Szerző: abbiyah

Avonlea – mond ez neked valamit…? A Prince Edward-sziget

Valószínűleg nőneműnek és 35 év felettinek kell lenned ahhoz, hogy képben légy azzal, amiről most szó lesz. Ha e kritériumok egyike sem illik rád, akkor is ülj le egy pillanatra: van egy sziget, amely akkora csak, mint Békés megye, feleannyian se lakják, nyáron max. kellemes, de nem forró, télen meg átlagosan (!) majdnem 3 méter hó esik, és mégis jó ott élni. Mesebeli erdők sorozatunk mai epizódjában a Prince Edward-szigetre látogatunk. Prince Edward Island Kanada legkisebb tartománya. A Szent Lőrinc-öbölben dugta el a teremtő (vagy a lemeztektonika), Új-Skócia és Új-Fundland közé, az isten háta mögött. Őslakosai a mi’kmaq indiánok,...

Bővebben

Páros lábbal tapossa az egész királyi család: a windsori kastély kertje

Nekünk aztán teljesen mindegy, hogy Meghan melyik tervezőtől választ ruhát, mindegy, hogy ki kíséri az oltárhoz, mindegy, mit énekel Elton John a bulin és mennyire lesz átsütve az angus steak. Az viszont abszolút nem mindegy, hogy mindez HOL fog zajlani. El nem múló szenvedéllyel imádjuk ugyanis az angol kertépítészetet, és ezért egyszerűen muszáj körülnéznünk a helyszínen.

Bővebben

Aki nemcsak lenyilatkozza, hanem csinálja is – Cate Blanchett, a környezetvédő

Tele a padlás híres emberekkel. Vannak köztük sokan, nem mondom, akik nemcsak jóképű kertészfiúk által manikűrollóval karbantartott, ultradizájnos malibui villakertekre költenek, hanem RENDES farmot vásárolnak, és esetleg időnként tényleg kimennek a konyhakertbe – mindjárt el is kezdik őket ZÖLD HÍRESSÉGnek hívni. És vannak azok, akik nemcsak arra használják fel a hírnevüket, hogy dizájnos magazinokban jelenjenek meg pompázatos kertjeikkel és zöldséggel a kezükben, hanem arra is, hogy felhívják a figyelmünket létfontosságú közös dolgainkra, sőt, a Louboutin cipőt tornacsukára cserélve tegyenek is valamit. Cate Blanchett ilyen. És mi őt szeretjük ezért (is). És ma van a születésnapja. Cate Blanchett különleges, okos...

Bővebben

Ez az a birtok, amiről álmodtál

Nem idézek tovább, de Austen oldalakon keresztül kíméletlenül veri bele szegény Lizzy orrát abba, hogy Darcy sajnos nemcsak fiatal, gazdag és jóképű, de kulturált, visszafogott ízlésű kúriatulajdonos és felelősségteljes, gondos birtokgazda is. Szívás.

Bővebben

Elég a tüchtig kis zöldségágyásokból!

Biodiverzitás, természetes talajvédelem, ökológiai gazdálkodás, vegyszermentes növényvédelem – nagggyon tudományosan hangzó fogalmak a modern, de természetközeli mezőgazdaság és kertészet szótárából. Azt hihetnénk, ezek mind olyan vadonatúj megoldások, mint az önvezető autó meg a 3D nyomtatás. Pedig igazából öröktől fogva létező dolgokról van szó, amelyeket most fedezünk fel újra, most, amikor kezdünk magunkhoz térni a szédítő iparosodás illúziójából és talán kezdjük kapisgálni a veszélyeit is. Itt van például ez a szó: milpa. Közép-Amerika az emberi civilizáció egyik legelső és leggazdagabb bölcsője, mezőgazdasági és élelmezési tekintetben meg aztán pláne. Pár igazán „marginális” növény származik csak innen: például a bab, a paprika,...

Bővebben

Állítsuk meg a csigákat!

