Itt a tavasz. Ezer indokot fel lehetne sorolni, miért várjuk úgy a tavaszt. Az én indokaim közül az egyik, hogy végre újra indulhat a gyűjtögetés, csipegetés, rágcsálás. Végre újra lehet friss, zsenge, leveles zöldségeket rágcsálni. Ezek a legfontosabb vitaminforrások a hosszú tél után. A szervezet ki van éhezve a zöldre. Ezért, amint előbújnak a tavasz első hírnökei, mi már megyünk is a kertbe csipegetni. Egy kis petrezselyem zöldet, spenótot, sóskát, snidlinget, újhagymát, madársalátát, rukkolát, lestyánt, salátát, kaprot. De itt nem ér véget a sor. Mert vannak ehető vadnövények is. Némelyik kertünkben is megtalálható, némelyikért ki kell menni a természetbe: szántóra, mezőre, rétre, erdőre.
Ehető vadnövények
Igen értékes anyagokat tartalmaznak, melyek ízükben és a szervezetünkre gyakorolt hatásukban is érezhetők. Legtöbbjük tartalmaz keserűanyagokat, illóolajokat, vitaminokat, hormonjellegű alkotókat. Elsősorban a tavaszi hónapokban lehet őket felhasználni, nyárra már túl keserűek, kemények.
FONTOS! Hogyan ismerjük meg a vadnövényeket? Hát nem cikkből, hanem biológussal
Kezdetben én sem ismertem a gyermekláncfüvön és százszorszépen kívül más vadnövényt. Aztán megtetszett a gondolat, hogy egészségesek, ingyen vannak, munka sincs velük, csak menni kell és szedni, na meg persze felismerni. Elhívtam a kertünkbe egyik barátunkat, aki nagyon jól ismer mindenfajta növényt, biológia szakon végzett. Segítségével tanulom évről-évre a növényeket és felhasználásukat. Mindenkinek ajánlom ezt a fajta tapasztalati úton szerzett tanulást. Csak könyvekből, internetről szerzett tudás szerintem kevés. Így cikkem is csak kedvcsináló és ízelítő. Ha gyűjtögetésről van szó, fő az óvatosság, mértékletesség. Kezdőként csak a kertemben gyűjtögettem, azonban beengedtem a vadnövényeket gyepünkbe, és tulajdonképpen mindenhová.
Mik a vadnövények gyűjtésének szabályai?
- 100 %-os növényismeret szükséges. Mindig pontosan ismerjük azt, amit leszedünk, tudnunk kell melyik részét és hogyan fogyaszthatjuk.
- Csak annyit szedjünk, amit fel is használunk.
- Környezeti terheléstől mentes helyen gyűjtsünk, ahol nem permeteztek, nem trágyáztak, a növényeket nem érte kipufogógáz és kutya kaki sem.
- Mindegyik vadnövényt mértékkel fogyasszuk. Mind mindennél itt is igaz: kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben méreg. Egyikből sem kell nagy mennyiségben ennünk, ezért is használom a csipegetés szót.
- Tavasszal szedjük. Nyárra a legtöbb vadnövény már keserű, kemény egyszóval élvezhetetlen.
- Csak egészséges növényt gyűjtsünk.
Mit készíthetünk a begyűjtött vadnövényekből?
- Nyersen is elfogyaszthatjuk, akár ott helyben.
- Salátába belevághatjuk.
- Készíthetünk belőlük főzeléket,
- krémleveseket pirított kenyérkockával,
- meleg szószokat például tésztákhoz,
- hideg mártogatós krémeket kenyérhez.
A vadnövények íze elég karakteres, nem biztos, hogy kezdetben feltétlen ízleni fog, ezért legjobb, ha először az étel egy kis részét helyettesítjük velük. Tehát ha saláta készül, jelentős része legyen fejes saláta, endívia stb., csak ízesítésként rakjunk hozzá vadnövényeket. A levesbe vagy főzelékbe szintén kerüljön krumpli, mángoldlevél, karalábé, répa, azaz hagyományos hozzávalók. Később, ha megszoktuk ízüket megpróbálkozhatunk csak vadnövényes főzelékkel, levessel.
Ízelítőként lássunk egy főzelékreceptet
Gyűjtsünk egy kis csalánt, libatopot, parajlibatopot, pongyola pitypangot, tyúkhúrt, lándzsás útifüvet, százszorszépet. Mossuk meg mindet langyos vízzel. Vágjuk apróra. Vágjunk fel egy kis szalonnát, vöröshagymát, pár gerezd fokhagymát, vajon pároljuk meg őket. Adjuk, hozzá a vadnövényeket. Öntsük fel kevés erőlevessel. Főzzük, míg a folyadék el nem fő. Habarjuk be tejföllel és liszttel.
A levesek és szószok éppily egyszerűek, ugyanúgy készülnek, mint a hagyományos krémlevesek és szószok. A megtisztított vadnövényeket apróra vágjuk és kevés vajon, kis lángon pár percig pároljuk. Utána jöhet a többi szokásos lépés.
Tavasz ehető vadnövényei
Tyúkhúr: igen gyakori „gyomnövény”. Én természetesen nem számítom gyomnak, inkább haszonnövénynek. Örülök, hogy nő kertünkben. Azért nagyon fontos vadnövény, mert egy évben több generációja is zöldell, ezért ősszel is lehet zsenge egyedet találni. Tehát nem csak tavasszal gyűjthető, mint nagyon sok más vadnövény.
