A Föld megmentése fontos téma. Itt a Gardenistán is többször foglalkoztunk már vele. Természetesen nem csak beszélni kell róla, hanem tenni is. Egyes kutatók véleménye szerint a húsmentes életmód a megoldás. Talán már heti egy húsmentes nap is megmenthetné a Földet vagy legalább sokat segítene. Írtunk a rovarevésről is mint alternatíváról. Minél többen belevágnánk például a lisztkukac tenyésztésbe és fogyasztásba, annál jobb lenne a Földnek. Ezen egy pillanatig én is elgondolkodtam.
A Nincs több kávészünet! cikk nagyon jól, tömören, tíz pontban összefoglalja, mit is tehetnénk személy szerint. Rajtunk kívül a bogáncs is sokat tehetne, ha a világszerte elterjedt igen nagy mennyiségben használt glifozát gyomirtószer helyett (mely emberre és állatvilágra is negatív hatással van) a bogáncsot használnánk fel gyomirtónak. Végül a permakultúra szerint a saját kerttel való öngondoskodás lehetne a kiút. Én most erről szeretnék írni.
Régen a kerítés anyagát is a kert adta. Fotó forrása: Pixnio
„Minden falat étel, minden faforgácsnyi fa, minden gyógynövény vagy bármi más, a saját kertünkben előállított termék talpalatnyival kevesebb eredeti élővilágától megfosztott, emberi felhasználásra átalakított területet jelent. A saját kerttel való öngondoskodás a nagyüzemi gazdaságok és ipari erdők zsugorodását eredményezheti” – Toby Hemenway.
De ennél sokkal többről van itt szó. Hozzáfűzném még, hogy ha most hirtelen minden ember haszonkertezni kezdene és haszonállatokat tartana, százszor kevesebb hulladék termelődne és jóval kevesebb vegyszerrel szennyeznénk környezetünket. Mennyivel kevesebb glifozát gyomirtószerre lenne szükség, ha mindenki elkezdene újra gyomlálni, kapálni, mulcsozni. És mennyivel kevesebb antibiotikum, hormon kerülne forgalomba, ha mindenkinek lenne tíz-húsz tyúkja, pár nyula stb. odahaza húsfogyasztásra. Kertünk sokkal többre hivatott, mint csak díszkert legyen. Neki köszönhetősen elláthatjuk magunkat zöldséggel, gyümölccsel, hússal, tojással, valamennyi tűzifával, gyógytinktúrákkal, kézműves faanyaggal, barkácsoláshoz szükséges faanyaggal, oltóvesszővel, facsemetékkel, vetőmagokkal és ezek akár hasznot is hozhatnak nekünk.
Most szeretnék bemutatni egy „Föld megmentő kertet”. Sorba vennénk egységeit. Mi minden kell egy ilyen kert kialakításához? Mekkora befektetés szükséges hozzá?
Földmegmentő kert
Készítettem egy alaprajzot, aminek segítségével könnyebben átláthatjuk birtokunkat. 2000 m2 nagyságú területet osztottam fel. Ekkora kert már ellát egy családot rengeteg élelmiszerrel, és egyéb hasznos anyagokkal. Célszerű minden egységet kerítéssel elválasztani egymástól a tyúkok miatt. A fekete nyilak a bejáratokat jelzik.
Kert
A ház közvetlen közelében található egységet kertnek neveztem el, 400 m2 nagyságú terület, aminek köszönhetően a család a mindennapjait a kertben élheti, ha megfelelő az időjárás. Itt lehet pihenni, játszani, étkezni. Jöhet ide jó sok dísznövény, csodaszép virágok és jó sok fa, mely árnyékot ad. De hasznos gyümölcsfát éppúgy lehet ide ültetni, továbbá szőlőt, málnát, ribizlit stb, hogy legyen mindig mit csipegetni már itt a ház közelében is.