Itt a meleg, itt a sok finom májusi eső, csak úgy dagadnak a salátafejek a veteményesben – egészen addig, amíg meg nem rohanják a csigahordák, akik egyetlen kiadós nyárias felhőszakadás utáni száradási időszakban is képesek tarra rágni egy egész konyhakertet. Brrrrrr. Nem beszélve arról, amikor minden egyes fűnyírás előtt térden csúszva kell végigjárni a kertet, ha nem akarsz csigaturmixot piszkálni a fűnyíró kései közül. A jópofa éticsiga a kis antennás szemeivel még szerethetően is néz ki, na de meztelen csiga… hát az tényleg gusztustalan. Viszont mégiscsak Isten bárányai ők is, nemá’ csak úgy kitímároljuk őket. Olvasónk kért tőlünk tippeket...

Bővebben

A fehér spárga meg a zöld spárga az két különböző növény?

Hamarosan itt a spárgaszezon, amit jól ki is használunk, mert nem hosszú: április végétől június elejéig le is zajlik. Ilyenkor a zöldségesnél meg a hipermarketben szórakozottan felmarkoljuk azt a köteget, amelyik a kezünkbe akad, hol fehéret, hol zöldet. Az, hogy a kettő között mi a különbség, az egyik legalapvetőbb növényélettani jelenség a világon. Jöjjenek az etioláció titkai és legnagyobb haszna: a spárgakrémleves! Azt már alsó tagozatban megtanultuk, hogy a növények fejlődéséhez fényre van szükség. Nem kielégítő fényviszonyok között a növények halványulnak, hajtásaik elvékonyodnak, megnyúlnak. Ezt tapasztaljuk akkor is, amikor így tavasztájt kivonszoljuk kedvenc dézsás növényeinket a szuboptimális telelőhelyről –...

Bővebben

A 9 legtutibb talajjavító növény

Kiinduló helyzet: a növény arra használja a talajt, hogy kiegye belőle azt, amire szüksége van, ezzel persze csökken a talaj tápanyagtartalma, de semmi baj, majd jól megtrágyázzuk, és minden rendben. Igen ám, de hogyan? Műtrágyázni már a nagyüzemi gazdaságokban is egyre inkább a szükséges rossz kategóriájába tartozik, és különben is, ezer természetes módszer áll rendelkezésre a talajélet, a talaj termékenységének hosszú távú megőrzésére. Ha nincs helyed komposztálni, vagy nincs kedved bíbelődni vele, akkor maradnak az organikus talajjavító módszerek – illetve ezeken kívül van még egy varázslat: azok a növények, amelyek képesek javítani a talaj szerkezetét és/vagy tápanyag-ellátottságát. Hivatalosan zöldtrágyának...

Bővebben

Hogyan szelídítsünk méheket? Adjunk nekik enni!

Mindegy, hogy abban hiszel, hogy ha Einstein kiszámolta, akkor úgy is van, vagy szerinted a mobiltelefonok miatt, vagy a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a rovarirtó szerek miatt… A lényeg, hogy bajban vannak a méhek, és ha ők, akkor mi is. Jó hír: nagyon kicsi trükkökkel te magad is tehetsz azért, hogy emberek és méhek több ezer éves közös múlt után a jövőben is boldogan élhessenek egymás mellett. Telepíts a környezetedbe méhcsalogató növényeket! Döngicsélés a díszkertben A levendula, persze, a levendula. Egy csomó tematikus növényajánlót kezdünk a levendulával, úgyhogy már be sem kell mutatni, mégse lehet megunni. Nagyon strapabíró, szép...

Bővebben

A világ legokosabb növénye

Neve jelzővé köznevesült, és nem is feltétlenül hízelgő értelemben. A túlérzékeny, a környezet legkisebb változására is rémült visszahúzódással reagáló ember valóban emlékeztet a mimózára, amely – mint az közismert – érintésre összecsukja, vagy akár egészen lehajtja leveleit. A mimóza viszont nemcsak e viselkedés miatt a világ egyik legkülönlegesebb növénye, hanem azért is, mert képes a tanulásra. Nem vicc: tapasztalatai alapján képes a viselkedését megváltoztatni. Dr. Monica Gagliano a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Sydney-i Egyetem kutatója jócskán belemászott azon tudóstársai lelkébe, akik hagyományos módon felsőbbrendűnek tekintik az embert és az állatot a növénynél, mert az intelligencia, a tudás, a tanulás...

Bővebben

Kövess minket