Százszorszép: Az egyik legismertebb tavaszi virágunk, azt hiszem, mindenki ismeri. Virágával nemcsak “Szeret, nem szeret?”-et játszhatunk, hanem nyugodtan elrágcsálhatjuk. Nyersen magában is fogyaszthatjuk virágát és levelét, de kiváló saláta alapanyag.
Csalán: igenis nagyszerű növény, sőt egyike leghasznosabb gyógynövényeinknek. Maria Treben könyvében így ír róla: „Ha az emberiség tudná, micsoda gyógyereje van, nem termesztene mást, csak csalánt.” Minden része gyógyhatású. Természetesen nyersen ne csipegessük. Felhasználás előtt fél percig dobjuk forrásban levő vízbe. Én már bizony el is fogyasztottam idei első fokhagymás csalánfőzelékemet. Leforrázva salátába is beleaprítom.
Kövér porcsin: ki ne ismerné? Salátába, főzelékbe alkalmas, de savanyúságként is eltehető. Elég későn bújik elő, így inkább nyáron szüretelhető.
Medvehagyma: Sajnos első dolog, ami eszembe jut a medvehagymáról, hogy volt, aki összetévesztette a gyöngyvirággal, és bizony ez a tévedés az életébe került. Ezért, ha egy kicsit is bizonytalanok vagyunk egy növényben, sose fogyasszuk el. Ne is szedjük le. Ha azonban ismerjük a medvehagymát, akkor akár csak vajas kenyérhez, szendvicshez magában is fogyaszthatjuk.
Pongyola pitypang, gyermekláncfű: egyszerűen fantasztikus növény. Melyből nemcsak koszorút fonhatunk (de ezt se felejtsük el, főleg gyerekekkel), hanem zsenge levelét salátába belevághatjuk vagy nyersen elrágcsálhatjuk. Fontos kihangsúlyozni, hogy csak zsenge levelet szedjünk, mert később olyan keserű lesz, hogy élvezhetetlen. Ezért a pitypang, igazán csak tavasszal gyűjthető. Mit ír róla Maria Treben? Felettébb értékes gyógynövény. Levelét virágzás előtt gyűjtsük. Szárát virágzáskor. Napi 1-2 szárat nyersen nyugodtan elrágcsálhatunk.
Galambbegy saláta: vadon is megtalálható a természetben. Nagyon jó saláta alapanyag.
Hagymaszagú kányazsombor: mint neve is mutatja fokhagymaízű. Levelét apróra vágva levesekhez, szószokhoz, salátákhoz használhatjuk fel. Ízét igazán nyersen élvezhetjük, mert párolva vagy főzve elveszti azt.
Mezei sóska: levelét salátába vagy főzelékbe felhasználhatjuk. Oxálsav tartalma miatt, csak mértékkel fogyasszuk.
Fehér libatop: Főzelék és leves alapanyagnak tökéletes vadnövény.
Parajlibatop: kevésbé fanyar az íze, mint a hagyományos parajnak. Főzeléknek, levesnek tökéletes.
Nagy útifű, lándzsás útifű: ismét két rendkívül értékes gyógynövény. Könnyű őket megismerni. Zsenge levelei nyersen is, idősebb levelek, az erek eltávolítása után salátának, főzeléknek felhasználhatók. Zsenge hajtásának íze a spárgáéra emlékeztet, párolva fogyasztható.
Kerek repkény: kis mennyiségben, csak ízesítésre használjuk, mert nagyobb mennyiségben toxikus.
Cickafark: fiatal levele nyersen is fogyasztható, de fontos, hogy csak keveset együnk belőle. Később inkább csak gyógyteának szedhető.
Madársóska: kertben is gyakran nő. Oxálsav tartalma miatt, csak mértékkel fogyasszuk.
Fehér here, vörös here: pillangós virágúak családjába tartoznak. Levelei virágzás előtt salátába, főzelékbe szedhetők. Virága szintén ehető. Mértékkel fogyasszuk, mint minden más pillangós növényt.
Illatos ibolya: bizony ő is ehető. Fiatal levelei és virága nyersen fogyasztható, salátába is felhasználható. Túlzásba ne vigyük, mert nagy mennyiségben hashajtó hatású.
Pásztortáska: fiatal leveleivel salátát fűszerezhetünk, leveseket, szószokat ízesíthetünk. A fiatal virágos hajtások nyersen és párolva is fogyaszthatók.
Komló: fiatal hajtásai spárga módjára párolva fogyaszthatók. Nyersen is elrágcsálhatunk belőle párat, de nyugtató hatása miatt ne túl sokat, főleg ha szellemi koncentrációt igénylő tevékenység előtt állunk.
Salátaboglárka: leveleit virágzás előtt szedjük. Mint neve is mutatja salátának készíthetjük el. Vigyázat összetéveszthető a mocsári gólyahírrel, ami mérgező!
Zamatos turbolya: nagyszerű növény, pikáns ízű, ánizs illatú, gyógyhatású, de ernyős virágzatú. Én bevallom, nem merem leszedni, mert nem vagyok még elég biztos a tudásomban. Ugyanis ott a foltos bürök, ami szintén ernyős virágzatú, mérge a bőrön és a nyálkahártyán keresztül is felszívódik, ezért még érintése is veszélyes. Elfogyasztva pedig halálos. A két növény küllemileg nagyon hasonló! A büröknek azonban kellemetlen szaga van. Amíg nem vagyunk tökéletesen biztosak a tudásunkban, minden ernyős virágzatú növényt kerüljünk. Ültethető termesztett kerti változata, kerti turbolya, én inkább őt választom.