Az urbanizáció megállíthatatlan folyamat a világon, még akkor is, ha belátható időn belül változik meg Földünk klímája. Egyes tudóscsoportok gigapoliszok létrejöttében látják a jövőt, ahogy arról egy korábbi cikkben is írtam, ezért kulcsfontosságú, hogy a kialakuló hatalmas városok az egyre forrósodó időkben is élhetőek legyenek. Megkerülhetetlen tényezői ennek a városok zöldfelületei, amik –bár egyre csak zsugorodnak- valójában nagyobb és nagyobb területet kellene elfoglaljanak egy városon belül is. Ám mindig nagy kérdés a lakosság számának emelkedése közben, a HOL és HOGYAN?
Az egyik legzöldebb hely a világon: Szingapúr
Fák a városban, avagy mitől zöld egy város?
A városi fák komolyan hűtik a levegőt maguk körül, árnyékolnak, oxigént termelnek, szűrik a zajt, port és más légszennyező anyagokat és élőhelyet nyújtanak több ezerféle állatnak is, akikre nagy szüksége van az emberiségnek. Ahogy a fákra.
A városok zöldfelületeinek és benne a fák fontosságával számos világszervezet foglalkozik, például a hó végén tartja a FAO (Élelmezésügyi- és Mezőgazdasági Világszervezet) a Városi Erdők Világfórumát is, ám az átlagemberek számára jól értelmezhető formában csak ritkán sikerül publikálni eredményeket, érdekességeket. Tavaly megtörte ezt a Massachusettsi Műszaki Egyetem, amely a Világgazdasági Fórummal közösen hozta létre a Treepedia projektet, amely bolygónk nagyvárosait listázza a zöld felületeik tekintetében, a Google Street View felvételeinek elemzésével. Ez a Green View Index.
Első helyezett a vizsgált városok között: Tampa Floridában
Jelenleg 27 város elemzéseit követhetjük nyomon a projekt honlapján, amiben a százalékban mérhető adatok szerint 36,1%-kal a floridai Tampa vezet, míg második 29,3%-kal Szingapúr, harmadik helyen 28%-kal a norvég főváros, Oslo van a sorban. Utánuk Vencouver és Sidney következik, habár érdemes számba venni azt is, hogy míg Tampában 1289 fő lakik egy négyzetkilométeren, addig Vancouverben 5249 ember, míg Sidney-ben csak 400(!). Érdekesség, hogy a vizsgált városok közül Párizs lett a sereghajtó a maga 8,8%-ával és négyzetkilométerenként kiemelkedően sok, 21.000 fős lakosságával.
Az új trónkövetelő, Liuzhou Erdővárosa Kínában
Ezt a listát azonban néhány éven belül nyilvánvalóan kenterbe veri Kína. No nem a fővárossal, hanem egy vadonatúj projekttel, Liuzhou Erdővárosával. Az olaszországi Milánóban található világsikert aratott vertikális erdő-épület, a Bosco Verticale, tervezőcsapata, a Stefano Boeri Architects most Kínában folytatja a klímaváltozás elleni harcot újszerű városépítési koncepciójával, ami új szintre emeli a vertikális, azaz a függőleges kertészkedést. Ez nem “egyszerű zöldtetős” beruházás. Az általuk tervezett, „növényekkel borított” , megújuló energiával működő új városrész 30.000 fős lakosság számára nyújt majd hűs és friss levegőjű modern lakhelyet Észak-kínában, a hegyekkel körülvett Liujiang tó közelében, 2020-as, esetleg 2021-es átadással. A városban összesen egymillió növény betelepítésével számolnak a kezdetekre, és 40.000 fával, amelyből rengeteg erkélyeken, tetőkön kap majd helyet.
Számításaik szerint megfelelő növényválasztással ennyi fa és más növény egy év alatt közel 10.000 tonna Széndioxidot nyel el és 57.000 tonna levegőben szálló szennyezőanyagot (szmogot) semlegesít, míg nagyjából 900 tonna Oxigén előállítására képes.
Ez a projekt remek példa a városépítészet evolúciójának újabb állomására, a tájépítészet reformációjára, a természet és főleg az erdők fontosságára, amely új utakat tör magának. A klímaváltozással talán így, ilyen urbánus környezettel fel lehet venni a harcot a jövőben.
(Képek: thejakartapost, traveltimetransportation, stefanoboeriarchitetti)