Jó, ha magaságyást építünk a ház bejáratához közel. Fotó forrása: Wikipedia
A fák és dísznövények mellett kell egy kis veteményes haszon-, gyógy- és fűszernövényekkel. Pár sor répával, petrezselyemmel, egy kevés bazsalikommal, kakukkfűvel és egyéb olyan növényekkel, amik jók, ha mindig kéznél vannak a háziasszonynak a főzéshez. Mert igaz jó sokat fog főzni a háziasszony. Érdemes a ház közelébe intenzív zöldségeságyást terveznünk pl.: dombágyást vagy magaságyást. Permakultúrás fűszerspirált is építhetünk. Tehát már ez a 400 m2-es terület is kicsit élelemtermő, mégis csodaszép.
Fűszerspirál bontott téglából. De építhetjük kövekből is. Fotó forrása: Flickr
Haszonkert
A haszonkertnek 700 m2-es területet álmodtam meg. Itt megterem egy négyfős család éves zöldségszükséglete. 300 m2 krumplinak, 400 m2 a többi zöldségnek. Természetesen a kerítés mentén ide is lehet gyümölcsfákat telepíteni és olyan virágos cserjéket, évelőket, melyek a konyhakertnek igen hasznos méheket ide vonzzák. A zöldségek mellé színes, illatos társnövényeket (körömvirág, büdöske, sarkantyúka, kakukkfű, levendula, rozmaring, zsálya, bazsalikom, fokhagyma) ültethetünk, így haszonkertünk szebb és működőképesebb lesz. Késő ősztől kora tavaszig beengedhetjük ide a tyúkokat, akik felszedegetik a gyommagvakat, gyomokat növénymaradványokat, trágyáznak, kapirgálásukkal lazítják a talajt, összeszedik a kártevőket, rovarokat. Mindezt ingyen elvégzik helyettünk.
Permakultúrás haszonkert, mulccsal, dombágyással. Fotó forrása: Wikimedia Commons
Gyümölcsös
Tervemben 450 m2 nagyságú. Nem túl nagy, de elfér ide egy-két gyümölcsfa, választhatunk alma, körte, szilva, őszibarack, kajszi, birs, meggy közül. Nagyobb dióval, cseresznyével, gesztenyével inkább ne foglaljuk a helyet. A tyúkok egész évben bejárhatnak a gyümölcsösbe.
Még egyszer az alaprajz, hogy ne kelljen visszamenni a cikk elejére.
Tyúkudvar
Állat nélkül önellátó birtokunk csak félkarú óriás. Muszáj szárnyasokat tartanunk. Ők az ágyásokból kiszedett gyomokat, egyéb zöldhulladékokat, minden konyhai maradékot tojássá és hússá alakítják nekünk. Két tyúkudvart is terveztem, 225-225 m2 nagyságú területen, ahol 15-15 tyúk él egy-egy kakassal. A tyúkok 15 fős kis csoportokban érzik legjobban magukat, ezért van két külön tyúkudvar. De ha gondoljuk, akár egybe is tarthatjuk őket. 30 tyúk rengeteg tojással és hússal fog minket ellátni. A tojások egy részét el is adhatjuk csúcsidőben, mikor nagyon sokat tojnak. Keressünk olyan tudatos vásárlót, aki 60-70 Ft-os áron megveszi tőlünk, mert a 80-100 Ft-os bolti biotojásokkal bővel felveszi a versenyt a miénk is, hiszen szabad tartásban nevelkedik, természetes élelmet fogyaszt, nem kap antibiotikumot, szteroidot, hormonokat, géntechnológiával módosított anyagot. Mivel a gyümölcsösbe egész évben bejárhatnak, így a 30 tyúknak 900 m2 terület áll rendelkezésére, hogy ellássák magukat élelemmel. Nekünk havi 3-4000 Ft takarmánnyal kell ezt kiegészíteni (árpa, kukorica, napraforgó, búza, borsó). De a takarmány ára az eladott tojásokból részben visszajön.
