehetősen abszurd. A másik pedig, hogy valaki módszeresen gyűjtögeti a vizeletet, raktározza, hogy aztán a kellő időben, kellő koncentrációban kijuttathassa azt a kiszemelt fák tövéhez. Itt már csak az a kérdés, hogy ez miért volna számára kézenfekvőbb megoldás, semmint vegyszerrel “kezelni” a fákat?
Az biztos, hogy az éjszakai buliturizmusnak megvan a maga környezetszennyezése. Körbevizelni a közterületeket undorító, bizonyos esetekben a növényeket súlyosan károsító tevékenység. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a siófoki part menti fák kizárólagosan ennek áldozatai lennének és eléggé dühít, hogy egy “a szakember megmondta” magyarázattal véget vetnek az ügynek. Főleg, ha kitekintünk a hasonló elhelyezkedésű baltával megsértett fára illetve a kiirtott nádasra. Amúgy csak gondoljunk bele: ha a vizeletszennyezés ilyen károkat okoz, akkor Budapesten a Bulinegyedben lévő fák hogy maradhattak eddig életben?
(Borítókép: Szabad Pécs)