10 dolog, amit nem tudtál a Senki-szigetéről

Mindannyiunkban ott él a vágy, hogy időnként kivonuljunk a társadalomból, csapot-papot, vagyont, munkát, minden kötelezettséget hátrahagyva, és az érintetlen természetben kezdjünk új életet. Jókai Mór veretes klasszikusában, az Aranyemberben annyira végletesen romantikusan ábrázolja ezt az elvonulást, hogy meg sem fordul a fejünkben, hogy valós helyszínről lehet szó. Pedig az. Illetve volt. Mesebeli erdők című sorozatunk mai epizódjában a Senki szigetére látogatunk.

1. Valós, de azért félig mégiscsak elképzelt

Az Aranyember titkos szigetét részben egy alig másfél kilométer hosszú és 400-500 méter széles apró sziget ihlette. Ada Kaleh a Duna déli folyásánál, a mai Románia és Szerbia határánál ült és figyelte a folyót és környékét, amely azon a szakaszon már kifejezetten vadregényes, eredetileg telis-tele volt szorosokkal, kanyarokkal, zuhatagokkal. Évezredek óta ismert és lakott szigetről van szó, de a terület mozgalmas történelme miatt szinte soha nem tartozott a környék fennhatóságát gyakorló országok egyikéhez sem 10-20 évnél tovább. Mindenkié és senkié volt egyszerre.

Jókai Mór maga sohasem járt Ada Kaleh szigetén; Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki a szigetről, „mint egy se Magyar-, se Törökországhoz nem tartozó új alkotású terület”. A romantikus nagy mesélőnek annyira megtetszhetett a távoli, érintetlen vadon képe, hogy helyszínként beemelte Timár Mihály történetébe. Azon az apróságon pedig most lendüljünk át elegánsan, hogy Jókai nem nézett se térképet, se útleírást akkor, amikor a Szent Borbála kalandos útját szavakba öntötte. Számos földrajzi tévedés található a regényben, de ezzel mi, nem lévén földrajztudósok, most nem foglalkozunk. A szépirodalom nem ismer földrajzi határokat, és különben is, Ada Kaleh története sokkal érdekesebb.

2. 16-szor nevezték át

Hát igen, a bizonytalan és gyakran változó jogi hovatartozás ezzel jár. Az Ada Kaleh-szigetnek már Hérodotosz legendáiban is volt neve: akkor Cyraunis néven ismerték, de Yernis és Saan néven is említik. Görögül Cotinusa, azaz a vad olajbogyók földje, németül Caroline-sziget, magyarul pedig Újorsova volt a sziget, illetve a rajta lévő település neve.

3. A török időkben katonai támaszpont volt

1669-ben osztrák erőd épült a szigeten, hogy a folyamatosan előretörő török seregeket megállítsa. Ekkor kezdték egyébként Ada Kaleh-ként említeni – a szó törökül „erődszigetet” jelent. Az egymást követő csatározások és békekötések közepette a törökök és az osztrákok egészen 1789-ig ide-oda „rángatták” maguk között, ekkor végleg Törökország fennhatósága alá került, így katonai jelentősége megszűnt. 1878-ban a berlini konferencia az Oszmán Birodalom határait jóval délebbre húzta meg, de maga a sziget továbbra is török maradt, a néhány száz lakó vám- és adómentességet élvezett, és katonáskodniuk sem kellett.

4. 10 évig még Magyarországhoz is tartozott

Mivel a sziget 1878 után nagyon messze került a török anyaországtól, Krassó-Szörény vármegye főispánja 1913-ban egyszer csak odament és magyar közigazgatás alá vonta. Ez volt az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó területi gyarapodása.

Évtizedes huzavona után, miután a Monarchia és az Oszmán Birodalom is feloszlott, a sziget lakói úgy döntöttek, Romániához szeretnének tartozni. Ez végre 10 évnél hosszabb ideig tartó állandóságot hozott a szigetre.

5. Miből lehet élni egy ilyen eldugott helyen?

A szigeten élők elsősorban halászattal, dohány-, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. A dunai hajózás fellendülésével aztán megjelentek a turisták is, akiket vonzott a táj érintetlensége és az ott élő törökök hagyományvilága. És persze ha már Senki szigete a neve, akkor nyilvánvaló, hogy a … hm… „kreatív” kereskedők is éltek a jogi rendezetlenség nyújtotta lehetőségekkel. Jókai ide vagy oda, a sziget ideális terep volt a csempészek számára is.

