Stressz van, para van, nincs megállás. Vizsgaidőszak, hónap eleje, hónap vége, munkahelyi bizonytalanság, rosszul alvó csecsemő, egyéb nehézségek. Ahhoz, hogy a tempót tartani tudjuk, egyszerűen muszáj eleget és elég jól aludni. Hogy ne benyugtatózva küldjük a gyereket vizsgázni és mi magunk se szokjunk rá indokolatlanul a vegyszerekre, adunk pár természetes tippet a nyugodt alváshoz. Növényeket fogunk ajánlani természetesen. Nyugi: van élet a macskagyökéren túl.
A lakásban
Először mondjuk azokat a növényeket, amelyeket egyszerűen állíts be a hálószobádba. Sőt, ezt nem is mi mondjuk, hanem a NASA maga, márpedig ők nem viccelnek. Az űrállomások levegőjének tisztítására kerestek egyszerű megoldásokat – talán ők maguk is meglepődtek, amikor kiderült, hogy a válasz mennyire egyszerű. Úgy hívják: szobanövény. Egy rakás olyan szobanövényként tartott, általában trópusi származású dísznövény létezik, amelyek képesek semlegesíteni olyan mérgező és/vagy rákkeltő vegyületeket, mint a benzol, a triklóretilén vagy a formaldehid. Ezek a borzalmak a legegyszerűbb hétköznapi tárgyakba rejtőzve napi 24 órában szivárognak be a szervezetünkbe: bútorlakk, festék, műanyag eszközök, tisztítószerek. Irritálják a nyálkahártyát, fájdítják a fejet, nyugtalanságérzést okoznak, de számos krónikus betegség hátterében is ott lapulnak. Tehát ha ki tudjuk őket iktatni, megtisztul és megnyugszik a szervezetünk, ami sokat segít a jó alvásban.
Egy űrállomáson beváltak, eddig oké, de miért válnának be egy földi hálószobában is? Hát mert ezek a növények nem feltétlenül háklisak a fényviszonyokra, sőt jobban is elvannak, ha nem veri őket telibe a nap. A hálószoba meg nem ritkán az otthonunk egyik legsötétebb helyisége, vagy azért, mert direkt nem déli fekvésben alakították/-tuk ki, vagy azért, mert szeretjük az intim félhomályt és naphosszat el se húzzuk a függönyt. Nyilván nem túl gondozásigényes növények kerültek a listára, az űrhajósoknak jobb dolguk is akad, mint virágokkal babirkászni, bár Mark Watney ezért nyilván megharagudna ránk kicsit 🙂 Egyikük-másikuk kicsit unalmaska (szubjektív megjegyzés – a szerző), ezért nem feltétlenül tennénk a lakás frekventáltabb részére, nehogy a látogatók sablonosnak gondoljanak bennünket. De a hálószobában remekül fognak mutatni. Na kezdjük.
Aloe vera – amellett, hogy már az ókori egyiptomiak is szerették sebgyógyító, hámnyugtató hatása miatt, mostanában megint nagyon divatba jött, úgyhogy menőzni is lehet vele. A leghatékonyabb oxigéntermelő növények egyike, ráadásul igénytelen, őrült jól tűri a szárazságot. Ő mondjuk fénykedvelő, de ezzel az ablakpárkányos megoldással teljesen jól jár. Modern, letisztult, hatezer éve bizonyít.
Vitorlavirág (Spatiphyllum spp.) – szintén szupersztár: nem túl jól megvilágított helyeken is jól érzi magát, hetente egyszer elég öntözni, rengeteg irritatív mikróbát kiszűr a levegőből, és akár 5%-kal is képes emelni a helyiség páratartalmát. És a tetejébe még kifejezetten elegáns is, kis szerencsével folyamatosan virágzik.
Dracéna, sárkányfa (Dracaena marginata) – már mondanunk sem kell, hogy nem igényes, kevés fénnyel is beéri (bár valóban fényszegény helyre inkább ne színes levelű fajtát tegyél), de azért nagyon ne szárítsd ki, sőt, ha eszedbe jut, néha spricceld le vízzel a leveleit. Különleges formáját az adja, hogy az idősebb levelek leszáradásával szára fatörzshöz kezd hasonlítani. Mérgezőnek mérgező, de ha az én kelekótya és veszélyesen falánk labradoromat sem csigázza fel és a gyerekeim se ettek ilyet soha, akkor az átlagosan fegyelmezett életformáknak nem lesz vele konfliktusa. Ha átlagtól eltérő életformákkal élsz együtt, válassz kis méretű dracénát és tedd fel polcra.
Szanszeviéria, anyósnyelv (Sansevieria trifasciata) – a világ egyik legunalmasabb szobanövénye, az összes téeszirodában és osztályteremben ott sorvadozik pár példány. De közben egy igazi csoda: kifejezetten jól elvan a sötétebb tenyészhelyeken is (téesziroda), kibírja, ha napokig rá se néz senki, utána viszont kárpótlásul rálöttyintenek egy liter vizet (osztályterem). A hivatkozott NASA-kutatás szerint az egyik leghatékonyabb légtisztító növény, és az aloéhez hasonlóan rengeteg oxigént termel éjszaka. Ki a fene gondolná mindezt, ahogy ránéz ezekre a fegyelmezett vigyázzban sorakozó levelekre?
Borostyán (Hedera helix) – a szanszeviéria sorstársa, már amennyiben kicsit uncsi növény, viszont csodálatos méregtelenítő munkát végez szép csendben, minden nagyobb követelés nélkül. Na jó, annyira azért nem uncsi: kócosan kacskaringózó cikkcakkos leveleivel tulajdonképpen szeretnivaló és kedves, főleg ha függőcserépbe tesszük, ahonnan lelógathatja azokat a kedves cikkcakkos leveleket. Asztmásoknak kifejezetten ajánlják, mert bizonyítottan csökkenteni az asztmás tüneteket.
Gerbera – ő mondjuk szeret fényben fürdeni, állítsd hát az ablakba (törjük meg a sok aloe monotonitását egy látványosan eltérő habitusú egyeddel ugye). A fényigény mellett öntözni is rendesen kell, de arról is illik gondoskodni, hogy a felesleges víznek legyen hol elfolynia, különben azonnal berohad. Cserébe elnyeli a mérgeket, és persze ragyogó színű virágaival önmagában vidámságot és életet varázsol a lakásba. Srácok, ha stresszel a csajotok a vizsgák miatt, most már tudjátok, mi a dolgotok 😉
A kertben
Most pedig olyan növényeket mondunk, amelyekre azért gondolj most, mert előrelátó kertész vagy, már most megvan a fejedben a tavaszi telepítések mesterterve, és ezek között tök jó lenne elhelyezni egy-két olyan növényt is, amelyek amellett, hogy szépen mutatnak, látványos díszei a kertnek, nyugtató, alvásjavító gyógyteaként is hasznukat veszed. A levendulát nem is mondjuk, hiszen azt a jó gardenista csecsemő kora óta tudja és használja, ugye. A citromfüvet meg azért nem mondjuk, mert azt Betti kolléganőm épp nemrégiben laudálta.
(Szolgálati közlemény: a gyógynövénykészítmények előállítása nem gyerekjáték; az itt bemutatott növények esetében nem feltétlenül abból áll a teafőzés, hogy levagdossuk és leforrázzuk a hajtásvégeket. Úgyhogy csalni ér. Nem mondjuk el senkinek, hogy a komlóteát nem te csináltad a saját növényedből, hanem megbízható forrásból vásároltad.)
Golgotavirág (Passiflora incarnata) – Nálunk gyógynövényként kevéssé ismert, de már a dél-amerikai bennszülött törzsek is használták álmatlanság ellen. Akár 10 méteresre is megnövő kúszócserjéről van szó, amelyet a mi klímánkon biztonságosabb edényben nevelni (például a pergolára futtatva) télen pedig a leanderek mellett teleltetni. Virága a természet egyik legkülönlegesebb teremtménye. Teát virágos hajtásából (Passiflorae herba) főznek.
Macskamenta (Nepeta cataria) – a macskás név nem véletlen: a Nepeta a mentafélék családjába tartozik ugyan, de hatása a macskagyökérhez hasonló, a macskák állítólag ettől is bekókadnak. Viszont a macskamenta sokkal szebb – ezért javasoljuk, hogy ezt ültesd. Díszkertbe ajánlott fajtája alacsony, max. 50 cm magasra nő meg, szegélynövénynek kiváló. Rózsa alatt istenien mutat, ráadásul rovarriasztó hatása is van (erre majd a tavaszi ökológiai növényvédelmi tippeknél visszatérünk). Világos, napos helyen szeret lenni, se sok öntözést, se sok tápanyagot nem követel. Kora nyártól őszig folyamatosan hozza kékeslila virágait. Gyógynövényként virágzó, leveles szárát (Catariae herba) használjuk.
Komló (Humulus lupulus) – nem, ne sört főzz belőle, hanem teát. De előbb neveld fel, bár ez nem lesz nehéz feladat, mert nő magától is, akár 10 méterre is elkúszik, nem ismer se istent, se embert. Először takarj el vele valami csúnya falat a kertben, aztán büszkélkedj el a vendégeidnek a szép, tobozszerű virágaival (ebből lesz a gyógynövény-hatóanyag, Lupuli strobuli néven), majd ha már nem bírod cérnával, kortyolj el egy bögre kesernyés komlóteát – ellentétben a testvértermékkel, a tea után még volánhoz is ülhetsz!
Persze inkább azt kívánjuk, hogy napjaid legyenek nyugodtak, békések és stresszmentesek – dehát az élet néha mindenkit bekóstol. Viszont te már a nehéz helyzetekben is tudni fogod: a növények a barátaid.
(a képek forrása: pinterest.com)