A tyúkokat szabadon garázdálkodását egyéb eszközökkel is megakadályozhatjuk. Itt éppen villanypásztort alkalmaznak. Fotó forrása: MaxPixel
Hát ennyi az egész “Föld megmentő kert”, nem nagy ördöngösség, mégis rengeteget segítene Földünkön. Mi az első és legfontosabb dolog kis birtokunk megvalósításában? A vadháló.
Vadháló
Ha megvan már a telek, a leges-legelső beruházás a kerítés lesz.Körbe kell keríteni telkünket, mert bár minden vágyunk, hogy összhangban éljünk a természettel, azért nem szeretnénk családunk helyett a szarvasokat, rókákat etetni. Ők csak egyenek a kerítésünkön kívül. Saját tapasztalat, hogy a vadháló egy nagyszerű dolog, ennek szabályzására. Szerintem ne takarékoskodjunk vele, ne legyünk kicsinyesek, a legmagasabbat szerezzük be, ha lehet 2 métereset, mert a szarvas nagyot tud ugrani, előfordulhat, hogy még ezt is átugorja. A vadháló alul sűrített legyen a tyúkok miatt. Két méter magas vadháló métere 250 Ft.
Oszlopnak mi fa (akác) oszlopokat használunk, 3 métereset szoktunk venni az erdészettől. Ára 1600 Ft-tól kezdődik, kéreg nélkül akár 4400 Ft-ot is elérheti. A 3 méter magas betonoszlop ára nagyjából 1600 Ft. 3 méteres fém kerítésoszlop ára 1900 Ft. Ha a vadhálót még így is átugorja a szarvas, húzhatunk ki drótfonat huzalt az oszlop tetejére, ezért jó, a minél magasabb oszlop. Ha rossz a közbiztonság, ember formájú betolakodók ellen drótfonat tüskés huzalt használjunk (szögesdrót).
Kiszámoltam, hogy 2000 m2-es nagyságú kertünkhöz 300 méter hosszú vadháló szükséges, úgy hogy körbe kerítjük az egész telket, plusz elkerítjük egymástól a tyúkudvart, gyümölcsöst, haszonkertet és kertet. Ezek elkerítése a tyúkok miatt nélkülözhetetlen, hiszen így tudjuk majd szabályozni, hogy tyúkjaink kedvenc dísz- és haszonnövényeinket ne csipegessék meg. Ha a kerítés sem lenne nekik akadály, le kell vágni a szárnytollukat, így már biztosan nem repülnek át rajta.
Egy kis matematika
Tehát első nagy beruházásunk az oszlopok és vadháló lesz. A megtervezett kert esetében 300 méter vadháló 250 Ft/ méterrel számolva 75 000 Ft összesen. Erre jön még 160 darab oszlop, ha két méterenként helyezzük el őket. Az oszlopok ára, ha 1600 Ft-tal számolok 256 ezer forint. Egy nagykapu és hét kiskapura is szükségünk lesz a sok bejárat miatt, de ezeket már használtan is beszerezhetjük, igaz, így is 100 ezerbe is kerülhetnek végül. Eddig 430 ezernél járunk. Munkadíjat nem számolok, hiszen ha önellátásra törekszünk magunk fogjuk elvégezni a körbekerítést, ezzel igen nagy összeget megtakarítva. Mi ilyen anyagok felhasználásával kerítünk mindig, de biztos lehet mást is választani, ez csak egy tipp. A végösszeg tekintetében nem szabad kétségbe esni, mert szerintem a kerítés lesz a legnagyobb költségünk, a többi eszköz már csak apróság: ásó, kapa, lapát, talicska, gyomkiszedő, gyümölcsszedő, etető, itató, vödrök stb. Ha mindent végül összeszámolunk igazán nem sok, ahhoz képest, hogy egy működőképes “vállalkozást” hoztunk létre, mely jelentős jövedelemkiegészítést jelent majd a családnak, és a Földet is megmenti (abban az esetben, ha minél több ilyen kert létrejön). A többi eszközről majd a második részében írok, és akkor már egy igazi egyhektáros birtokot fogunk megálmodni és tervezni. Izgalmas lesz.
Kiemelt kép forrása: Pixabay