6. A korabeli vegán-paleo iskola főhadiszállása

Az 1920-as évek elején kolóniát alapított Ada Kaleh szigetén egy Bicsérdy Béla nevű úr, aki a korszak – ma így mondanánk – egyik legmediatizáltabb életmód-tanácsadója volt. Csalódva a hagyományos orvoslásban, amely képtelen volt szifiliszéből kigyógyítani, autodidakta módon kezdett saját életmódreformja felépítésébe és gyakorlásába. Elmélete, amelyet bicsérdizmus néven népszerűsített, táplálkozási szabályokon (csak nyers, növényi eredetű táplálék), böjtölésen, izzasztókúrákon és intenzív testmozgáson alapult. Az orvostársadalom természetesen sarlatánnak tartotta, mindenesetre ő kigyógyult a szifiliszből, 50 évesen pedig fekvenyomó-világrekordot döntött Kolozsvárott.

7. Működőképes multikulti édenkert

A szigeten többségében törökök éltek, de mindig volt számos román, magyar és német lakója is. A helyiek nyilván úgy beszéltek egymással, ahogy tudtak, így jobbára mindannyian beszélték az összes nyelvet. Együtt éltek katolikusok, lutheránusok és mohamedánok, mindenki azt a vallást gyakorolta, amelyik kedves volt a számára. A mecsetet például egy elhagyott ferencesrendi templom átalakításával építették.

8. A sziget halála: a Vaskapu

A Duna hajózhatóságát is elősegítő gigavállalkozás a jugoszláv és a román állam közös akciója volt, akkoriban a világ egyik legnagyobb vízierőműjeként épült meg, két szakaszban, 1964 és 1971 között. 3 millió köbméter beton, 33 méter magasra felduzzasztott folyóvíz, 2×2052 MW kapacitás – cserébe szélesre duzzasztott meder, alaposan megváltozott táj, örökre eltűnt falvak.

Ada Kaleh szigetét 1971-ben kezdték el lebontani, majd elárasztani. Minden épületet szétszedtek, a temetőt is kiürítették. Az erőd és a mecset egy részét elszállították és a közeli Simian-szigeten újra felépítették. A legenda úgy tartotta, hogy a mecset tornya megmaradt, és mint egy figyelmeztető mutatóujj, úgy állt ki a vízből az elárasztás során, de a képek tanúsága szerint a tornyot a többi épülettel együtt elbontották. 1972-ben a sziget, rendkívüli történetével együtt, örökre víz alá került.

9. A filmet nem Ada Kaleh-n forgatták

Hanem az elmondások szerint az egyik szomszédos kis szigeten. Ennek nyilván az az oka, hogy Senki szigete ide vagy oda, Ada Kaleh alapvetően lakott sziget volt, településsel, tanyákkal, dohányföldekkel, az erőd maradványaival, mecsettel –  Timár Mihály és Noémi idillje azonban egy valóban elhagyatott, érintetlen földi édenkertben játszódik, amelynek megjelenítésére alkalmasabb volt egy eldugottabb kis hely.

10. A sziget utolsó lakóinak egyike magyar volt

Adele Khel igazi „összeurópai” hölgy: édesanyja magyar-cseh, édesapja török-német származású volt. Adele Temesváron nőtt fel, gyerekkori vakációit itt, Ada Kaleh-n, nagyszülei egykori nyaralójában, majd állandó otthonában töltötte. 17 éves volt, amikor a szigetet végképp elnyelte a Duna. Olyan élményeket őriz ebből a csodálatos korszakból, amilyenek csak nagyon keveseknek adatnak meg.

Az Index 2015-ben riportfilmet forgatott Adele-lel. Nézzétek meg, a könny ki fog csordulni a szemetekből.

Százholdas Pagony, Rejtekadó Erdő, Tiltott Rengeteg… A kertész is volt gyerek, és vagy mert mindig is azok maradunk, vagy mert most a gyerekeinkkel újraéljük az akkori sztorikat, ezek a réges-régi, titokzatos helyszínek újra megjelentek a fejünkben. Mesebeli erdők című sorozatunkban felkeressük őket, egyiket a másik után, és csak tátjuk a szánkat attól, amit tartogatnak nekünk. Az előző részekben felfedeztük Micimackó otthonát, a Százholdas Pagonyt, a Rejtekadó Erdőt, Rumcájsz hazáját, Robin Hood búvóhelyét, a Sherwoodi Erdőt. a Titkok Kertjét és a Gecsemáné-kertet.

(források: falanszter.blog.hu, dunaiszigetek.blogspot.hu, index.hu, adevarul.ro. A kiemelt kép a dunaiszigetek.blogspot.hu-ról származik)

Címkék: