Emlékeztek a viaszos almára, a műanyagos muffinra és az ártalmas majonézre? Nemrég írtunk arról a bizonyos videóról, ami saját bevallása szerint az élelmiszeripar sokkoló titkait fedte fel. Mi már akkor is igyekeztünk jelezni, hogy mennyire megtévesztő. (Ha ezeket még nem olvastad, ide és ide kattintva megteheted.) Mivel azonban mi itt a Gardenistánál nem vagyunk élelmiszermérnökök, sem élelmiszer-biztonsági szakemberek, de minket is nagyon érdekelt a tudományos háttér, ezért úgy döntöttünk, felkeressük a legkompetensebb hivatalos szervet a témában: a NÉBIH-et, vagyis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. Elküldtem a kérdéseinket és rövidesen jött is a kielégítő válasz, úgyhogy nézzük meg, mi a helyzet.
Vigyázat, tudomány következik!
Viasz az almán
A videó elején egy almáról mostak le valamiféle viaszt. Hogy pontosan mit, azt NÉBIH tisztázta, sőt sok hasznos információval is szolgált. Megtudtuk a szakemberektől, hogy a gyümölcsök felületét valóban viaszanyagokkal fedik be, amik az eltarthatóság időtartamának meghosszabbítását szolgálják. Ez egész egyszerű mechanizmus: a viasz meggátolja a vízveszteséget és megakadályozza a romlást. A gyümölcsök viasszal történő felületkezelése engedélyezett és szabályozott. Maga a viasz is többféle lehet: lehet egyszerű méhviasz, sellak (ami állati eredetű természetes viasz) valamint karnaubaviasz (ez is természetes, karnaubapálmából származó viasz) is, stb.
Az alábbi táblázatot a NÉBIH-től kaptuk a viaszokról és felhasználási területükről:
Arra a kérdésünkre, hogy lehetnek-e ezekben a viaszrétegekben egészségre káros anyagok, azt a választ kaptuk, hogy a citrusfélék felületére felvitt anyagok tartalmazhatnak gombaölő szert is (persze nem mind). Mindenesetre megnyugtatásunkra azt is hozzátették, hogy egyik tesztjük során vizsgálták a citrusok felületét: a viasz lemoshatóságát és annak növényvédőszer-tartalmát is ellenőrizték. Szerencsére megnyugtató eredményt kaptak, minden minta esetében határérték alatti volt a növényvédőszer-tartalom és a viasz is könnyen lemosható meleg víz segítségével.
Vaj vs. margarin
Ebbe a vitába már korábban sem szerettünk volna belebonyolódni, mert nagyon szerteágazó és összetett a téma, így most sem tesszük. A videóban vízben próbálták feloldani a két kencét és ebből vontak le következtetéseket… Ezt már a NÉBIH sem nézhette tétlenül, úgy tűnik, mert bár erről konkrétan nem tettünk fel kérdést, azt mégis fontosnak érezték megírni, hogy a vaj és a margarin teljesen más élelmiszer, így az ilyen típusú összehasonlításuk tökéletesen felesleges. Azt mi is írtuk, hogy a vaj állati eredetű a margarin pedig növényi, de a szakemberek kicsit pontosították az összetételt:
- „A vaj a tejből származó állati eredetű élelmiszer, amelyet tejfehérje, egyéb tejeredetű anyagok és kb. 80 %-ban tejzsír alkot.”
- „A margarinok összetett élelmiszerek, amelyek alapanyagait növényi olajok, zsírok alkotják (pl. napraforgó olaj, repceolaj, len olaj vagy akár pálma olaj), de viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz (15 – 30 %) vizet, valamint különböző adalékanyagokat.”
Az, hogy melyiknek milyen hatása van a szervezetre, káros, nem káros, egészséges vagy nem, arról sokan sokat vitatkoznak, mi nem. Az azonban fontos, hogy mivel ennyire különbözik az összetételük, ezért értelme nincs összehasonlítani például a vízben oldahatóságukat, mivel eleve nem várható el, hogy azonos tulajdonságokkal rendelkezzenek. Magyarul ez a „kísérlet” sem deríthetett ki semmi érdemlegeset. Köszönjük.
Színezett üdítők
A videóban látott két üdítőről megállapította a videó, hogy színezék van benne. Nagy cucc, ezen szerintem nincs ember, aki meglepődne. A NÉBIH szakemberei ebben a témában is nagyon érdekes információkat adtak. Elmondták, hogy az élelmiszeriparban alkalmazott színezékek és egyéb adalékanyagok használata jogilag szabályozott. Ezeket a szabályokat tudományos megalapozottsággal hozzák, és ha a kitűzött határértékeket betartják a gyártók, akkor az így készült élelmiszerek elfogyasztása nem jelent veszélyt az emberi egészségre.
Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól mindenki kezdje el számolatlanul belapátolni a rengeteg színezett kaját meg innivalót, de azért megijedni sem kell tőlük. Vannak azonban bizonyos színezékek, úgynevezett azoszínezékek, amit ha használt a gyártó, akkor köteles a címkén egy figyelmeztetést feltüntetni. Elég vészjóslóan így hangzik: „a színezék(ek) … a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”.
Nagyon fontos: az élelmiszerek címkéin kötelező feltüntetni minden összetevőt, így az adalékanyagokat, azon belül a színezékeket is. Ha tehát szeretnénk elkerülni ezeket az anyagokat, címke segítségével könnyen kiválaszthatjuk a számunkra leginkább megfelelő terméket.
Íme a gyerekek figyelmére káros színezékek listája a NÉBIH szakemberei jóvoltából:
- Narancssárga S (E 110)
- Kinolinsárga (E 104)
- Azorubin (E 122)
- Alluravörös (E 129)
- Tartrazin (E 102)
- Neukokcin (E 124)
Néhány esetben nem kell felírni a figyelmeztetést a gyerekekre gyakorolt káros hatásról. Ilyen esetek: ha a színezékeket tojáshéj jelölésére, húskészítmények egészségügyi vagy egyéb jelölésére, más díszítő bélyegzésre használták fel, valamint olyan élelmiszerekben, amelyek 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmaznak.
Műanyag muffin
A videó egyik fénypontja, amikor egy muffint víz alatt feloldanak és valami marad belőle, amiről azt találgatják, vajon mi lehet? “Szintetikus rost?”-írják. Az előző cikkben bevallottam, hogy nálam ez a kísérlet verte ki a biztosítékot a teljes megalapozatlanságával és a számtalan nyitva hagyott kérdésével. Nos úgy tűnik, ezzel kapcsolatban a NÉBIH szakemberei is valahogy így érezhettek, mert mindössze ezt a választ kaptuk:
„A muffin esetében nem ismert a tészta összetétele, a videóból nem állapítható meg a szitán fennmaradt anyag típusa.”
Ennyi. Innentől kezdve nincs értelme felelőtlen találgatásokba bocsátkozni. Kérem a következőt!
A hamisított mézek
A videóban vízben „lögybölték” a mézet, így állapították meg (legalábbis szerintük), hogy melyik az igazi és melyik a hamis. Nos, hírem van: ez így nem lehetséges. Az élelmiszer-biztonsági hatóság is csak a mézek teljes körű laboratóriumi vizsgálata után tesz ilyen megállapításokat. Arról pedig, hogy a videó utalást tesz a méz „genetikus memóriája”, nagyon professzionálisan és higgadtan csupán ennyit reagáltak: „…a videóban megjelenő, a méz genetikus memóriájára való utalás minden szakmai alapot nélkülöz.” – hát így is lehet mondani, a korábbi cikkben én ezt „vérlázító borzadalomnak” tituláltam, de engem elragadtak az indulatok…
Instant tészta mizéria
A klipben arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy mennyire átverhetnek a gyártók a csomagolással. Nagy pohárban kicsi tészta, azt hihetnénk, csak a sok levegőt adják el, pedig nem. A NÉBIH ebben a kérdésben is a segítségünkre sietett. A pohárban nyilván helyet kell hagyni a víznek, amivel elkészül az instant kaja. Miután a tészta megfő, ki fogja tölteni a poharunkat. Tádám! Továbbá a csomagolás címkéjén (az a drága jó címke, mindent tud!) kötelező a termék tömegét feltüntetni. Szóval, ha odafigyelünk és elolvassuk, hogy mennyi kaja van a pohárban, akkor már nincs min meglepődni, mert annyi kaja van a pohárban, mindegy mekkora az a pohár. Ezzel a típusú csomagolással a gyártók nem követnek el szabálytalanságot. Nekünk kell tájékozottnak és szemfülesnek lennünk, akkor nincs meglepetés.
Jód és keményítő
Az utolsó kérdéskör a majonéz illetve „cottage cheese” keményítőtartalma, melyet jóddal mutattak ki a videóban. A NÉBIH munkatársainak erre is volt magyarázata. Azt írták, a majonéz állagának beállítására előfordul, hogy keményítőt használnak a gyártók. Ezt semmi és senki nem tiltja nekik, a címkén ez is feltüntetendő, de – és most jön a lényeg – „A filmben szereplő felirattal ellentétben a keményítőt tartalmazó majonéz nem káros az egészségre.” (Khm… nem hagyhatok ki egy “én megmondtam”-ot…)
A másik élelmiszer, amibe jódot kevergettek, az a túró. Legalábbis én az egyszerűség kedvéért (és mert nincs ennél közelebbi magyar megfelelője) túrónak hívtam, de pontosabban cottage cheese-ről van szó. Nagyon helyesen a NÉBIH szakemberei a cottage cheese fogalmát is pontosították számunkra: „a „cottage cheese” az érlelés nélküli friss sajt termékkategóriába tartozik, amelyet tejszínnel kombinálnak.” Ennek a terméknek az összetételét a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Az hogy ebben is kimutatták a keményítőt jóddal, nem jelent semmi többet annál, hogy van benne, de a módosított keményítők használatát ennél a terméktípusnál sem tiltja semmilyen jogszabály.
Úgy érzem minden rejtélyről sikerült lerántanunk a leplet, sőt, nagyon sok hasznos információval is gazdagodtunk, így még tudatosabban vásárolhatunk a jövőben. Köszönjük a NÉBIH szakembereinek a tájékoztatást!
Végezetül még egy jó tanáccsal is elláttak mindnyájunkat:
„A fogyasztók számára azt tanácsoljuk, hogy minden élelmiszerről, amit megvásárolnak, előzetesen tájékozódjanak. Ezt legkönnyebben a termékek jelölésén feltüntetett adatok segítségével tehetik meg, amelyek minden fontos információt tartalmaznak.”
(U.I.: Szerettük volna mi is elvégezni a kísérleteket –természetesen leleplező szándékkal, de ezt mégsem tesszük meg, nehogy még több félreértés szülessen. A NÉBIH is erre hívta fel a figyelmünket.)
